Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen

Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.

Újra női főigazgató vezetheti a CERN-t

Újabb öt évre Fabiola Gianotti olasz fizikust bízták meg a világ legnagyobb részecskekutatója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezetésével. Gianotti a tudományos intézet első női főigazgatójaként 2016-tól töltötte be a tisztséget.

Már az atomfizikusoknak is túl drága a Microsoft

Megpróbál teljesen alternatív szoftverekre átállni a CERN.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Ilyen volt a világ első böngészője

Stílszerűen a böngészőből próbálható ki a World Wide Web.

Szörnyeteget épít a CERN

Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – jelentették be kedden Genfben.

Két évre leállítják és továbbfejlesztik a CERN nagy hadronütköztetőjét

Leállítják hétfőtől a világ legnagyobb kutatóberendezését, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ legnagyobb részecskegyorsítóját két éven át karbantartásnak vetik alá, és továbbfejlesztik.

Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában

Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”

Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.

Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Ezt rettenetesen élvezik a fizikatanárok

Valóságos élménycunami a magyar fizikatanárok számára a CERN-ben eltöltött egyhetes tanulmányút. A magyar kezdeményezés immár nemzetközi szintű programmá nőtt ki magát.

Különleges izotópokkal támogatják a rákkutatást

A jövőben különleges izotópokat bocsát a rákkutatók rendelkezésére az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN).

Rekordot döntött a CERN

Megdöntötte januári rekordját a CERN: egy új módszerrel 350 fokozattal pontosabban sikerült megmérnie az antiproton mágneses momentumát, mint az eddigi legpontosabb mérésen.

Drónok és űrhajók szállnak le a Várkertbazárban

Szeptember 23-án a Várkertbazár világörökségi helyszínén összegyűlnek a tudományok nagyágyúi, hogy a nagyközönség előtt kössék össze a Földet a világűrrel, a robotokat az emberekkel, a tudományt a kíváncsiskodókkal a régió leginspiratívabb STEM fókuszú tudományos buliján.

Bizonyították a lehetetlent: a fény ütközik saját magával

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton - fényrészecske - nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika egyik legrégebbi előrejelzését.

Mérföldkőhöz érkezett a CERN

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet adatközpontja 2017. június 29-én: a könyvtárakban archivált adatok mennyisége átlépte a 200 petabájtot a szalagos adattárolókon - adta hírül a CERN honlapja.

Új, egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben

Új, két nehézkvarkból és egy könnyű kvarkból álló bariont figyeltek meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) szakemberei.

Új részecskegyorsító készült el a nagy hadronütköztetőben

Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.

Még mindig szalagokon tárolja adatait a CERN

Petabájt. Még elképzelni is nehéz, mennyi adatot jelent ez - a CERN ATLAS részecskedetektora mégis másodpercenként ennyi információt szolgáltat a Nagy Hadronütköztetőnek, és ez még csak a detektorok egyike. A CRUNCH big datával foglalkozó konferencián Dirk Düllmann, a CERN elemzésért és dizájnért felelős szekciójának vezetője tartott előadást arról, hogyan birkózik meg a szervezet ekkora mennyiségű információval.

25 éve használhatja bárki a webet

Augusztus 23-án van 25 éve, hogy Tim Berners-Lee az emberiség szolgáltatába állította a világhálót. Az internet ekkor tört ki a kutatólaborok mélyéről, és milliárdok életét változtatta meg.

Íme a világ legbetegebb humorú tudósai

Felkerült a netre egy videó, amelyben fekete csuklyás alakok emberáldozatot mutatnak be a CERN genfi székházának udvarán. Az kutatóközpont szóvivője szerint valakik túlzásba vitték a tréfálkozást. Ha én Dan Brown lennék, már írnám is A Heisenberg-kódot.

Emberáldozással szórakoztak a CERN-ben

A napokban elég bizarr videó szivárgott ki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet svájci laborjából. A felvételen úgy tűnik, mintha egy csoportnyi csuklyás ember feláldozna egy nőt egy Siva-szobor előtt. A látottak természetesen nem valódiak, a CERN vezetése azonban nem örül a viccesnek szánt „ingyen reklámnak".

Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”. 

Legyen Ön is atomfizikus!

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.

25 éves lett a világ első weboldala

Már egy negyednyi évszázad telt el azóta, hogy Tim Berners-Lee, az internet atyja bemutatta a világ első weblapját. A végtelenül egyszerű, csak pár apró formázást tartalmazó oldal azt magyarázta az embereknek, hogyan működik a web, és miként kereshetnek rajta információt. Azóta már az egész internetet zsebre vághatjuk, és belenőttünk a világhálóba.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Az elemi részecskék nyomába erednek az ELTE kutatói

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Nagy Hadronütköztetője a Higgs-bozon felfedezését követően idén minden eddiginél nagyobb energián indult újra. Az új mérésekben a Pásztor Gabriella által vezetett MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.

Bájos kvark is része a CERN-ben megfigyelt új részecskének

A CERN Nagy Hadronütköztetőjének kutatói bejelentették, hogy felfedezték a részecskék egy új osztályát, az úgynevezett pentakvarkokat.

Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.

Újraindították a nagy hadronütköztetőt

A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.

Készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető

Két éven át állt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője. A részecskegyorsító teljesítményét jelentősen megnövelték. Ettől azt várják, hogy az alkalmazása új távlatokat nyit a fizikában.

A CERN-nek segítségre van szüksége

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkatársai sem könnyen ismerik fel, mit ábrázolnak archív fotóik. Segítsen nekik!

Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?

Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.

Pengeélen a Hawking-világvége

Stephen Hawking kedd reggel a Világegyetem teljes megsemmisülésével ijesztgetett, melyet a Higgs-részecske fog elhozni. Nem valószínű, hogy igaza lesz. A Higgs-részecske mögött rejlő Higgs-térnek viszont lehet egy olyan változata, amely alapvetően megváltoztathatja az univerzum szerkezetét.

Eltörpül a nagy hadronütköztető az új gyorsító mellett

Egy száz kilométer kerületű részecskegyorsító Svájc és Franciaország területén való megépítésének lehetőségét tanulmányozza az Európai Nukleáris Kutató Szervezet, amely csütörtökön jelentette be erről szóló terveit.

Orbán a genfi CERN-központban járt

A világ egyik legelvarázsoltabb kiállítása

A Higgs-bozon felfedezésének helyén, a CERN-ben két kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket, és meg lehet nézni az igazi berendezések egy részét is.

A Higgs-bozon simán viheti az idei fizikai Nobelt

Szinte biztos, hogy a fél évszázada megjósolt és a CERN-ben 2012-ben felfedezett Higgs-részecske Nobel-díjat ér idén.

Mínusz kétszázötven fokon dolgozik a szupermágnes

Az évtized végére új mágnesekre cserélik a Nagy Hadronütköztető mostani célzóeszközeit, a fókuszáló mágneseket. A szupravezető anyagból készült tekercs már most is olyan vékony, mint egy vontatókötél. Speciális köpeny kell, hogy a mágneses tér ne feszítse szét a csövet.

Ez egy vidéki üzem - látogatás a CERN-ben

Nyugodtan megfér a vidéki kultúrház folyosója, a szupermodern antianyaglassító és az egyetemi kampuszok szabadságát sugárzó laboratórium egymás mellett a CERN-ben. Két napot töltöttünk a világ egyik legnagyobb kutatóhelyén.

Higgs-gyárrá változik a Nagy Hadronütköztető

Jövőre már az eredetileg tervezett ütközési energiával üzemelhet a Higgs-bozonokat kereső részecskegyorsító, a Genf közelében lévő Nagy Hadronütköztető, az LHC.

Megnyílt a CERN budapesti agyközpontja

A magyar tudományban is új távlatokat nyithat a világ legnagyobb tudományos kutatóintézete, a CERN budapesti számítógépközpontja, amelyet csütörtökön adtak át.

Űrhajós hull fekete lyukba

Mi történne egy fekete lyukba zuhanó űrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.

Kulcsfontosságú eredményt közöltek a Higgs-bozonról

A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján gyakorlatilag eldőlt, hogy valóban egy Higgs-bozont fedeztek fel 2012-ben a CERN-ben. Azt azonban még nem tudják, hogy ez Peter Higgs bozonja-e.

Felavatták a budai szuperszámítógépet

Felavatták a Csillebércen épített Wigner Adatközpont első géptermét. A központ száz gigabit per másodperces kapcsolaton csatlakozik a Nagy Hadronütköztetőhöz, amelynek adatait fel fogja dolgozni.

Száz dollárba fogadtak a Higgs-bozonok ellen

A 2012-es év egyik legnagyobb tudományos-technikai teljesítménye - a Marsra-szállás mellett - a Higgs-részecske felfedezése volt. A CERN által legutóbb közzétett adatok alapján azonban létezhet egy másik Higgs-bozon is. Bár a fizikusok ezt nagyon szeretnék, nem igazán bíznak benne, sőt ellene fogadtak.