csernobili atomerőmű
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Csernobil
- atomreaktor
- atomkatasztrófa
- Pripjaty
- Ukrajna
- legfrissebb
- legrégebbi
A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre
Több millió ember életét befolyásolta, több ezren haltak meg miatta közvetlen és járulékos okokból, 200 ezer embernek kellett miatta végleg elhagynia az otthonát, miközben évente akár tízezren is felkeresik, hogy borzongjanak. A megszokottnál 40 ezerrel több abortuszt végeztek a baleset utáni hetekben, három ország területét ért jelentős sugárszennyezés, több környezetvédelmi mozgalmat és popszámot ihletett, és még 50 évig szedi áldozatait. Harminc éve történt az atomerőmű-katasztrófa Csernobilban, 15 fotóval járjuk körül a környéket és az elmúlt időszakot.
Csernobil 30. Plusz két nap
Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.
Helyére került az új csernobili szarkofág
Az 1986-ban felrobban 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből máig is áradó atomszennyezéstől.
A világ legnagyobb hangárja zárja 100 évre a csernobili katasztrófa helyszínét
Az 1986-ban felrobbant 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből ma is áradó atomszennyezéstől. Több mint harminc évvel a katasztrófa után befejezték az új védőburkolat elkészítését. A hangáron belül úgy bonthatják el a korábbi betonszarkofágot és a sérült energia reaktort, hogy a bontási munkálatok során keletkező több tonnányi radioaktív por nem kerül ki a légkörbe.
Még ma is áll a szovjet címer az ukrán kísértetvárosban
Hátborzongató képek Pripjatyról, ahol 1986-ban megállt az idő.
PlayStation VR-ral is meglátogatható lesz Csernobil
Számítógépekre már jó ideje elérhető a Chernobyl VR Project.
Csernobil messze nyúló halálos árnyéka
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása a történelem egyik legnagyobb nukleáris balesetéhez vezetett a Szovjetunióban. A környékről mintegy 116 ezer embert kellett evakuálni, a mentési- és utómunkálatokban összesen 300 ezer ember vett részt. A Spektrum televízió a tragédiára emlékezve ma, április 26-án 20:55-kor vetíti a „Visszatérés Csernobilba" című dokumentumfilmet.
Csernobili likvidátorok: megmentették Európát, de szörnyű árat fizettek érte
Az 1986-os csernobili atomerőmű-balesetet követően iszonyatos mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe. A további károk és a még nagyobb, kontinensméretű tragédia megakadályozása érdekében a robbanást követő években nagyjából 530 000 embert küldtek a veszélyes zónába. Ők voltak a likvidátorok, akik emberfeletti erőfeszítéssel láttak neki a munkának. Hősiességükért szörnyű árat kellett fizetniük. Az áldozatok számáról, különösen a sugárzás okozta rákos megbetegedések és halálozások számáról erősen megoszlanak a vélemények.
Minden idők legjobb sorozata lett a Csernobil
Már mind az öt rész látható a HBO ötrészes minisorozatából, a Csernobilból. Az 1986-os nukleáris katasztrófát bemutató alkotás lenyűgözte a világot.
A csernobili tűzoltófeleség, Ludmilla Ignatenkó igaz története
Az HBO nagy sikerű minisorozata, a Csernobil zömében valós szereplők életét mutatja be. Egy közülük a fiatal tűzoltó, Vaszilij Ignatenkó és felesége, Ludmilla is. De vajon miben más a valóság, mint a film?