Már 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp

Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp, szerdán tárul ki a hővédő pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán.

Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak

A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegűek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb műszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.

Videó: Tűzgömb hasított át az ország felett

Ezt a videót küldte az űrszonda, mely először járt a napkoronában

A Földet is megsemmisítené ez a Napkitörés

Amerikai csillagászok egy fiatal, napszerű csillag óriásvillanását figyelték meg. Ha a Nap produkálna ilyet, az csúnyán leégetné a hajunkat. Még szerencse, hogy saját csillagunk már nem bakfiskorú.

Így festett a Geminidák meteorraj Salgótarján felett

Valami nagyon nincs rendben a valaha megfigyelt legnagyobb bolygóval

Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével felfedező felvétel készült a szabad szemmel is megfigyelhető kettőscsillag, a b Centauri körül keringő bolygóról. A b Centauri az eddigi legforróbb és legnagyobb tömegű a bolygógazda rendszerek között, a planétát pedig a központi csillagpártól százszor akkora távolságban kapták „lencsevégre", mint amilyen messze a Jupiter kering a Nap körül. Sok csillagász – legalábbis eddig – úgy gondolta, hogy ilyen nagy tömegű és ennyire forró csillagok körül nem is létezhetnek bolygók.

Potenciálisan veszélyes kisbolygó halad el mellettünk szombaton

Indulásra kész a James Webb űrtávcső

A csillagászok régóta várt új űrobszervatóriuma, a James Webb-űrtávcső december 22-én áll majd pályára a Hubble utódjaként, egy Ariane–5 hordozórakétával, Francia Guyanából a tervek szerint.

Karikó Katalin nevét viseli egy magyarok által felfedezett kisbolygó

Látványos égi jelenség várható december 10-én

Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttálása figyelhető meg a téli égbolton.

Látványos bolygóegyüttállás várható december 10-én - Ebben az időpontban érdemes kémlelni az eget

Hosszú, kozmikus vonalat rajzol szemünk elé a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold december 10-e éjjelén. Az egymástól 15-20 fokra járó égitestek megfigyeléséhez távcsőre sem lesz szükségünk, az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét. Érdemes egész decemberben figyelni az eget, mert Mikulástól szilveszterig szebbnél-szebb együttállásokban gyönyörködhetünk az esti égbolton – adta hírül a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Közelben bujkáló nagyon nagy tömegű feketelyuk-párost észleltek az ESO távcsövével

A Földhöz eddig valaha megfigyelt legközelebbi nagyon nagy tömegű feketelyuk-párost figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO's VLT) segítségével. A két objektum sokkal közelebb van egymáshoz, mint az eddig megfigyelt nagyon nagy tömegű párosok tagjai, és végül egy óriási fekete lyukká fognak összeolvadni.

Fekete szörny rejtőzködik a közeli csillaghalmazban

Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével (ESO VLT) a Tejútrendszeren kívül fedeztek fel egy csillagtömegű fekete lyukat, mégpedig a közvetlen közelében található csillag mozgására gyakorolt hatása alapján. Ez az első eset, hogy az alkalmazott eljárást saját galaxisunkon kívüli fekete lyuk azonosítására használták. A módszer kulcsfontosságú lehet a Tejútrendszerben és a közeli galaxisokban rejtőzködő fekete lyukak detektálásában, és segíthet annak jobb megértésében is, hogy miként keletkeznek és fejlődnek ezek a rejtélyes objektumok.

Egy óriásvihar teljesen elnyelhetné a Földet

A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a légkörében lévő hatalmas vihar jóval mélyebbre nyúlik le, mint azt eddig vélték. A vihar mérete akkora, hogy könnyedén elnyelhetné az egész Földet.

Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz

A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.

Először figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hamarosan meteorraj világítja meg a hajnali eget

Hatalmas aszteroidák közelítenek a Föld felé

Hatalmas aszteroidák haladnak el a Föld mellett az elkövetkező hetekben, köztük egy megközelítőleg Empire State Building méretű. A NASA több mint 27 000 különböző objektumot követ nyomon, amelyek megközelíthetik a Földet, némelyikük mérete meghaladja az 1 kilométert.

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Rádióhullámok buktatták le a bolygókat

Rejtett bolygókra bukkantak rádióhullámok használatával ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza észlelt csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat, amelyek korábban ismeretlen bolygók létezésére utalnak.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Ilyen bolygót még nem láttak a csillagászok

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Halott galaxisokat talált a Hubble, rejtély, mi történhetett

Az univerzum fiatal korából származó halott galaxisokat azonosítottak csillagászok a Hubble űrteleszkóp és az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével - írja az Engadget. Számítások szerint a hat galaxis a csillagformálódás legintenzívebb szakaszának számító időszakban pusztult el, mert rejtélyes okok miatt eltűnt a nyersanyagként szolgáló hideg hidrogéngáz. A tudósok egyelőre nem értik, mi történhetett.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A Nap csodája: évente kétszer fény árasztja el II. Ramszesz szobrát

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

A Jupitert filmezte egy csillagász, amikor váratlan dolog jelent meg a felvételen

Hatalmas villanást rögzített egy brazil amatőr csillagász a Jupiternél. Mint kiderült, egy méretesebb kisbolygó égett el a gázóriás sűrű atmoszférájában – írja a Space.com.

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Decemberben indítják útnak a James Webb űrteleszkópot

A tervek szerint december 18-án indítják útnak a James Webb űrteleszkópot - közölte szerdán honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.

Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit

A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Áttörés: két-három éven belül életet találhatunk idegen bolygókon

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben - közölte a Cambridge-i Egyetem.

Az univerzum formáit tükrözi a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Találtak egy Földhöz hasonló bolygót, amelyen adottak lehetnek az élet feltételei

Hosszú Katinkáról is elneveztek egy kisbolygót

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet

A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös

Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében - írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentő dolgot láttak

A csillagászoknak az ESO partnerségével működő Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével egyértelműen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.

Megfejtették a Tejút rejtélyes csillagának titkát

A szupernóvánál tízszer erősebb robbanás, egy hipernóva szolgáltathatta az anyagot ahhoz a tejútbeli ősi csillaghoz, amely mindössze 1 milliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett, és szokatlanul magas arányban tartalmaz egyes fémes elemeket.

Az egy millimétert sem éri el, mégis megmászhatatlan a világegyetem legkisebb hegye

Csillagászok egy csoportja kiszámolta, milyen magas hegyek lehetnek egy neutroncsillagon.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd. Az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Megnyitotta kapuit a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Sanghajban megnyílt a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek - számolt be internetes kiadásában szerdán a Global Times című kínai lap.

A Sanghaji Csillagászati Múzeum