Deák Ferenc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kiegyezés
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- 1848-49-es szabadságharc
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát
Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
Új megvilágításba kerül a magyar reformkor
Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.
Itt mindent megtudhat a kiegyezésről
Megosztó kompromisszum – címen jelentetett meg legfrissebb kiadványát az Országház Könyvkiadó. A kötet még egy 2017 végi Parlamentben tartott, a kiegyezésről szóló konferencia előadásait tartalmazza szerkesztett formában. Aki rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni Ausztria és Magyarország több mint 150 évvel ezelőtt megkötött egyezségéről, annak mindenképpen érdemes alaposan tanulmányoznia ezt a könyvet.
Rétvári Bence: Azt tanultuk Deáktól, hogy a szuverenitásból semmi nem adható fel
Fontos megtanulnunk Deák Ferenctől, hogy mindenért küzdeni kell, semmi sincs ingyen, és a nemzet számára a legfontosabb kincse, a legnagyobb értéke a szuverenitás, az önrendelkezés - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Zala megyei Söjtörön.
- címkék:
- Rétvári Bence
- Söjtör
- Deák Ferenc
- Címkefelhő »
Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?
Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez
Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról.
Berki Krisztián nagyon megváltozott
Az Édes Élet sztárja álruhában - Deák Ferencnek öltözve - járta a főváros utcáit.
Ferenc József magánéletét tragédiák sora hálózta be
Uralkodásának első éveiben a magyar közvélemény véreskezű hóhérként tekintett rá, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a magyar függetlenség eltiprójaként közutálat övezte. Évtizedekkel később a Ferenc Jóskává szelídült ősz király a monarchia egysége és egy, a magyar történelemben párját ritkítóan prosperáló időszak szimbólumává vált. A falusi porták tisztaszobáiban portréját Kossuth képe mellé akasztották; a 20. század vérzivatarainak tébolyából visszatekintve pedig nosztalgikusan megszépült a nevével fémjelzett korszak.
- címkék:
- Deák Ferenc
- Címkefelhő »
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...