Csernobil
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ukrajna
- atomerőmű
- katasztrófa
- csernobili atomerőmű
- atomkatasztrófa
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csernobili turizmust szeretne Juscsenko
A csernobili turizmus felvirágoztatását sürgette Viktor Juscenko ukrán elnök, az atomerőmű-szerencsétlenség 20. évfordulójának napján. Néhány ukrán utazási iroda már szervez látogatást a reaktor, illetve a lezárt települések közelébe.
Csernobil - 20 év után
A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.
Csernobili statisztikákat akar Péterfalvi
Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.
Ámon Ada: eloszlatjuk az atomenergiával kapcsolatos téveszméket
1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben; a katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. A katasztrófa 20. évfordulója alkalmából az [origo] vendége volt Ámon Ada, az Energia Klub vezetője.
Csernobil: 20 éve
1986. április 26-án történt a Csernobili Atomerőmű 4-es reaktorának végzetes balesete.
- címkék:
- Csernobil
- reaktor
- Címkefelhő »
Beszélgetés a csernobili katasztrófáról
A Kijev melletti település nevét nagyon kevesen ismerték 1986. április 26-a előtt. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája.
Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne
Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.
Gyanúsan jó eredmények egy új Csernobil-tanulmányban
Egy tudományos jelentés szerint a közel húsz éve történt csernobili katasztrófa egészségügyi utóhatásai nem olyan súlyosak, mint azt korábban állították. A tanulmány szerint eddig összesen alig hatvan ember halt meg közvetlenül a katasztrófa miatt, és 3940-en halhatnak bele a sugárzás miatt szerzett betegségeikbe. A Greenpeace szerint a jelentés felháborító, és elbagatellizálja a katasztrófát. Nem hivatalos becslések szerint csak 1990-ig 25 ezer ember vesztette életét Csernobil miatt.
Újabb szarkofágot emelnek Csernobil fölé
Újabb betonszarkofágot terveznek építeni az 1986-ban felrobbant Csernobili négyes blokk fölé. A munkálatok másfél év múlva kezdődhetnek el. Az új betonpajzs száz évre nyújt majd biztonságos védelmet a sugárzás ellen.
Rokkant oroszok tüntetnek a magyar atomhulladék ellen
A paksi atomerőműből tíz éven át szállítottak sugárzó kiégett fűtőelemeket az oroszországi Majakba, amely a világ legnagyobb nukleáris létesítménye, egyben a világ legszennyezettebb területe. A komplexum közelében levő falu néhány lakosa Magyarországra érkezett, hogy Gyurcsány Ferencnél tiltakozzon, mert a magyar és az orosz kormány megegyezése értelmében újra ideszállíthatják Paksról az atomhulladékot. A Majakhoz közeli folyóba évtizedek óta radioaktív hulladékot engednek, a környék megmaradt falvaiban élő nők fele meddő, a gyermekek harmada valamilyen rendellenességgel születik.