biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Aludni tértek a bükkaljai ürgék.
Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.
Az elmúlt években jócskán megugrott a hazai biogazdálkodók száma
A biogazdálkodással foglalkozók száma 2,6-szeresére, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága 2,3-szeresére nőtt 2015 és 2019 között hazánkban. Ezáltal az évtized végére 303 ezer hektáron folytatott biogazdálkodást összesen 5136 termelő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.
A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség
Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.
Súlyos károkat okoznak a Pantanalban pusztító tüzek
Hatalmas tüzek pusztítanak a brazíliai Pantanalban, a világ legnagyobb mocsárvidékén. A lángok a régió legfontosabb közlekedési útvonalát fenyegetik és számos védett fajt veszélyeztetnek.
Srí Lankán arat a madárbarát turizmus koncepciója
Afrika biodiverzitására és vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány
Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány - derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban.
Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?
A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.
Nyomkövető gallért kapott tíz nepáli vörös panda egy tudományos kutatáshoz
Tíz vörös pandát szereltek fel GPS nyomkövető gallérral nepáli kutatók, hogy tanulmányozhassák az állatok viselkedését és életmódját.
Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?
A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.
A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezői az inváziós fajok
Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisátt ...
- címkék:
- őshonos magyar fajták
- dísznövény
- magbank
- akácfa
- idegenhonos fajok
- reliktum fajok
- inváziós fajok
- cserjés gyalogakác
- kereskedelem
- környezetvédelem
- természetvédelem
- kertészet
- erdészet
- botanika
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- erdő
- globalizáció
- őshonos fajok
- Magyar Állami Természetvédelem
- Címkefelhő »
A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát
Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.
A kerti zöldhulladék veszélyes a természetes élőhelyekre nézve!
Sokan úgy gondolják, hogy a zöldhulladéktól megszabadulhatnak az erdő-mező szélén, hiszen azok úgyis csak növényi maradványok, lebomlik, komposztálódik, nem okozhat bajt. Holott ez egyáltalán nem így van, ráadásul a zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális, vagy bármely más hulladék lerakása.
- címkék:
- természetvédelmi terület
- zöldhulladék
- özönnövény
- természetes élőhelyek
- invazív fajok
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- komposztálás
- hulladékgazdálkodás
- erdő
- fenntarthatóság
- környezetkárosítás
- Természetvédelmi Világalap
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Címkefelhő »
Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba
Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.
Tilos a fák, bokrok kivágása költési időszakban
A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Új békafajt fedeztek fel Madagaszkáron
Új békafajt fedezett fel Madagaszkáron egy nemzetközi kutatócsoport.
Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhőmérséklete
Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó
Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.
- címkék:
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- dekompresszió
- halfajok
- bölcsőszájú halak
- Kongó folyam
- endemizmus
- vízalatti zuhatag
- elefánthal
- barrier
- evolúció
- megfigyelés
- biodiverzitás
- kutatás
- örvény
- konvergens evolúció
- hidrosztatikus nyomás
- mélységi viszonyok
- áramlási rendszer
- Kongó-medence
- Congo Project
- Címkefelhő »
Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt
Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.
Elpusztult nyolcvanhat delfin Namíbia partjainál
Nyolcvanhat sötét delfin, köztük két néhány napos borjú pusztult el Namíbia délnyugati partjainál.
Az állatkert szerepe a biológiai sokféleség védelmében
Március 3-a a vadvilág napja. Ebből az alkalomból a Fővárosi Állat- és Növénykertben egész nap élményekkel, látnivalókkal, ismeretterjesztő programokkal várták a nagyközönséget, bemutatva egyrészt azt, hogy miért fontos az élővilág sokféleségének megőrzése, és azt is, hogy mi mindent tesz a városligeti intézmény a veszélyeztetett élővilág, illetve a biodiverzitás védelme érdekében.
Kevéssé ismert állatok lehetnek a természetvédelem ikonikus alakjai
Tudósok szerint kevéssé ismert állatokkal, például a pápaszemes medvével vagy a kígyászkeselyűvel is kampányolni kell a jövőben ahhoz, hogy a lehető legtöbb pénz gyűljön össze a kihalás fenyegette fajok védelmére.
India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott
India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.
A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül
Az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint.
Soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi és kevesebb bocsuk születik
Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Már a negyedik borja született a keskenyszájú orrszarvú párnak
Már a negyedik borja született a Dvur Králové-i állatkertből 2009-ben Tanzániába telepített keskenyszájú orrszarvúnak - közölte a cseh intézmény kedden.
Antibiotikum-rezisztensek lettek a keskenyszájú orrszarvúk
Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.
Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint tavaly
Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki januárban Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonasz-vidéken.
A belváros mellé építenének egy vidéki falut Koppenhágában
Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét
Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.
- címkék:
- Edward Forbes
- Jacques Piccard
- Robert Ballard
- batiszkáf
- mélytengeri árkok
- mélytenger
- oceanográfiai állapothatározók
- Trisete-II
- mélytengeri kutatóeszközök
- azoikus zóna
- biodiverzitás
- Mariana-árok
- óceán
- világtenger
- tengerkutatás
- oceanográfia
- sótartalom
- óceáni aljzat
- Woods Hole Oceanográfiai Intézet
- Címkefelhő »
Kenya megduplázza nemzeti parkjai erdőterületét
Megduplázzák a kenyai nemzeti parkok és természetvédelmi területek erőinek területét - jelentette be szerdán a kelet-afrikai ország vadvédelmi szolgálata.
Biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók
A fajok és élőhelyeik sokszínűségének Ausztriában tapasztalható drámai mértékű a csökkenése miatt biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók.
Bizonyos fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében
Bizonyos kisméretű fajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében és előnyben részesítik ezeket a környező mezőgazdasági területekkel szemben - derült ki a Cseh Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó intézetének kutatásából
Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll
Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint.
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...
- címkék:
- károsanyag-kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- klímasemlegesség
- klímasemleges
- technológiaváltás
- Régiók és Városok Európai Hete
- klímaváltozás
- szén-dioxid
- biodiverzitás
- felmelegedés
- fenntarthatóság
- üvegházhatású gázok
- éghajlatváltozás
- korallzátony
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- energiahatékonyság
- erdőtelepítés
- Címkefelhő »
A halászat miatt nagyon megfogyatkoztak a tigriscápák
Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál - derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.
Egyre fogynak a populációk, csökken a biodiverzitás
Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.
Hotelként is funkcionáló “függőleges erdő” épül Egyiptomban
Egyiptom sivatagban épülő új fővárosában három hétemeletes kockaház készül, amelyeknek teljes felületét egyenként egy hektárnyi fa fogja borítani.
Hanyatlik a természet, növekszik a veszélyeztetett fajok száma
A túlhalászat nagyon sok hegedűrája-faj számára jelent veszélyt: a veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös lista frissítésével 15 új faj került közülük a kihalással fenyegetettek közé - közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) csütörtökön a svájci Glandban.
Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak
Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.
Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában
Több mint száz év után először láttak barnamedvét Portugáliában - erősítette meg a hírt csütörtökön az ICNF portugál természetvédelmi intézet.
WWF: az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik
Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.
Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme
Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.
Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége
Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.
Biodiverzitás- és génmegőrzési központot hoz létre az agrártárca
Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén szombaton Budapesten az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
Yoda és Obelix után is neveztek el frissen felfedezett rovarfajokat
Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé.
Itt a bizonyíték a tengeri fajvédelem eredményességére
Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) - állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya.