Megtalálhatják Attila hun vezér sírját Magyarországon

A világtörténelem egyik leghíresebb hódítója, a rövid életű Hun Birodalom nagyfejedelme, Attila halálával és sírhelyével kapcsolatban jószerével csak találgatások és meseszerű legendák léteznek. A hazai és egyetemes archeológia Szent Grálja, Attila temetkezési helyének felfedezése jelentőségét tekintve kétség kívül csak Trója, vagy Tutanhamon sírkamrájának megtalálásával vetekedhetne. Ami jelenleg a rendkívül szegényes forrásokból alaposan valószínűsíthető, hogy a késői ókor rettegett hódítójának a fejedelmi törzsszállása és temetkezési helye valahol a mai Magyarország területén rejtőzhet. Jordanes 6. századi gót származású itáliai ...

Megtalálták volna Attila sírját? Egy előkelő harcos fejedelmi sírhelyére bukkantak

Egy valószínűleg hun harcos sírjának maradványai kerültek elő Románia délkeleti részén, egy autópálya építése közben. A sír igen gazdag, többek között egy arannyal bevont, drágakövekkel kirakott kardot is találtak benne. Vajon elképzelhető, hogy Attila, a hunok királyának a sírját találták meg?

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat

A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

Egy professzor szerint a Bácskában rejtőzhet Attila sírja

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

A hun király, Attila sírját keresik egy új sorozatban

A Discovery kétrészes dokumentumfilmet készít a hunok királyáról, az Isten ostorának is nevezett Attiláról.

Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?

A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila? 

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja

Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.

Megnyílt a világ első hun múzeuma

Megnyílt az ázsiai hunok történelmét a világon elsőként bemutató múzeumkomplexum az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Terület székhelyén, Hohhotban - jelentette kedden a Csungkuo Hszinven Vang kínai hírportál.

Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római

Az 5. századra kettéhasadt Római Birodalom már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. Végleg leáldozott a világtörténelmet író államférfiak, a nagy hadvezérek és a klasszikus római antikvitás dicsőséges korszaka. A 3. századtól keletről megindult nagy népvándorlás az 5. század elején egy minden addiginál veszedelmesebb nomád birodalom, a hunok felemelkedésével érte el tetőfokát. A hunok nagykirálya, Attila hadai a birodalom elnyelésével fenyegettek. A hun betörést Flavius Aetius, a régi hagyományokat megtestesítő tehetséges hadvezér és államférfi, az „utolsó római" törte meg.