csillagközi tér

címke rss

Egy pulzár csóvája

A Chandra-röntgenműhold segítségével a Geminga nevű pulzárt vizsgálták. A csillagközi térben 120 km/s sebességgel száguldó objektum látványos csóvát húz maga után.

Szilikátkristályokat találtak távoli galaxisokban

Archívum2006.02.20, 14:28

Minden korábbinál távolabbi galaxisokban sikerült szilikátkristályokat kimutatni a csillagközi térben. A kristályok rendkívül heves csillagkeletkezés melléktermékei lehetnek.

Nyolc új molekula a csillagközi térben

Archívum2006.08.17, 12:20

Nyolc, az élet keletkezése szempontjából fontos összetett molekulát most azonosítottak először a csillagközi térben.

Életet segítő meteorzáporok

Archívum2007.01.04, 08:44

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Jégeső egy születő bolygórendszerben

Archívum2007.09.13, 09:42

A bolygókeletkezéshez vezető folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térből.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Tudomány2008.10.25, 13:22

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Archívum2007.12.12, 09:32

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Hatalmas csóvát fedeztek fel a Naprendszerben

Tudomány2013.07.17, 10:44

Régóta sejtették, hogy a Naprendszernek az üstökösökéhez hasonló csóvája van. Ezt azonban nem könnyű úgy kimutatni, hogy mi magunk is a csóva belsejében vagyunk. A NASA IBEX műholdja évekig gyűjtötte az adatokat a fontos felfedezéshez.

Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje

Tudomány2015.12.01, 20:47

Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.

A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda

Tudomány2017.09.06, 14:31

Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.

Előző
Következő