biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ikerbárányok születésével kezdődött a juhok ellési szezonja Kardoskúton
Január 25-én, hajnalban megszülettek az első bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Kardoskúton egy cigája mama ikreknek – egy jerkének és egy kosbáránynak – adott életet. - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A légvezetéknek való ütközés komoly veszélyforrás a madarak számára
Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek, vagy olyan súlyosan sérülhetnek, amely lehetetlenné teszik számukra a táplálékszerzést. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagytermetű, rosszul manőverező szárnyasok - például a túzokok -, és a nagy csapatokban repülő partimadarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Nevet kapott az ország egyetlen indiai orrszarvú borja
150 kg és naponta elfogyaszt 20-30 liternyi anyatejet. Szépen gyarapszik az ország egyetlen indiai orrszarvú borja a Nyíregyházi Állatparkban. A 2 és fél hónapos kisállatnak igen népes rajongótábora van, hiszen az Állatpark felhívására (a látogatókat kérték meg, hogy segítsenek nevet választani a borjúnak) több mint 300 névjavaslat érkezett. A gondozók végül az ázsiai AMAN nevet választották neki, melynek a jelentése BÉKE. - írja a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Egyre többet tudunk „a lopakodás nagymesteréről”
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
- címkék:
- Visegrádi-hegység
- Börzsöny
- erdő
- vadmacska
- zoológia
- macskafélék
- nagyvadak
- örökerdő
- örökerdő gazdálkodás
- erdei ökoszisztéma
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Vadmacska Fajmegőrzési Program
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
„Népszámlálás” az Állatkertben
A hazai állatkertek közül a legtöbb féle állatot nálunk láthatja a nagyközönség: összesen 859 állatfaj 11.081 egyedét, illetve 96 tenyészetét. A bemutatott állatok változatossága nemzetközi szinten is kimagasló. - írja a Budapesti Állat - és Növénykert honlapján.
Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt
Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...
Az amazóniai esőerdők csaknem egyötöde elpusztult
Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) alkalmából. A 200 oldalas dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult.
Hallottál már a vadvirágos méhecske-buszvárókról?
A méhecske-buszvárók legelőször a hollandiai Utrechtben jelentek meg, majd Dániában és Svédországban is felbukkantak, legújabban pedig az Egyesült Királyságban tervezik 1000 újjal bővíteni a már meglévők számát. Az érdeklődés pedig csak tovább nő Európa-szerte, sőt még Kanadában és Ausztráliában is.