Bizánci Birodalom

címke rss

Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét

Tudomány2017.03.24, 19:30

A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.

Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál

Tudomány2017.04.06, 17:39

Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.

Ezerhatszáz éves Krisztus-festményt találtak a római katakombákban

Tudomány2017.06.13, 23:27

A Róma alatt húzódó, összesen közel tizenhét kilométer hosszú katakombák a Római Birodalom idején, az ókeresztény gyülekezetek legfontosabb közösségi helyszínének számítottak. Itt tartották vallási szertartásaikat, és évszázadokon át ide is temetkeztek.

Szenzációt sejtető fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban

Tudomány2017.10.05, 18:07

A híres török tengerparti nyaralóhelytől, Antalyától alig száz kilométerre festői környezetben fekvő kisváros, Demre első számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerűbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végső nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait őrzik Bariban.

Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja

Tudomány2018.01.04, 15:28

Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Tudomány2018.03.01, 21:01

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét

Tudomány2018.05.10, 20:31

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de  közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae

Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában

Tudomány2018.11.10, 14:07

Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.

Két kontinens is magáénak mondja a várost, mely egykor a Bizánci Birodalom ékköve volt

Travelo2020.07.24, 08:36

Hagia Szophia olyan Isztambulnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Rómának a Colosseum. De tudta például azt, hogy eredetileg egyáltalán nem mecsetnek épült? Hogy a Bizánci Birodalom hosszan ragyogott mielőtt az Oszmán Birodalom vette át a hatalmat a területen? Tegyen velünk egy tematikus sétát az egykori Konstantinápoly területén, és nézzen más szemmel a városra! Fedezze fel például az Elsüllyedt Palotát vagy a ragyogóan színes mozaikokat a sok száz éves templomok falain. Olyan bizánci emlékeket mutatunk most, amelyeket talán nincsenek is az útikönyvében.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...