Dél-Amerika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lassan elfogy a perui szivárványszínű hegy a turisták lába alatt
A Machu Picchu mellett újabb természeti látványosság került veszélybe a tömegturizmus miatt Peruban, ahol az Andok szivárványszínű hegycsúcsait annyira sokat szeretnék talpuk alatt érezni, hogy folyamatosan kopni kezdett azok felszíne.
Itt milliókat keres a főnővér, ott boszorkányok gyógyítanak
Ha nagy utazásra indul az ember, érdemes a legrosszabb forgatókönyvet is számításba venni. Az egészség távol az otthontól még nagyobb érték, hiszen a világ másik végén egy kisebb kartörés vagy egy fájó fog is komoly gondot okozhat, a rettegett trópusi kórságokról nem is beszélve. Hogyan lehet megelőzni a bajt és mire számíthatunk, ha mégis beüt? A válasz nem egyértelmű, mindenesetre elmondom, mi hogy éltük túl a dél-amerikai utazást.
Páratlan kiállítás nyílik a nazca kultúra tárgyi emlékeiből
A dél-perui nazca kultúra pazar tárgyi emlékeit, kultikus sírmellékleteit mutatja be a bonni Szövetségi Műcsarnok (Bundeskunsthalle) csütörtöktől.
Valaha nácik menekültek ide, most a hippik találkozóhelye
„Tudjátok, melyik a világ legszebb helye?" – kérdezte széles mosollyal argentin barátunk, Emiliano Buenos Airesben. Ezt a kérdést már ismertem, ilyenkor általában Patagónia dicsérete vagy az Iguazú-vízesésről szóló óda következett. Emiliano azonban valami mással rukkolt elő. „El Bolsón és Bariloche vidéke. Muszáj elmennetek oda" – jelentette ki ellentmondást nem tűrően, majd bizonyítékképpen azonnal végigpörgette telefonján az égkék patakok, zöld erdők és havas hegycsúcsok képeit.
Stoppal vágtunk neki a világ végének
Ha Argentínában jár az ember, Patagóniát bűn volna kihagyni. A hatalmas dél-amerikai országba lépve mi is a fejünkbe vettük, hogy eljutunk a világ végére, ám akadt egy kis bökkenő.
Hogyan legyünk málhás szamárból okos turisták?
A pakolást egyetlen utazás előtt sem tudjuk megspórolni. Pedig sokszor okoz fejtörést, főleg azoknak, akik nem rutinos utazók, évente csak egyszer-kétszer vágnak neki a nagyvilágnak. Mégis honnan kéne tudni, hová mit vigyen az ember, amikor néha még otthon is nehéz reggel felöltözni? 15 éves korom óta rendszeresen, mostanában állandóan utazom, úgyhogy szereztem némi tapasztalatot az ügyben. Hadd meséljem el, hogyan váltottam óriás málháról kézipoggyászra.
Tíz percük van a menekülésre, ha kitör a vulkán
Ha működő vulkánokról hallottam, mindig ijesztő képek jelentek meg a szemem előtt izzó láváról, füstről, menekülő emberekről. Egészen addig, míg el nem jutottam egy ecuadori kisvárosba, Latacungába. Ezen a településen a vulkán füstje megszokott jelenség, a menekülés pedig a hétköznapi élet része.
Úgy ropták a csárdást a brazilok, hogy csak néztem
A legtöbb ember nem São Paulo kedvéért utazik Brazíliába. Pedig ez a metropolisz Dél-Amerika egyik legizgalmasabb kulturális központja, amelyben minden sarkon vár ránk valami izgalmas program vagy találkozás. Ráadásul itt él a legnagyobb brazíliai magyar kolónia, és a Magyar Házban úgy ropják a csárdást, ahogy itthon is csak kevesen. Nem lettem paulista, de bármikor szívesen visszamennék.
Ez a dél-amerikai ország tiszta Európa
Olaszos gesztikuláció, spanyol nyelv, francia croissant, német és lengyel családnevek. Buenos Aires furcsa, vegyes társadalma láttán szinte elfelejtettem, hogy Dél-Amerikában járok.
Kína előre bevásárolja magát a világ legfontosabb lítiumbányáiba
Nagyot fordulhat néhány év múlva a lítium világpiaca, de legalábbis az biztosnak látszik, Kína és Ausztrália komolyan beleszólhat az értékes anyag árába és a kitermelés ügyeibe is. Történhet mindez úgy, hogy közben az is kuszábbá válhat, valóban Ausztrália szállítja-e a piacra a lítiumtermelés jelentékeny hányadát, vagy valójában – ez is – kínai befektetőknek lesz köszönhető. Utóbbiak ugyanis furcsa, de valójában érthető üzleti stratégiát választottak.