Még kilenc hónap kell Japánnak, hogy úrrá legyen a nukleáris válságon

A márciusi földrengésben megsérült fukusimai atomerőmű üzemeltetője, a Tepco tervei szerint három hónap múlva csökkenhet a sugárzási szint, és körülbelül kilenc hónap múlva lesznek úrrá a válságon. Közben Japánba érkezett az amerikai külügyminiszter is.

Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset

Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A  többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.

Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait

Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.

Senki nem ismeri pontosan az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásait

Miközben a fukusimai eredetű radioaktív anyagok szintje messze az egészségügyi határérték alatt van még Japán túlnyomó részén is, valójában senki nem tudja pontosan, hogy a sok millió embert érintő, kis mértékű többletterhelésnek mik lesznek a hosszú távú egészségügyi hatásai.

Csernobili szintre emelték a japán reaktorbaleset minősítését

A legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa minősítését Japánban. A szivárgás most tizedannyi, mint amennyi 1986-ban Csernobilban volt.

Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?

Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.

Bocsánatot kért Japán az óceánba eresztett radioaktív víz miatt

Elnézést kért a japán kormány amiatt, hogy hétfőn a Csendes-óceánba engedtek több mint 11 ezer tonna radioaktív vizet a sérült fukusimai reaktornál. A japán hatóságok azt mondták, a szennyezett víz nem káros az egészségre, a sugárzás mértéke azonban a megendett érték több milliószorosa. A korábban a zöldségekre meghatározott fogyasztási korlátozást kivetik a tengerből származó ételekre is.

Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál

A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.

Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására

A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.

Radioaktív vizet engednek a tengerbe Fukusimánál

A tengerbe engednek több mint 11 tonna gyengén szennyezett vizet a fukusimai reaktornál, hogy tárolni tudják a kettes reaktor erősen szennyezett vizét. A hatóságok szerint a tengerbe eresztett víz nem káros az egészségre. Japán már Oroszországtól is segítséget kért.

Újságpapírral próbálják megállítani a radioaktív víz szivárgását Japánban

A megsérült fukusimai atomerőmű dolgozói festéket öntöttek a hűtővízbe, hogy így találják meg, pontosan merre vezet az erősen sugárszennyezett víz útja a tengerbe. A szivárgás forrásaként megjelölt lyukat próbálták már betömni speciális műanyaggal és fűrészporral is, de nem jártak sikerrel.

Még dolgoznak a reaktorfalon lévő rés elzárásán Fukusimában

Továbbra is ömlik a sugárszennyezett víz a tengerbe a fukusimai atomerőmű 2. reaktorának falán keletkezett húsz centiméteres résen keresztül. Azt nem tudni, hogy mennyi víz folyik ki. A természeti csapásnak a legfrissebb hírek szerint több mint 12 ezer halottja van.

Radioaktív víz ömlik a tengerbe Japánban

A sérült fukusimai atomerőműből egy húsz centiméteres résen át folyik sugárszennyezett víz a tengerbe Japánban - közölte a BBC brit közszolgálati médium. A létesítményt működtető Tepco-vállalat közölte, hogy megpróbálja betömni a rést.

Teherautójával betört a fukusimai erőműbe egy japán aktivista

Őrizetbe vettek egy feltehetően szélsőjobboldali japán aktivistát, aki teherautójával csütörtökön áttört a március 11-ei földrengésben és az azt követő szökőárban súlyosan megsérült Fukusima-1 atomerőmű kapuján. Egyelőre nem tudják, hogy a férfi miért tört be az atomerőmű két blokkjába.

Műgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában

Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerőműből származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetők a fukusimai eredetű izotópok. A létesítmény üzemeltetője egyébként műgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Először a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.

Vesztésre áll Japán a fukusimai erőműért folytatott harcban

Szakértők bejelentették, hogy megsérült az egyik reaktortartály a japán földrengés során megrongálódott fukusimai atomerőmű kettes blokkjában, így félő, hogy megnő a sugárzásveszély a környéken. Japán harmadik hete küzd a csernobili robbanás óta történt legnagyobb nukleáris katasztrófával.

Már jobban értik, mi történt - a japán atombaleset folyamata képekben

A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a Fukushima Daiichi atomerőmű Japánban. Az események pontos forgatókönyvét dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mutatta be rengeteg kép és egy fizikai bemutató kíséretében. A szakember szerint a paksi üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építése nem szenvedhet késedelmet a japán események miatt.

Fukusimai atomreaktor-robbanás - Szedjünk jódot?

A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jódfogyasztás? - ezekre a kérdésekre ad választ prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

Több atomerőmű megbukik a teszten az energiaügyi biztos szerint

Az EU energiaügyi biztosa szerint lesznek olyan atomerőművek Európában, amelyek nem fognak megfelelni az év végéig végrehajtandó stresszteszteken. A franciák megdöbbentek a biztos kijelentésén, a biztonsági felülvizsgálat szempontjai még nem ismertek.

Szigorú teszt előtt áll a Paksi Atomerőmű is

A magyar szakemberek optimistán tekintenek az Európai Unió atomerőmű-tesztje elé, Paks leállítása fel sem merült. Magyarország továbbra sem veszélyeztetett a japán atomhelyzet miatt - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.

Mindent bevetve hűtik a japán atomerőművet

Egyelőre lefújták a pihentető medencékben fekvő nukleáris üzemanyagrudak vízágyúzását a Fukusima-1 atomerőműnél a túl erős sugárzás miatt, de a helikopteres vízpótlás sikeres volt. Az 1-es blokk fűtőelemei háromnegyedrészt használhatatlanná váltak a katasztrófában. Egyeé magyar szakértő szerint bátrabb fellépéssel el lehetett volna érni azt, hogy az atomerőmű blokkjai kibírják addig, amíg a hűtésüket kívülről meg tudják oldani.

A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon

A japán földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőben zajló események miatt felelevenítjük azt a 2006-ban készült felmérést, amely azt vizsgálta, hogy az 1986-os csernobili balesetnek milyen egészségügyi hatásai voltak, illetve vannak Európában és Magyarországon.

Dacolnak a japán veszéllyel a bankárok

Sorra menekítik ki a cégek Japán földrengés, szökőár és radioaktív sugárzás miatt sújtott területéről munkatársaikat. Több nagybank egyelőre nem lépett, továbbra is a fukusimai atomerőműben történt robbanások által fenyegetett japán fővárosban tartják alkalmazottaikat. A japán tőzsdét kedden bedöntötte a katasztrófa, de szerdán javult a japán tőzsdeindex.

A legfőbb egészségügyi kockázatok atomerőmű-robbanás után

A japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv/óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

"Hősöknek kell nevezni őket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerőműben

Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerőműben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértő szerint igazi hősök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti őket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.

A paksi atomerőmű felülvizsgálatát kéri az LMP

Független szakértőkkel vizsgáltatná meg a paksi atomerőművet az LMP. A párt a japán földrengés után az ázsiai ország atomerőműveiben történtek miatt sürgeti a nyílt vizsgálatot.

Tűz volt a szlovákiai Mohi atomerőműben

Tűz ütött ki november végén a szlovákiai Mohi atomerőműben, de a hatóságok nem tájékoztatták róla a közvéleményt - közölte az egyik szlovák hírportál szerdán. Az ország atombiztonsági felügyelete szerint a baleset nem veszélyeztette a környezetet.

Tíz év múlva kezdheti az áramtermelést az első lengyel atomerőmű

Lengyelország két atomerőmű megépítését is tervezi, az első 2020-ban, a második 2030-ban kezdheti meg az áramtermelést.

Orosz pénzből épülhet meg a Csernobil óta halogatott fehérorosz atomerőmű

Új atomerőmű épülhet Fehéroroszországban, miután Oroszország úgy döntött, hogy hitellel támogatja Minszk régi tervét. Bár az erőmű terveit a csernobili katasztrófa óta jegelik, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy döntés született a létesítményről, és ennek értelmében "hozzásegítik" a fehéroroszokat az új atomerőműhöz.

Irán beindította első atomerőművét

Atomerőművet indított Irán az ország déli részén. Az erőművet még Németország kezdte el 1975-ben, most Oroszország fejezte be.

Hosszú haladékot adott az atomenergiának a német parlament

Megszavazta az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását a Bundestag, így 2035-ig biztosan termelnek áramot Németországban nukleáris reaktorban. A döntés ellen az ellenzéki pártok, a környezetvédő szervezetek és az önkormányzati közműcégek is tiltakoztak, a nagy konszernek kiszolgálásával vádolva a kereszténydemokrata-liberális kormányt.

Letettek a temelini atomerőmű kibővítéséről a csehek

A cseh CEZ villamosművek a tervek szerint elhalasztja a temelini atomerőmű bővítését - írja szerdai számában a Hospodarske Noviny az ipari miniszterre hivatkozva.

Az olasz atom ellen tüntetett a Greenpeace Bécsben

Olasz atomerőmű-tervek ellen tüntetett szerdán délelőtt a Greenpeace környezetvédő szervezet mintegy negyven aktivistája Olaszország bécsi nagykövetségénél.

Műszaki hiba miatt állt le egy orosz atomerőmű

Egy törött szivattyű miatt automatikusan leállt szerda hajnalban egy orosz atomerőmű Szentpétervár közelében. Állítólag a hiba miatt nem emelkedett a megengedett fölé a radioaktivitás.

Tucatnyi atomreaktort építenek az oroszok Indiában

Harminc év után újra atomerőművet épít az USA

Egy 1979-es nukleáris baleset óta először építhetnek új atomerőművet Amerikában, mindjárt kettőt. Barack Obama elnök a bejelentéskor érzékeltette, hogy ez csak a kezdet, az ország vezető szerepre törekszik a technológiában.

Műszaki hiba miatt volt vészleállás egy orosz atomerőműben: nem nőtt a sugárzás

A gőzgenerátor csöveinek szivárgása miatt vészleállás volt vasárnap délelőtt egy orosz atomerőműben. Az erőművet felügyelő állami cég szerint a technikai hiba miatt nem nőtt a környéken a háttérsugárzás, a hibát pedig körülbelül négy nap alatt ki tudják javítani.

2030-ig megépül a második román atomerőmű

Románia 2030-ig megépíti második atomerőművét.

Újabb két blokkot építenek Temelínben

A cseh CEZ villamos művek hétfőn pályázatot hirdetett a temelíni atomerőmű bővítésére. A cég szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a pályázaton európai vállalatok vesznek majd részt.

Bombariadó miatt ürítettek ki egy francia atomerőművet

Atomerőmű épülhet Erdélyben

A parlament benne van a paksi bővítésben

Máris eldöntené az atomkérdést a kormány

Még ebben a félévben eldöntené a kormány a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdését: az elvi felhatalmazásról szóló határozati javaslatot pénteken nyújtották be a parlamentnek. Korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő még azt mondta, erről a kérdésről népszavazáson kell dönteni.

Nagy lyukakat tömhet be Gyurcsány láthatatlan ötlete

Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a januári gázválságra hivatkozva jelentette be héfői parlamenti beszédében, hogy a kormány a paksi atomerőmű bővítését kezdeményezi, a fejlesztésre azért is szükség van, mert 2025-ig több elavult erőművet bezárhatnak. A kormány konkrétumokat nem árul el a paksi bővítésről, a parlament azonban várhatóan látatlanban is megszavazza majd a fejlesztést, mert a Fidesz is támogatta korábban a hasonló ötleteket. A beruházás 12 év alatt készülhet el, ára 1500 milliárd lehet.

Franciaország új atomerőművet épít

Az elnöki hivatal közleménye szerint a normandiai Penly-ben 2012-ben kezdődhet meg egy második, a jelenleg legkorszerűbbnek számító harmadik generációs atomfúziós reaktor építése Franciaországban, amelynek megvalósításában az állami tulajdonú Électricité de France (EdF) mellett a magánkézben lévő GdF-Suez is szerepet kap. A reaktor 2017-ben kezdheti meg működését.

13 pontos Albacomp-siker a kosárrangadón

Az Albacomp magabiztosan győzött a vendég Atomerőmű ellen a férfi kosárlabda NB I vasárnapi rangadóján. Az újonc EnterNet-NTE Hegyvidék 14. mérkőzését veszítette el, ezúttal a tabellán második Pécstől kapott ki hazai pályán. Az összecsapás legeredményesebbje a hazaiakat erősítő Keresztes Rafael lett 20 ponttal.

Megvan az Atomerőmű új edzője

Dzunics Braniszlav az Atomerőmű SE férfikosárlabda-csapatának új vezetőedzője.

Négy vereség után a Debrecen ellen javított az Atomerőmű

Könnyedén, 34 ponttal nyert a Paks a Debrecen ellen az UNIQA férfikosárlabda NB I-ben. A nőknél a Szeged hasonlóan simán verte a Vasast.

Bolgárok tüntettek egy atomerőmű újraindításáért

Több mint tízezren tüntettek Bulgáriában a kozloduji atomerőmű régi, már leállított reaktorainak újraindításáért. A gázválság súlytotta országban az EU-csatlakozás miatt kellett korábban kivonni a forgalomból az elavult reaktorokat.

Lemondott az Atomerőmű kosáredzője

A szombati, hazai pályán elszenvedett súlyos vereség után vasárnap lemondott Sabáli Balázs, az Atomerőmű SE NB-I-es férfikosárlabda-csapatának vezetőedzője. A paksiak szombaton hazai pályán kaptak ki 84-49-re a PVSK-tól.