Szinte biztos volt, hogy Suhajda Szilárd nem éli túl a mászását

A Hír TV Radar című műsorában a riporter Csiszér Erika Szász Mátéval többek között Suhajda Szilárdról beszélgetett. A biológus elmondta, a Mount Everesten eltűnt magyar hegymászónak és kollégájának, Klein Dávidnak korábban ő segített elmagyarázni, milyen elképesztő folyamatok zajlanak le az emberi szervezetben, ezeket pedig most a beszélgetés során is elárulta. Szász Máté azt is hozzátette, hogy Suhajda tudta, hogy a "halálzónában" az a furcsa, ha az ember életben marad, és a biológus arról is beszélt, hogy miért nem fordulhatott vissza az agyi ödémában szenvedő magyar hegymászó.

Történelmet írt a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb tengeri teknőse

Biológus állítja: hosszú és fájdalmas halál vár a Csernobilban állomásozó orosz katonákra

A csernobili katasztrófa körzetében lövészárkokat ásó oroszok százaira várhat hosszadalmas, fájdalmas haláltusa - állítja egy biológus.

A Szegedi Tudományegyetemre látogatott Dr. Karikó Katalin

Kötetlen beszélgetésen vett részt Dr. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem vezetőivel. Az mRNS alapú vakcinák kutatásaival világhírnevet szerző biokémikus május 21-én látogatott az egyetemre, ahol a jövőbeli tudományos együttműködés lehetőségeiről is egyeztetett az intézmény kutatóival. Itt vannak a részletek!

Erre költené Karikó Katalin, a Nobel-díjjal járó 310 millió forintot

Komoly esély van arra, hogy idén, Karikó Katalin kapja a Nobel-díjat és azzal együtt járó 9 millió svéd koronát. Elmondta, mire költené.

Elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus

Életének 89. évében elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egykori alelnöke - tudatta a család nevében lánya, Hámori Barbara szombaton az MTI-vel.

Meghalt Papp László biológus

Életének 75. évében meghalt Papp László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus - közölte az MTA az MTI-vel hétfőn.

Világszerte Csányi Vilmos metodikájával kutatják az ebek viselkedését

Ma, május 9-én nyolcvanöt éves Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, a hazai etológiai kutatás és oktatás megteremtője, aki tudományos ismeretterjesztő tevékenysége mellett szépírói munkássága révén is ismert.

Müller Péter: Rengeteg "szakértőt" szült ez a járvány

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat – és talán az életedet is. Olvasd el a Life.hu-n, és hagyd magadban megérni. Heti útravaló – 436. rész.

Darwin: Érzéstelenítés nélkül kellett volna embereket műtenie...

Darwin az evolúcióelmélet atyjaként él a fejünkben, pedig eredetileg nem is biológusnak, hanem orvosnak készült. Apja és nagyapja nyomdokaiba kellett volna lépnie.

Embernagyságú medúzát filmezett le a csinos tengerbiológus

Meghalt Sydney Brenner

Meghalt pénteken Sydney Brenner, a 20. század tudományának egyik óriása, a 2002. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje - jelentette be a szingapúri tudományos, technológiai és kutatási ügynökség.

Magyar biológus fedezte fel a világ legkisebb csigáját

Az egy milliméternél kisebb szárazföldi állat maradványait Páll-Gergely Barna találta meg Kínában. A férfi a feleségéről nevezte el a nem mindennapi felfedezést. 

Biológus kapta az idei Bolyai-díjat

Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik, Áder János köztársasági elnöktől vehette át vasárnap este Budapesten a jelentős tudományos elismerést.

Nyalogassa nyugodtan a szúnyogcsípést!

Vakarjuk, nyálazzuk, a körmünket vájjuk bele - különböző módszerek léteznek a szúnyogcsípés által okozott gyötrelem enyhítésére. Tíz éve nem volt annyi szúnyog, mint most. Eláruljuk, mi a tuti megoldás a csípés ellen.

Útravaló géntérkép gyermekvállaláshoz

Norina és a párja kisabát terveznek. Olvasónk viszont aggódik, hogy a kicsi örökölheti a papája színtévesztését. Ezért a Life.hu szakértőjéhez, Dr. Nagy Zsolt genetikus, biológushoz, a multidiszciplináris orvostudomány doktorához fordult, aki elkalauzolta őt az X- és Y-kromoszómák, valamint a génhibák vilgában.

Evolúció testközelből: az ember bőre is csatatér

Fluoreszcens festékkel jelölt élesztőgombatörzsek felhasználásával minden korábbinál részletesebben ismerhetjük meg a mikroszervezetek evolúcióját. Az ilyen kutatások segíthetnek megérteni például egy-egy erős, gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó kialakulását és fejlődését.

Soha nem látott lényeket vett fel egy mélytengeri robotkamera

Új állat- és növényfajokat fedeztek fel biológusok Ausztrália partjaihoz közel a tengerben, több mint háromezer méter mélyen, közöttük húsevő zsákállatokat és hatalmas pókokat.

A világ legnépesebb papagájkolóniája megmentésre vár

A világ legnagyobb papagájkolóniájában mintegy 180 ezer sziklapapagáj zajong fülsiketítően Patagónia északkeleti csücskében, a tengerparti sziklák több mint 12 kilométeres szakaszába vájt 35 ezer költőkamrában. A nagy létszámból úgy tűnhet, hogy a fajt nem fenyegeti veszély, ám a biológusok már erősen aggódnak érte.

Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció

Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...

A kameragyilkos orrszarvú és a többiek - először 2008-ban láttuk

2008 rengeteg váratlan megfigyeléssel, felfedezéssel, soha nem látott viselkedésformák megörökítésének lehetőségével lepte meg az állatvilágot eredeti élőhelyén kutató biológusokat. A Föld legapróbb kígyójától a focilabda méretű állati szemig, a vízi és szárazföldi emlősök meglepő mutatványaiig számtalan izgalmas dolgot sikerült lencsevégre kapni a tengerek mélyén, az óceáni hátságok magaslatain vagy a dzsungel sűrűjében.

Megzavarodnak a növények a változóban lévő időjárástól

A klímaváltozással átalakuló időjárás lényegesen nagyobb hatással van a növényekre, mint azt korábban feltételezték. A szárazsággal későbbre tolódik, a heves esős időszakok miatt viszont megrövidül például egyes gyepnövények virágzási ideje Közép-Európában. A jelenség már önmagában is aggasztó, a növényeket beporzó rovarok életritmusát ráadásul nem a csapadék, hanem elsősorban a hőmérséklet irányítja - intenek német biológusok. A magyarországi helyzetről az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársait kérdeztük.

Elengedték az utolsó hódot is Magyarországon

Befejeződött a legsikeresebb európai emlős-visszatelepítési program: az elmúlt hét végén az utolsó hódokat is elengedték Magyarországon. Az 5 hódcsalád, összesen 14 példány a Tisza árterében, Tiszatarján közelében, néhány tétova lépés után a szemünk láttára csobbant a vízbe. Velük együtt ma már mintegy 500 egyedből áll a hazai állomány, kérdés, hogy meddig - a klímaváltozás ugyanis várhatóan nem kedvez majd a hódoknak.

Születőben egy új, mesterséges életforma

Egy biológusokból és kémikusokból álló amerikai kutatócsoport - amely már évek óta vizsgálja a mesterséges sejtek előállításának lehetőségeit - nemrég azzal a meghökkentő bejelentéssel állt elő, hogy már a közeljövőben sikerül "igazi", működőképes sejtet létrehozniuk. Ezzel közelebb kerülhetünk az élet keletkezése rejtélyének megfejtéséhez is.

Kép a világ legkisebb, most felfedezett kígyójáról

Tíz centiméter hosszú, és nagyjából olyan vastag, mint egy szál spagetti a világ legkisebb kígyófaja, amelyet a Karib-tenger egyik szigetén fedeztek fel amerikai biológusok.

Vészesen fogyatkozó pingvinek - kanárik a bányában

Mint kanári a bányában, a pingvinek megbízhatóan jelzik, milyen katasztrofális változások várhatók a világ óceánjaiban - állítja az az amerikai biológus, aki az eddig igen kevéssé vizsgált pingvinfajok populációiban figyelt meg drámai változásokat.

A legrövidebb életű négylábú

Amerikai biológusok szárazföldi gerincesek között egyedülálló életciklust fedeztek fel Madagaszkáron: a Furcifer labordi névre hallgató kaméleon csupán egy évig él.

Zombit találtak az állatvilágban

A parazita és gazdaállata soha nem látott, emberi szemmel nézve hátborzongató példáját figyelték meg biológusok Brazíliában. Egy hernyó, amely saját testével táplálta a benne élősködő, testnedvein hízó darázslárvákat, azok kikelte után valóságos zombivá válik: utolsó erejével is a már testén kívül cseperedő, bebábozódott darazsak életét védi.

Parányi, táncoló mikrorobotok képen és filmen

Parányi mikrorobotok mozognak egymástól függetlenül, majd minden látható irányítás nélkül különböző szerkezetekbe állnak össze. A korábbiaknál százszor kisebb robotok az amerikai Duke Egyetemen folyó kutatások eredményeként jöttek létre fizikusok, mérnökök és matematikusok együttműködése révén. A biológusok már a robotok munkára fogására készülnek.

Megdőlt az állatvilág egyik nagy mítosza

A világ leglustábbnak tartott állata meglepte a Dél-Amerika esőerdeiben kutató biológusokat, akik a vadon élő lajhárok alvási szokásait vizsgálták. A fogva tartott egyedek napi 16 órás szunyókálásával ellentétben ezek az állatok jóval kevesebbet alszanak, kevesebbet, mint akár az oroszlánok.

Magyar kísérlet készül a Nemzetközi Űrállomásra

Az ultraibolya sugárzás a kémiai és biokémiai folyamatok serkentésében, valamint az élővilág evolúciójában is döntő szerepet játszott. A biológusok nem csupán passzívan figyelik az élőlények, illetve egyes szerves anyagok reakcióját a rövid hullámhosszú sugárzásokra, de azt laboratóriumokban modellezik is. Ilyen munka zajlik az MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratóriumában, ahol a Földön kívül jellemző sugárterhelés következményeit tanulmányozzák, részben a Nemzetközi Űrállomásra repülő kísérletet is előkészítve. A vizsgálatok az élőlények ultraibolya sugártűrése szempontjából hozhatnak új eredményeket, és akár a marsi élet lehetőségénekk ...

Gyenge pontot találtak a parazitákon

A megtermékenyítés újonnan felfedezett szabályozója lehet a parazitaellenes gyógyszerek célpontja. Az élet a petesejt és a spermium összeolvadásával kezdődik. A két ivarsejt között lejátszódó reakció meglehetősen összetett, a részletekről még keveset tudunk. William Snell biológus (University of Texas Southwestern Medical Center, Dallas) és munkatársai a megtermékenyítés (fertilizáció) molekuláris hátterének újabb elemét fedezték fel, amelynek bizonyos parazitás betegségek gyógyításában is szerepe lehet.

Csinos hölgy készül a Nemzetközi Űrállomásra

A képen látható hölgy lesz Dél-Korea első űrhajósa, aki egy orosz űrhajó fedélzetén ez év áprilisában a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik.

Háromra támadunk! - Együttműködő viselkedés az állatvilágban

Az államalkotó rovarok evolúcióját egy évtizedek óta margón lévő elmélet, a csoportszelekció segítségével érthetjük meg - mutatott rá nemrégiben a Harvard Egyetem egyik tekintélyes biológusa. Ha bebizonyosodik, hogy igaza van, az alapjaiban rengeti meg a jelenlegi közfelfogást az állatok együttműködő viselkedéséről. Cikkünkben ütköztetjük a két oldal érveit, és bemutatjuk az állati kooperáció változatos formáit.

Nyolcvanmillió év szex nélkül

Brit kutatók választ találtak arra, hogyan volt képes egy kizárólag ivartalanul szaporodó kerekesféreg faj nyolcvanmillió éven keresztül fennmaradni. Ezzel megoldották az evolúcióbiológia egyik nagy rejtélyét, amelyet a nemrég elhunyt angol biológus, John Maynard Smith az evolúció szexbotrányának nevezett.

Veszélyben Földünk legmagasabb állatai

Az afrikai zsiráfokat a kihalás fenyegeti - figyelmeztettek kenyai és amerikai biológusok, akik ezzel egyidőben azt állítják: Földünk legmagasabb állatai a korábbi ismeretekkel ellentétben nem egyetlen, hanem több önálló faj képviselői, ezért a bolygónkon élő zsiráfpopuláció általános fogyatkozása néhány faj számára a véget jelentheti.

Kép: a Föld legnagyobb köpködő kobrája

Hossza majdnem eléri a három métert, mérge akár 20 ember életét is képes kioltani annak az óriás köpködő kobrának, amelyet Kenyában fedeztek fel biológusok.

Alig egycentis békát fedeztek föl Indiában

India legapróbb szárazföldön élő gerincesét fedezték föl biológusok. A nem egészen 10 milliméteres békafajra a Delhi Egyetem kutatói találtak rá a dél-indiai Kerala államban.

DNS-elemzés árulkodik az egykor hatalmas bálnacsapatokról

Néhány ma élő cet genetikai állományának elemzése arra vall, hogy a szürke bálnák egykor jóval nagyobb számban uralták az óceánokat, mint azt a biológusok mostanáig feltételezték. Az újonnan felállított becslések tükrében viszont lényegesen nagyobbnak mutatkozik a szürkebálna-populációkat ért veszteség, és felmerül a kérdés: mi az oka, hogy a bálnák képtelenek újra benépesíteni a tengereket.

Törékeny kromoszómák, törékeny egészség

Vajon mi okozza, hogy DNS-ünk bizonyos pontokon könnyebben eltörik, mint más szakaszoknál? Hogyan alakulnak ki a gyakran tumoros elváltozáshoz vezető kromoszómatörések? Amerikai biológusok egy lehetséges magyarázattal szolgálnak a jelenségre.

Ébren töltik a telet a spanyol medvék

Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyolországi hegyekben - erre a megállapításra jutottak azok a biológusok, akik évek óta kutatják a nagytestű állatok viselkedését az Ibériai-félszigeten. A jelenség a globális klímaváltozás következménye lehet.

Visszatért egy ritka faj Angliába

Váratlanul csaknem megkétszereződött egy különösen veszélyeztetett madárfaj, az erdei pacsirták száma az elmúlt tíz évben Angliában, a biológusok azonban arra intenek, hogy a populáció felvirágzása könnyen rövid életű lehet.

Biológiai egyszerűsítés

Az egyes biológiai folyamatok egymáshoz szorosan kapcsolódva, együttesen alakítják ki, határozzák meg az élőlények tulajdonságait. E roppant összetett rendszer működésének megértése nagy próbatétel elé állítja a kutatókat, ám a bonyolult kapcsolatok hátterében ott rejtőzik a "biológiai egyszerűség", amely segíthet megalapozni a jövőbeli kutatásokat.

Molekulagyár a Titan felsőlégkörében

A Szaturnusz Titan nevű óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása előtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsőlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.

Egyedi emlékek törlése

Lehetséges bizonyos félelmetes emlékeket törölni anélkül, hogy más emlékeket módosítanánk. Francia kutatóknak legalábbis sikerült patkányok agyából egyedi memórianyomokat törölni, miközben más emlékek érintetlenül maradtak.

A rossz szaglású muslicák tovább élnek

Amerikai biológusok kísérletei szerint nem csak a kevesebb táplálkozás hosszabbítja meg az állatok életét. A muslicáknál ehhez az is elég, hogy ne érezzék az élelem illatát.

Újra az őssejt-helyzetről

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.

Újabb magyar tudós a Nature-ben

Egy szegedi biológus is társszerzője annak a Nature-ben megjelent cikknek, melyből a belső szervek aszimmetriájának kialakulásának újabb részleteit ismertük meg.

Sokaknak csak egy apró biztatás hiányzik

Orsós Zsuzsanna biológus kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén alapított Roma Ösztöndíját. Az ösztöndíjról szóló oklevelet december 14-én vette át Vizi E. Szilvesztertől, az Akadémia elnökétől. A díjazott az átadás után adott interjút a Mindentudás Egyetemének.