csimpánzok

címke rss

Így nevetnek a patkányok és a delfinek - humorérzék az állatvilágban

Tudomány2010.08.20, 08:12

Van-e az állatoknak humorérzékük? Talán bizonyos értelemben van, de ezt semmiképp sem szabad összekeverni az ember ilyen képességével. Az viszont majdnem biztos, hogy egyes, fejlettebb értelmi képességű állatok nevetnek. Az utóbbi évek egyik legmeghökkentőbb felfedezése volt, hogy nemcsak a főemlősök fejezik ki kacagással a jókedvüket, hanem például a patkányok is. Persze ne gondoljunk emberi hahotázásra, csak szerény ciripelésre.

Egyre többször támadnak majmok az emberre

Tudomány2010.08.12, 11:57

Élőhelyeik beszűkülése okozhatja a vadon élő csimpánzok emberre irányuló támadásait Afrikában, állítja egy a The American Journal of Primatology című folyóiratban most megjelent tanulmány. Az erdők pusztítása miatt a jövőben várhatóan egyre többször alakul majd ki konfliktus a főemlősök a helyiek között.

Gombe 50 - nyilvános ünnepi előadás Budapesten Jane Goodall tiszteletére

365 környezettudatos ötlet2010.07.12, 10:08

Csatlakozzon Ön is Jane Goodall csimpánzkutatásának és mindannyiunk számára utat mutató jövőképének ünnepléséhez! Csányi Vilmos előadása Jane Goodall munkásságának 50. évfordulója tiszteletére.

"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall

Tudomány2010.07.08, 18:11

Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.

Újabb bizonyíték arra, hogy nőknek kellene vezetni a világot

Tudomány2010.06.29, 08:10

Amerikai kutatók megfigyelték, hogy a férfiak hormonszintje konfliktushelyzet előtt hasonlóan változik, mint legközelebbi rokonainké, a csimpánzoké és a bonobóké. Vetélkedéskor a csimpánzok általában harciasan reagálnak, a bonobók inkább kerülik az összetűzéseket.

Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó

Tudomány2010.06.22, 07:48

A csimpánzokról már régóta tudják, hogy időnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élő fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekből álló, kisebb őrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.

Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál

Tudomány2010.05.01, 18:40

A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.

Sokkal gyorsabb a hímgének evolúciója

Tudomány2010.01.14, 10:48

Az utóbbi évekig sokáig tartotta magát az elképzelés, mely szerint az Y-kromoszóma a gének temetője: az emberi Y-kromoszóma génállománya fokozatosan romlik, mert nem képes megőrizni és megújítani génjeit, és végül eltűnik az evolúció süllyesztőjében. Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának első részletes összehasonlítása azonban egészen mást mutat: az Y a leggyorsabban változó kromoszóma.

Már az emberek és főemlősök közös őse is használhatott kőeszközöket

Tudomány2009.08.25, 11:37

Közelmúltban előkerült leletek igazolják, hogy a csimpánzok már 4000 évvel ezelőtt is használtak eszközöket, s valószínű, hogy a főemlősök eszközhasználata már azelőtt kialakult, hogy az evolúció során az emberi vonal különvált volna. Egy a Nature folyóiratban a közelmúltban megjelent cikk szerint az emberi evolúció megértéséhez szükséges, hogy közelebb hozzák egymáshoz a főemlőskutatást és az archeológiát.

Rögtön két lábon járhattunk, miután lejöttünk a fáról

Tudomány2009.08.11, 09:07

Számos főemlősfaj csuklóízületének és csontjainak alapos vizsgálata megkérdőjelezi azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy az emberi két lábon járás valamilyen kézfejre támaszkodó ősi mozgásából alakult ki, miközben fokozatosan fölegyenesedtünk az evolúció folyamán.