biodiverzitás

címke rss

Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése

Tudomány2021.09.17, 11:53

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

Négyszeresére növelhetik a halállományt a tengeri rezervátumok

Tudomány2021.09.09, 19:46

Négyszeresére növelhetik a halállományok nagyságát és sokszínűségét, ha az óceánok egy-egy térségét védetté nyilvánítják - állapították meg az angliai Plymouthi Egyetem kutatói.

Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól

Tudomány2021.09.03, 14:47

A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...

Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak

Tudomány2021.09.02, 14:24

A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.

Amatőr tudósokkal térképezik fel a Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét

Tudomány2021.08.25, 12:25

A Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét helyi amatőr tudósok segítségével térképezik fel: a Barcode Galapagos Project 74 helyi lakost képzett ki arra, hogy az Ecuadorhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton talaj- és vízmintákat gyűjtsenek DNS-szekvenáláshoz, amelyet a szigeten lévő három laboratórium tudósai végeznek.

Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban

Tudomány2021.08.24, 09:54

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Tudomány2021.08.24, 09:20

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának

Tudomány2021.08.09, 18:11

Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Tudomány2021.07.30, 14:18

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

Tudomány2021.07.29, 16:25

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.