California Institute of Technology
címke rssBolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.
- címkék:
- Bill Saxton
- U. Colorado
- Weiss
- R. Hurt
- Föld
- Naprendszer
- Hydra
- Jupiter
- bolygók
- exobolygók
- csillagok
- bolygókeletkezés
- tudomány
- bolygó
- California Institute of Technology
- csillag
- A Nap
- exobolygó
- Naprendszeren kívüli bolygó
- STScI
- asztrobiológia kurzus
- M82 X-1
- NRAO
- Trans World Airlines
- NASA
- Szaturnusz
- ESO
- Tatuin
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Sánta és a Kráterjáró: ötévesek az amerikai marsjárók
Öt évvel ezelőtt landolt a Spirit és az Opportunity a Marson. A két rover azóta 21 kilométert járt be, és rengeteg értékes felfedezést tett - többek között nyomára akadt az egykori folyékony víznek. Az elnyűhetetlen szerkezetek a tervezett háromhónapos élettartamukat eddig 20-szorosan túlteljesítve, ha nem is hibátlanul, de még most is üzemelnek.
Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk
Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.
Haldokló csillagok vizsgálata alapján számos Föld-típusú bolygó létezhet
Olyan poranyagot azonosítottak idős csillagok felszínén, amely a körülöttük keringő kisbolygók törmeléke lehet. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy számos csillag körül keringhetnek a mi Földünkhöz hasonló planéták.
Új lehetséges élőhely a Marson
A Phoenix eredményei alapján úgy fest, az elmúlt 10 millió évben többször is lehetett egy kevés folyékony víz a leszállóhelyen. Egy másik kutatócsoport javaslata alapján a földi sivatagi mázhoz hasonló környezetek is kedvezhetnek az esetleges élet számára a Marson.
Vizuális illúziók: látásunkat megcsaló tekintet
Az egymás szemébe nézés kiemelkedően fontos az emberek és a társas főemlősök kommunikációjában. Valószínűleg ezért is nyűgöznek le bennünket annyira a szemmel kapcsolatos vizuális illúziók. Lapozzon bele gyűjteményünkbe, ahol felsorakoztatjuk a csalóka tekintet példáit.
Alkonyodik a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix-szonda eredetileg kijelölt, augusztus 26-ig tartó küldetése befejeződött, a programot azonban szeptember 30-ig meghosszabbították. A küldetés közeledő végét jelzi, hogy már naplementét is látott a szonda, emellett egyre több fagy képződik rajta éjszakánként. Ugyanekkor az egyenlítő közelében dolgozó Opportunity sikeresen kimászott a Viktória-kráterből, és a síkságon dolgozik tovább.
Az érzékelés tréfája - emberek, akik nemcsak látják, hanem hallják is a képeket
A szinesztézia jelensége - amikor több érzék egymásba fonódik, azaz valamely érzékszerv által keltett benyomás akaratlanul aktivál egy másik érzetet - régóta ismert. Kaliforniai kutatók most egy új formáját fedezték föl ennek az idegrendszeri eltérésnek, amikor az ábrák hangérzetet keltenek az agyban.
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-űrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentőségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Nagyobb tempót diktálnának a Phoenixnek a Marson
Negyvenöt nap után a Phoenix elsődleges küldetésének feléhez érkezett, így itt az ideje, hogy a legfrissebb információk bemutatása előtt rövid mérleget vonjunk az eddigi munkáról. Az egyik legfontosabb feladat még mindig a vízjég biztos azonosítása, ahol a szonda már közel van a célhoz. Egyelőre semmit nem tudunk azonban az egykori életre utaló esetleges egyéb anyagokról, ezért a szakembereknek a jelenleginél gyorsabb tempóra kell sarkallniuk az űreszközt, mert aztán jön a kemény marsi tél.
Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégről
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégről, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-űrszonda.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.
Phoenix: egyelőre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-űrszonda elvégezte az első méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekről magyar idő szerint hétfőn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felső, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetű szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Végre megkezdődhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetően végre megfelelő mennyiségű talajminta került a detektorba. Megkezdődhet az elemzés, amelynek során először elsősorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
Korszakalkotó jelentőségű lenne egy marsi élőlény - rövidfilmünk a Phoenixről
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belőle? Hol élnek és milyenek azok a földi élőlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is előfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András űrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világűr rovatunk szerzői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Phoenix: jön a nagy mintavétel
A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az első éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdődhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az első minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövő hét közepére várható.
Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix
A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.
Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Széttépett galaxisok a Tejútrendszer peremvidékén - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer peremvidékén egy szokatlan, a belső térség csillagaival ellentétes irányban mozgó csillagokból álló zónát azonosítottak, amely ősi törpegalaxisok bekebelezésével jöhetett létre.
Sós az Europa jupiterhold óceánja
A megfigyelések és a modellek alapján a jéggel borított felszínű Europa hold belsejében hatalmas, sós óceán helyezkedhet el.
Jégeső egy születő bolygórendszerben
A bolygókeletkezéshez vezető folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térből.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az első galaxisok - és bennük az első csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövő lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és űrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegű fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzői kicsit eltérnek a vártaktól.
Tóba dobott kavics az űrben - a hét asztrofotója
Ezúttal a Kocsikerék galaxisról készült felvétel a hét asztrofotója. A képen két csillagváros közötti látványos kölcsönhatás eredménye látható, számtalan újonnan keletkezett csillag formájában.
A legősibb csillagok robbanásait kutatják
Elméleti számítások szerint a NASA Swift-űrobszervatóriuma képes lehet a legelső csillagok halálát kísérő gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letűnt, legelső csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.
A Tejútrendszer önarcképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-űrteleszkóp segítségével minden korábbinál pontosabb képet alkottak saját galaxisunk szerkezetéről. Egyértelművé vált a központi küllő létezése, és pontosabban megbecsülhettük a Napunknak is otthont adó csillagsziget méretét.
Elszunnyadt a Tempel-1
A földfelszíni megfigyelések alapján a Deep Impact becsapódása után csak átmenetileg nőtt meg a Tempel-1 üstökösmag anyagkibocsátása.
Újabb jeges óriás a Naprendszerben
A California Institute of Technology és Yale University csillagászai a Plútó után az eddigi legnagyobb objektumot fedezték fel a Kuiper-övben, a Neptunuszon túli fagyos kisbolygó-övezetben.
Az Univerzum legerősebb mágnese
A California Institute of Technology (Caltech) csillagászai a Palomar hegyi távcső segítségével bizonyítékot szereztek arra vonatkozóan, hogy egy különleges típusú pulzár az eddig tapasztalt legerősebb mágneses térrel rendelkezik.
- 1