Bubik István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szentandrássy Hédi
- Nemzeti Színház
- Kubik Anna
- Kazimir Károly
- A napfény íze
- legfrissebb
- legrégebbi
Kubik Anna szerelmeiről, ügynökökről, a múlt rendszer megroppantásáról
A Kossuth-díjas színésznő a régi Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, ahol főszerepek sorát játszotta. Köztük Árvai Réka figuráját az 1986-ban bemutatott Advent a Hargitán című Sütő András-darabban, amelynek minden előadása egyben rendszerellenes tüntetéssel ért fel. Kubik Anna az Origónak mesél egykori ügynökökről, a tanító és trágárkodó színházról, szerelmek elvesztéséről, túlélésről, hitről és arról, hogy mostanában mi teszi igazán büszkévé.
Forgács Péter mesél egy művészszínházi rendező pökhendiségéről és a baloldali miniszter arroganciájáról
Aréna címmel mutatták be a Győri Nemzeti Színházban Fenyő Miklós és Egressy Zoltán musicaljét, amely a Hungária együttes azonos című lemezén alapszik. Forgács Péter, a színház direktora a darab kapcsán felidézi a buksit simogató Kádár János világát, beszél róla, hogy miért akarta elhagyni a pályát, ahogy arról is, hogy miért húzatta ki a díjra javasoltak listájáról egy művészszínházi rendező, és – egyebek közt – azt is elmeséli, hogy mely külhoni színházat öltöztették magyar nemzeti színekbe a tiszteletére.
Bubik Istvánnal való szerelméről vallott Szentandrássy Hédi képzőművész
Bubik Istvánnal való kapcsolatáról beszélt szerelme, Szentandrássy Hédi. Elmondta, első látásra beleszeretett a férfiba, hozzátette, fogalma nem volt, hogy a színész házas. Bubik István 2004 novemberében hunyt el autóbalesetben.
Az utcán él Bubik István eltitkolt szeretője: "Egy lépcsőházban húztam meg magam"
Bubik István egykori szerelme, Szentandrássy Hédi az utcán tengeti mindennapjait. Lakását elárverezték és híres festőművész bátyja örökségéből sem kapott egy fillért se.
A 80-as, 90-es évek egyik legnagyobb magyar színészének tragikus halála
Szenvedélyes, őszinte játékát, önmagát nem kímélő tehetségét a rendezők már nagyon korán felismerték: Bubik István huszonévesen a Nemzeti Színház egyik vezető színésze volt, sorra kapta meg a világirodalom nagy főszerepeit, a nyolcvanas években a közönség és a szakma egyöntetű elismerését. Talán a kirobbanó indulás és a rendszerváltás időszaka vezettek oda, hogy a kilencvenes évek elején, majdnem egy évre elhagyta az országot és rakodómunkásnak állt Londonban. Aztán persze hazajött játszani. Mindvégig hivatásként tekintett a pályájára, de nagyon sok mindennel foglalkozott a színészettel összefüggésben: dobolt, tanított, lovagolt, önnálló ...