Bodrogi Lilla

címke rss

Gének elcsendesítése - orvosi Nobel-díj 2006

Két amerikai tudós egy olyan génszabályozó mechanizmus felfedezéséért részesült a legnagyobb tudományos elismerésben, amely új utakat nyitott a gyógyászatban.

Marge, a diétás tejet adó tehén

Tudomány2007.06.27, 08:18

Új-zélandi kutatók véletlenül bukkantak rá arra a szarvasmarhára, amelynek teje igen alacsony zsírtartalmú. A tehenet Marge-nak nevezték el, és később kiderült róla, hogy egy természetes génmutációnak köszönheti a kedvező biológiai értékű tejet. Jelenleg a kutatók az értékes tulajdonságot hordozó szarvasmarhacsorda tenyésztésén dolgoznak.

Nyelvérzék és genetika

Tudomány2007.06.12, 11:10

Sem a kínai, sem az angol, sem a magyar nyelvnek nincsen külön génje. Minden gyermek, függetlenül attól, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, megtanulja azt a nyelvet, amelyet a környezetében élők beszélnek. Most azonban egy vizsgálat kiderítette , hogy a különböző nyelvet beszélő népcsoportok közötti genetikai különbségek igenis szerepet játszhattak abban, hogy milyen típusú nyelv alakult ki az adott kulturális közegben.

Robotokkal szimulálják az emberi nyelv kialakulását

Tudomány2007.04.11, 09:14

Számos elképzelés létezik, hogyan alakult ki az emberi nyelv abból az állatvilágban létező kommunikációs "őslevesből", amelynek ugyanúgy része a sejtek közötti kommunikáció, mint a méhek tánca vagy a madarak hangjelzései.

Új típusú gyógyszerek - RNS-interferencia a gyógyászatban

Tudomány2007.01.29, 10:17

A célzott terápiás megoldások egyik igen gyorsan fejlődő területe rövid RNS-molekulákkal operál. Ezek az úgynevezett kis-RNS alapú hatóanyagok rendkívül gyors fejlődésen mentek keresztül, mióta 1998-ban Fire és Mello elsőként írta le a hosszú duplaszálú RNS-alapú gátlás, azaz az RNS-interferencia jelenségét. Ezt követően Tuschl és munkatársai igazolták, hogy lehetséges specifikus célgének gátlása mesterségesen szintetizált kis-RNS-sel emlősökben. Az azóta eltelt igen rövid idő alatt robbanásszerűen nőtt az RNS-interferenciát kiaknázó terápiás felhasználások száma. Az egyik legnehezebb feladat olyan módszerek, illetve vivőanyagok fejjlesztése, ...

Újra az őssejt-helyzetről

Tudomány2006.09.01, 11:49

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.

Elsőből lesz az utolsó

Tudomány2006.08.07, 09:21

Az ember 1-es kromoszómája nem csupán a legnagyobb, de génekben az egyik leggazdagabb kromoszóma is. Génjeinek rendellenes megváltozásához több mint 350 különböző betegség köthető. Ezek közé tartozik számos daganatos elváltozás, idegrendszeri betegség és fejlődési rendellenesség, melyek legtöbbjénél a hibásan működő gént is sikerült azonosítani. A kromoszóma részletes megismerése tehát új célpontokat nyújt a gyógyszerkutatásoknak is.

Gyilkosság a dzsungelben

Tudomány2006.07.27, 10:10

Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait.

A zöldek nyerték a focivébét

Tudomány2006.07.07, 12:39

A 2006-os labdarúgó-világbajnokság szervezői nagy hangsúlyt fektettek a környezetvédelemre is. A Zöld Gól nevű program keretében fő célkitűzései a stadionok víz- és energia-felhasználásának csökkentése, lehetőség szerint az esővíz felhasználása, valamint megújuló energiaforrások igénybevétele.

A tizenegyes

Archívum2006.07.06, 12:34

A részletesen feltérképezett 11-es emberi kromoszómán található a szaglóreceptor-gének majdnem fele. Ez a kromoszóma tartalmazza a legtöbb olyan gént, melynek mutációja valamilyen betegség, köztük a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy a süketség bizonyos formáinak kialakulásában játszik szerepet. A 11-es kromoszóma génjei részt vesznek a viselkedés kialakításában, és hajlamosító tényezők lehetnek egyes pszichiátriai kórképek megjelenésében is.

Vírusok nanocsatája

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) kutatói, akik már több éve vizsgálják azokat a fehérjéket, melyeket a vírusok fejlesztettek ki a növények sajátos "immunrendszerével" szemben.

A petesejt titkai

Archívum2006.05.13, 08:44

A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Archívum2006.05.12, 06:50

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Másképp reagál érzelmekre a női agy

Tudomány2006.05.08, 11:20

A női és a férfi agy egyes struktúráinak működése eltér egymástól. A legújabb képalkotó eljárásokkal készített képek is igazolják, hogy az agy egyik magcsoportja, az amygdala (mandulamag) érzelmi stimulus hatására eltérően működik a férfiak és a nők agyában.

A testmozgás javítja az utód memóriáját

Archívum2006.05.05, 08:28

A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek képződésére. Az új vizsgálatok arra utalnak, hogy a hatás nemcsak a saját idegsejtekre hat, hanem az utódokéra is kiterjed - a vizsgálatok eredményeit azonban még korainak tartják kivetíteni az emberre.

A kísérleti nyúl

Archívum2006.04.15, 17:44

A betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlen különböző állatmodellek alkalmazása az új diganosztika eljárások és gyógymódok, valamint vakcinák kifejlesztésére és tesztelésére. A nyúl (Oryctolagus cuniculus) élettani jellemzőiben és számos betegség lefolyásában jelentős hasonlóságot mutat az emberrel, és betölti a kistermetű egér és a nagytermetű háziállatok közötti rést. A genetikailag módosított nyulak fontos alkalmazási területe a gyógyászati szempontból fontos fehérjék termeltetése a nyúltejben.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.12, 08:55

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.11, 14:01

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról

Archívum2006.04.06, 09:38

Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat.

Új szervet fedeztek fel az egérben

Archívum2006.03.09, 14:12

A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket.

Íme, a nyolcas

Tudomány2006.03.08, 09:05

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Egymást tanító hangyák

Archívum2006.02.23, 10:14

A bristoli egyetem kutatói elsőként írták le a formális tanítás jelenségét a rovarok világában. A Temnothorax albipennis hangyafaj viselkedésének tanulmányozása során megfigyelték, hogy a hangyák ún. tandemfutása egy tanítási folyamat, melyet arra fejlesztettek ki, hogy megmutassák egymásnak, hol található az élelem.

Előállították a bolhák szuperfehérjéjét

Archívum2006.02.16, 11:10

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képes hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják.

A másnaposság génje

Tudomány2006.02.01, 10:38

Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszó folyamatokról igen keveset tudunk. A függőség megértését a biológiai oldalról az is bonyolultabbá teszi, hogy több egymástól független gén is szerepet kap a kialakulásában. Amerikai kutatók egy új gént fedeztek föl, mely az alkohollal szembeni tűrőképességet befolyásolja az egyik közkedvelt laboratóriumi állat, a muslica esetében.  Az új gént "hangover", azaz másnaposság-génnek nevezték el.

Bátor egereket hoztak létre

Archívum2006.01.20, 09:31

Amerikai kutatók félelem nélküli egereket hoztak létre. A stathmin nevű fehérjét kódoló gén hiánya olyan bátorrá teszi ezeket az állatokat, hogy a normális egerek számára félelmetesnek tűnő nyílt terekre és keskeny hidakra is nyugodtan kimerészkednek. A mutáns egerek, úgy tűnik, feledékenyebbek is, hiszen a félelmetes élmények egyszerűen kimennek a fejükből.

Új módszer a vérszívó ingolák megfékezésére

Archívum2006.01.10, 12:32

Az amerikai Nagy-tavak halgazdálkodásában jelentős problémát okoz a tengeri ingola (Petromyzon marinus). Ez az akár 90 centiméter hosszúságúra is megnövő, rendszertanilag az állkapocsnélküli halakhoz tartozó élőlény halakon és vízi emlősökön élősködik. A kifejlett példányok erős szívószájukkal rátapadnak a halak bőrére, kopoltyújára, és áldozatuk vérét szívják.

Őssejtbotrány

Tudomány2005.12.21, 14:48

Az őssejtkutatásban mérföldkőként bemutatott eredményekről szóló közlemény visszavonását kérte Dr. Woo Suk Hwang, a Science magazintól, és ezzel egyidőben elismerte, hogy ő és kutatócsoportja hibázott.

Egy nagyszabású klónvizsgálat eredményei

Tudomány2005.12.12, 08:20

A klónozás igen magas szintű technikai felkészültséget igényel, de a klónozott embriókat még így sem könnyű "rávenni" arra, hogy élő, egészséges élőlénnyé fejlődjenek. A legtöbb klónozott magzat fejlődése valamilyen rendellenességet mutat és zömük még a születés előtt elpusztul. Jelenleg, leginkább a klónozáshoz használt donorsejt genetikai újraprogramozásának hibájával magyarázzák a kutatók az eljárás rendkívül alacsony hatásfokát. A legfrissebb, több ezer gén vizsgálatára kiterjedő tudományos eredmények azonban ezt cáfolhatják.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

Archívum2005.11.28, 21:50

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Magyar eljárás krónikus fájdalom ellen

Tudomány2005.11.21, 13:30

Új gyógymód fejlesztésén dolgoznak magyar kutatók az Egyesült Államokban az erős, krónikus fájdalmak kezelésére. Az eljárás lényege, hogy csak azokat az érzőidegsejteket gátolják, amelyek a gyulladásos fájdalomérzetet keltik és szállítják az agyba. Az új eljárás fejlesztője, Dr. Oláh Zoltán a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK) számolt be a hamarosan klinikai kipróbálási fázisba lépő módszerről.

Aranyozott baktérium, mint páratartalom-mérő

Archívum2005.11.09, 12:47

Rendkívül érzékeny páratartalom-mérő eszközt hoztak létre a nebraskai egyetem kutatói élő baktériumok felhasználásával.

A géneket nem kódoló DNS rejtélye

Archívum2005.10.11, 09:58

A különféle állatfajok genetikai állományának összehasonlításával számos olyan DNS-szakaszt azonosítottak a kutatók, amelyek minden fajban jelen vannak és nagyon hasonló a szekvenciájuk, azaz az őket felépítő bázisok sorrendje (szakkifejezéssel igen konzerváltak). Ezeknek a szakaszoknak a többsége azonban nem a kódoló régiókban helyezkedik el, vagyis nem a gének részét képezi. Innen kapták a nevüket is: konzervált nem-génikus szekvenciák, röviden CNG-k. Van-e, és ha igen, akkor mi lehet a szerepe ezeknek a szakaszoknak? Miért maradtak változatlanok az evolúció hosszú évmilliói során?

Gondolatolvasó sapka

Archívum2005.10.05, 14:17

A sapka belsejében elektródákat helyeztek el, amelyek az agyból érkező elektromos hullámokat fogják föl. Az eszköz hasznos segítőjévé válhat a a mozgásukban erősen korlátozott vagy mozgásképtelen emberek számára. 

Kokainfolyó

Tudomány2005.08.17, 10:15

Olaszország legnagyobb folyója, a Pó mellett élő mintegy 5 millió ember 40 ezer adag kokaint fogyaszt el naponta. Az olasz szennyvízben mért kábítószer mennyisége azt mutatja, hogy sokkal többen nyúlnak drogokhoz, mint azt eddig gondolták.

Nyári kesztyű - öltözködés bőrrák ellen

Tudomány2005.07.18, 10:44

Akik sok időt töltenek a szabadban, azoknak ajánlatos olyan ruhát viselniük, amelyek hatékonyan védik a bőrt a Nap ultraibolya-sugárzásával szemben.

Számítógépes daganatterápia

Tudomány2005.07.07, 14:20

A tumorsejtekre jellemző, hogy örökítőanyagukhoz számos olyan kis molekula kapcsolódik, amelyek normális sejtekben csak kis mennyiségben vannak jelen. Éppen azért az a fehérje, amely e kis molekulák felhelyezését végzi, jó célpontja a kísérletes daganatterápiáknak. A területen folyó intenzív kutatásokról egy lengyel csoport számolt be a budapesti biokémiai világkongresszuson.

A legújabb eredmények a sejtek fehérjegyárairól

Archívum2005.07.06, 10:14

A baktériumölő szerek, azaz antibiotikumok hatásmechanizmusának lényege, hogy a baktérium létfunkcióihoz szükséges fehérjéket vagy sejtszervecskéket teszik működésképtelenné. Ada Yonath, az amerikai Kimmelman Központ igazgatója a riboszómára ható antibiotikumokat, az ún. makrolid típusú antibiotikumokat hívja segítségül kutatásai során a riboszóma működésének vizsgálatához. A riboszómák a baktériumok (és minden más élőlény) fehérjegyárai. Ezeknek az igen bonyolult "biogyáraknak" a felépítéséről és működéséről szerzett legfrissebb kutatási eredményeket mutatta be Dr. Yonath az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusán Budapesten.

A világ biokémikusai Budapesten

Archívum2005.07.05, 09:29

Szombaton délután megkezdődött az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusa, és a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Világszövetség 9. konferenciája Budapesten. A rendezvényre közel 3000 résztvevő érkezett a világ 88 országából, köztük két Nobel-díjas és rengeteg nemzetközi hírű kutató. A rendezvény lebonyolításának gördülékenységét a legfiatalabb "tudósok", a Kutató Diákok Országos Szövetségének középiskolásai felügyelik.

A kannabisz hatása az érelmeszesedésre

Tudomány2005.07.01, 10:00

Egereken végzett kísérletek bizonyították, hogy a kannabisz pszichoaktív hatásáért is felelős THC-molekula alacsony koncentrációban hatékony az érszűkület kialakulásának a megelőzésében. A felfedezés talán egy új, hatékony gyógyszer kifejlesztésének az első lépése a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelemben.

Egyharmadnyi a gének szerepe az orgazmusban

Tudomány2005.06.16, 15:51

A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a genetikai tényezőnek jelentős szerepe van a női orgazmusban. A genetikai háttér az orgazmuskészség legalább egyharmadáért felelős, de egyes vélemények szerint ez az érték akár 60 százalék is lehet. A genetikai háttér és az orgazmuskészség közötti kapcsolat részletesebb tanulmányozása az orgazmuszavarok kezelésére alkalmazható gyógyszerek fejlesztését is elősegítheti.

Az első gyermek átültetett petefészekből

Tudomány2005.06.13, 12:37

Petefészek-beültetést követően egészséges gyermeknek adott életet az alabamai Stephanie Yarber. A nő a petefészket ikertestvérétől kapta tavaly áprilisban, és most szülte meg kislányát a New York-i Cornell Orvosi Egyetem klinikáján. Ez az első eset, amikor egy másik ember petefészkét ültették be valakibe, és ezt követően gyermeke is született.

Veszélyes őssejtek

Tudomány2005.06.02, 08:49

Újabb eredmények megerősítik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló humán embrionális őssejtvonalak nem lesznek alkalmasak gyógyászati eljárásokra.

DNS-vizsgálattal a borhamisítók ellen

Tudomány2005.05.18, 13:32

A bort ízének, illatának és állagának összetettsége teszi oly különlegessé és egyedivé. Ez a komplexitás az oka annak is, hogy az egyes borfajták eredetének igazolása igen nehéz. Egy új, DNS-vizsgálaton alapuló eljárás megoldást jelenthet a hamisítókkal szemben.

Rövidesen piacra kerül a klónozott marhák teje és húsa

Tudomány2005.04.25, 11:46

A klónozott szarvasmarhák húsa és tejének összetétele semmiben sem különbözik a természetes módon szaporított állatokétól - jelentette be egy amerikai és japán kutatókból álló munkacsoport.

Mikrobák és New York: a levegő genetikai vizsgálata

Tudomány2005.04.20, 10:59

A városi levegőben található mikrobák pontos azonosítását tűzte ki célul a Levegő Genom Projekt, amelynek keretében a lebegő baktériumokból, vírusokból és gombákból származó örökítőanyagot fogják vizsgálni.

Megszépülni esküvő előtt

Női Lapozó2005.04.15, 13:59

Bodrogi Lilla, huszonhat éves biológus jövő nyáron mondja ki a boldogító igent kedvesének. Ezt a különleges alkalmat tökéletes megjelenésével szeretné még emlékezetesebbé tenni. Mivel a szépségápolásra mindig is nagy gondot fordított, kíváncsi volt, hogy milyen új szépségtippeket tanulhat Lyn de Gara smink- és imázstanfolyamán.

Őssejtek a szívterápiában Magyarországon is

Tudomány2005.04.06, 10:15

A Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikájának orvosai Magyarországon elsőként kapták meg az engedélyt arra, hogy a szívinfarktuson átesett betegeket őssejtekkel gyógyítsák. Összeállításunk a szívgyógyászat új, rohamosan fejlődő területét mutatja be.

Újabb fontos génszabályozó mechanizmus

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.

Kék tablettával az agyvérzés ellen

Tudomány2005.03.09, 10:53

A detroiti Henry Ford Kórházban a kék tabletta hatóanyagát tesztelik agyvérzést elszenvedett betegeken. Állatkísérletekkel korábban már bizonyították, hogy a szexuális teljesítőképesség növelése érdekében szedett gyógyszer javítja a memóriát és a mozgáskoordinációt, mégpedig úgy, hogy új idegsejtek és erek képződését segíti elő az agyban.

Alapvető evolúciós felfedezés

Tudomány2005.03.08, 12:13

Megtalálták azt a molekuláris szobrászmestert, amely az egyszerű, ősi baktériumokból kifaraghatta a modern, bonyolult szerkezetű sejteket.

Előző
  • 1
  • 2
Következő