csillagkeletkezés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagközi anyag
- Tejútrendszer
- NASA
- Kereszturi Ákos
- csillagok
Heves csillagkeletkezést örökítettek meg a Tarantella kozmikus hálójában
A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcsõ-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelû csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedõen részletes képet ma tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerû gázfelhõk a felhõben keletkezõ nagy tömegû csillagok kialakulásáról árulnak el részleteket.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elképesztõ új felvételeken a közeli galaxisok
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) mûszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tûzijátékszerû, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különbözõ alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhõket. A VLT képeit az ESO partnerségével mûködtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat felvételeivell ...
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idõ, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble ûrtávcsõ
Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyûgözõ felvételt az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) Hubble ûrtávcsöve.
Meglepõ dolog derült ki a csillagképzõdésrõl a Tejútrendszer közepén
Elõször sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepõ dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerû fázisban játszódott le a folyamat.
A korai galaxisokat utánozza egy csillagontó
Egy közeli sûrû galaxis úgy ontja magából a csillagokat, ahogy az az Õsrobbanás utáni idõszakban is történhetett. Tanulmányozása közelebb vihet az Univerzum fiatalkorának megértéséhez.
- címkék:
- csillagkeletkezés
- Õsrobbanás
- NASA
- Címkefelhõ »
A Tejútrendszer új portréja
A Spitzer-ûrtávcsõ több mint kétmillió felvételének összeillesztésével állították elõ a Tejútrendszer minden eddiginél részletesebb, 360 fokos panorámaképét a NASA kutatói. A felvétel galaxisunk szerkezetének új részleteit mutatja meg, és kiderül róla, hogy valamivel nagyobb az eddig gondoltnál.
Minden idõk legnagyobb ûrtávcsöve megvakult
Soha olyan részletesen nem tanulmányozhatták még a csillagászok az infravörös égboltot, mint a közelmúltban nyugdíjazott Herschel-ûrtávcsõvel. A mûszer felfedezései közelebb vittek a csillagkeletkezés folyamatainak megértéséhez.
Nagy vihar volt a Tejútrendszer központjában
Új képeket közöltek a Tejútrendszer középpontjában lévõ óriás fekete lyuk közvetlen környékének viharos eseményeirõl. A különleges repülõgéprõl készített felvételek sokkal részletgazdagabbak, mint az ûrtávcsövek más hullámhosszakon készült képei.
Elõször észlelték a korai világegyetem sötét galaxisait
Sikerült közvetlenül is megfigyelni azokat az õsi objektumokat, amelyek a mai nagy galaxisok építõkockái voltak.
Kaotikus gázfelhõkben születõ csillagokat fotóztak le
Tolsztoj híres mûvérõl nevezték el azt a csillagközi felhõt, amelyben heves folyamatok közben jelenleg is új égitestek keletkeznek.
Igazi csillagok díszítik az ûrbeli karácsonyfát
Kivételesen szép képet készített egy csillagközi felhõrõl egy német asztrofotós: a vörösen izzó por és gáz elõtt néhány látványos, kékes árnyalatú csillag rajzol ki egy karácsonyfához hasonló alakzatot.
Az Univerzum legnagyobb mogyorós tejcsokija
A csillagászok szerint saját galaxisunk, a Tejútrendszer szerkezete olyan, mint egy mogyorós csokié, mert sok csillag fúj bele nagy buborékokat.
Új kép az Univerzum egyik legsötétebb helyérõl
Sötét fellegként terpeszkedik a Tejút fényes sávja elõtt a Barnard 68 jelû csillagközi felhõ. Sûrû anyaga látványosan elnyeli a fényt, és egy sötét folthoz hasonlóan takarja ki az égboltnak egy kis részét.
Újrafotózták a 20. század leghíresebb csillagászati célpontját
A látható fény után az infravörös tartományban is megcsodálhatjuk a Sas-ködöt. Ez az aktív csillagkeletkezési régió a Hubble ûrtávcsõ 1995-ös felvételével vált ismertté, és sokan a 20. század leghíresebb asztrofotójának tartják. Most az eddig átlátszatlan, sötét felhõk belsejébe pillanthatunk be.
Lefényképezték az egyik leglátványosabb csillagközi felhõt
Vízesésre emlékeztet az a csillagközi gázfelhõ, amely tíz fényév hosszan nyúlik el a világûrben. Az érdekes alakzat az Orion-köd térségében van, és bár pontos eredete nem ismert, feltehetõleg születõ csillagokkal áll kapcsolatban.
Magyar fotó az Univerzum legnagyobb elefántormányáról
Hatalmas csillagközi anyagfelhõt örökített meg egy hazai asztrofotós. Az elefántormánynak is nevezett alakzat belsejében fiatal csillagok keletkeznek, míg a képzõdmény peremérõl a világûrbe távozik a felforrósodott, izzó anyag.
Szupergyors anyagot lõ ki a születõ csillag
Másodpercenként kétszáz kilométert tesznek meg azok az anyagsugarak, amelyeket születõ csillagok lövelltek ki. Elõször készült mozgófilm a jelenségrõl, amelynek kockáit tizennégy év alatt rögzítettek a Hubble ûrtávcsõvel. A megfigyelés azt is megmutatja, milyen folyamatok játszódhattak le közel 4,5 milliárd évvel ezelõtt, amikor a Nap kialakult.
Látványos színekben pompázik a fiatal csillagok környezete
A születõ csillagok intenzív sugárzásának gerjesztõ hatása egzotikus árnyalatokat eredményez egy aktív csillagkeletkezési régióban. A tõlünk 5000 fényévre lévõ látványos felhõket egy nyolcméteres távcsõ részletes felvételén mutatjuk be.
Õrült sebességgel forogtak a Világegyetem elsõ csillagai
Óránként 1,8 millió kilométeres sebességgel forogtak a Világegyetem elsõ csillagai, derítették ki német asztrofizikusok.
Hatalmas hangrobbanások nyomai az ûrben - kép
Minden korábbinál pontosabb képet rajzoltak egy csillagközi felhõ szerkezetérõl a Herschel-ûrtávcsõ infravörös megfigyelései alapján. A felhõben található, hatalmas fonalakhoz hasonló alakzatok a ritka gázanyagban fellépõ hangrobbanások nyomai lehetnek.
Õrült ütemû csillagkeletkezést figyeltek meg a korai Világegyetemben
Olyan galaxisokat fedeztek fel 3 milliárd évvel a Világegyetem kezdõpillanata, az Õsrobbanás után, amelyek a valaha megfigyelt legintenzívebb csillagkeletkezést mutatják. Ez lehetett az Univerzum fejlõdésének legaktívabb idõszaka az új csillagok születesét illetõen.
Felbukkant a legõsibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködbõl
Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következõ években megtudjuk, miként születtek meg a legelsõ csillagok és galaxisok.
Csillagkeltetõ lehetett egy rejtélyes, sötét felhõ az ûrben
Egy ûrben játszódó horrorfilm díszletéhez hasonlít az a csillagközi felhõ, amelynek furcsa alakját egy benne megszületett, majd késõbb eltûnt csillag alakíthatta ki.
Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést
A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik elõnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.
Leleplezte a rejtõzködõ csillagokat az új ûrtávcsõ
A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös ûrtávcsövek azonban "átlátnak" a sûrû anyagfelhõkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen ûrtávcsõ az európai Herschel, amelynek elsõ tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.
Vakok számára is elkészült a Hubble-ûrtávcsõ egyik felvétele
A Hubble-ûrtávcsõ egyik felvételét gyengénlátóknak és vakoknak is elkészítették. A természettudományi oktatásban már régóta alkalmaznak speciális segédeszközöket, amelyekkel olyan vizuális témaköröket is értelmezhetõvé tesznek a gyengénlátók és vakok számára, mint például a csillagászat. Ilyenek a dombornyomásos csillagtérképek, illetve a most készült fotó is.
Csillagközi denevért fotóztak
Futótûzként terjedõ csillagkeletkezés nyomát, és a fiatal égitestek által bevilágított látványos ködöt örökítettek meg az Orion csillagképben.
Rózsaszín és kék felhõk az ûrben - látványos fotó egy csillagbölcsõrõl
Látványos felvételt készítettek a Trifid-ködrõl az Európai Déli Obszervatóriumból. A köd területén csillagbölcsõdék sûrû felhõi és újszülött égitestek sugárzásától izzó gázok keverednek.
Forrongó csillagbölcsõ az Omega-ködben
Három látványos fotón mutatjuk be az Omega-ködnek nevezett csillagkeletkezési zónát, ahol hideg és forró gázfelhõk, valamint már megszületett és éppen kialakuló csillagok keverednek.
Az eddigi legrészletesebb fotó egy közeli csillaggyárról
Minden korábbinál jobb, 11 fényév felbontású képeket készítettek egy közeli spirálgalaxisról. A mérések alapján kiderült, hogy a csillagkeletkezést mutató régiók mellett egy szupernagytömegû fekete lyuk van a csillagváros centrumában.
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.
Gázfelhõ ütközik galaxisunknak a távoli jövõben
Egy 1 millió naptömegû gázfelhõ a számítások szerint 20-40 millió év múlva fog galaxisunk, a Tejútrendszer fõsíkjának ütközni, heves csillagkeletkezést kiváltva.
Halványabb õsi galaxisokat is megfigyelhetünk egy új módszerrel
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy olyan új detektort üzemelt be, amellyel a korábbiaknál hatékonyabban lehet távoli és õsi galaxisokra vadászni. Az elsõ felmérés keretében 14 darab, 6 milliárd évvel ezelõtt heves csillagkeletkezést mutató galaxisra akadtak.
Fényes, õsi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója
Olyan porban gazdag õsi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.
A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak
Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Csillagontó csillagváros - a hét asztrofotója
Egy magányos, mégis heves csillagkeletkezést mutató galaxis a hét asztrofotója.
Csillagkeletkezést gátló fekete lyukak - a hét asztrofotója
Egy új felmérés szerint az elliptikus galaxisok centrumában lévõ szuper-nagytömegû fekete lyukak akadályozzák a csillagok keletkezését.
Csillagontó galaxis a jubiláló ûrtávcsõtõl - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrtávcsõ tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.
Nyugodtnak látszó aktív galaxisok
Az új eredmények alapján a galaxisokba behulló gáz ma is csillagkeletkezést válthat ki. A korábban nyugodtnak tekintett elliptikus galaxisokban pedig szintén zajlanak heves folyamatok.
A legújabb adatok az õsi Univerzumról
A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.
Szilikátkristályokat találtak távoli galaxisokban
Minden korábbinál távolabbi galaxisokban sikerült szilikátkristályokat kimutatni a csillagközi térben. A kristályok rendkívül heves csillagkeletkezés melléktermékei lehetnek.
A legrészletesebb felvétel az Orion-ködrõl - a hét asztrofotója
Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-ûrtávcsõ összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és elõször figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.
Halálos gyûrû Galaxisunk szívében
Amerikai csillagászok meghatározták annak a gázgyûrûnek a helyzetét a Tejútrendszer központjában, amelynek anyagából rendszeres idõközönként robbanásszerû csillagkeletkezés indul meg.
Heves csillagkeletkezés egy gázfelhõben
A nemrégiben felbocsátott Spitzer-ûrtávcsõ ismét csodálatos képpel kápráztatta el a csillagászokat. A képen látható csillagbölcsõben pár millió évvel ezelõtt egy szupernóva felrobbanása indította be a csillagkeletkezést.
A csillagkeletkezés drámai kezdetei
Az Univerzum legtávolabbi részeirõl készített felvételek újraelemzése azt sugallja, hogy a csillagkeletkezés tetõpontja sokkal korábban és rendkívül hirtelen, hevesen zajlott.
- címkék:
- csillagkeletkezés
- Univerzum
- Címkefelhõ »
- 1