atomerõmû-baleset
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fukusima
- Japán
- atomerõmû
- Csernobil
- japán földrengés
Meghalt a csernobili atomerõmû egykori igazgatója
Nyolcvannégy éves korában meghalt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerõmûvet az 1986-os katasztrófa idején vezetõ igazgató - közölte az atomerõmû sajtószolgálata.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csernobil után Fukusima is felvenné a turizmus fonalát
Még ma is áll a szovjet címer az ukrán kísértetvárosban
Hátborzongató képek Pripjatyról, ahol 1986-ban megállt az idõ.
Még mindig kísért Csernobil tragédiája - Már 30 éve élünk együtt pusztító örökségével
Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértõk azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerõmû környékét, a radioaktív fertõzés miatt a mezõgazdasági termelésbõl kivont úgynevezett tiltott zónát.
Lefagyasztják a talajt a fukusimai atomerõmû körül
Félmilliárd dollárból próbálják megállítani a fukusimai szivárgást
Nem bír a sérült fukusimai atomerõmû problémáival az üzemeltetõ cég, ezért a japán kormány hatalmas összeggel száll be, hogy megfékezzék a radioaktív szennyezés terjedését. Fagyott földbõl építenek falat a reaktorok köré.
Teknõsszámlálás a fukusimaiak pénzébõl
Tengeri teknõsök számlálását, egy popcsapatot, de még egy futballklub népszerûsítését is finanszíroztak japán önkormányzatok abból a 200 milliárd jenes (450 milliárd forint) keretbõl, amelyet a 2011-es japán földrengés, szökõár és atomerõmû-baleset miatt kitelepített lakosok álláshoz juttatására különítettek el. A közmunkaprojektekre az evakuáltak helyett döntõen helyi lakosokat vettek fel - írta hétfõn az Aszahi Simbun japán napilap.
Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá
Építõi szerint egy évszázadig áll majd a csernobili atomerõmû négyes blokkja fölé tervezett, csúcstechnológiás robotokkal is felszerelt új acélszarkofág. A harmincezer tonnás, 250 méter hosszú, 110 méter magas monstrumot az erõmûtõl háromszáz méterre építik fel, és síneken tolják a helyére. Ezután a jelenlegi, romos szarkofágot kiporszívózzák a helyérõl.
Nem biztonságosak a japán atomerõmûvek
Japán tizenhat mûködõképes atomerõmûvének egyike sem felel meg a szigetország atomenergetikai hatósága által hozott biztonsági elõírásoknak, ezért újraindításuk egyre valószínûtlenebb - írta az Aszahi Simbun japán napilap vasárnap.
Kijavították a hibát a füstölõ francia atomerõmûben
Eloltották a tüzet és elhárították a hûtõrendszer hibáját abban a francia atomerõmûben, amely csütörtökön füstölni kezdett, majd leállt. Az erõmûvet üzemeltetõ cég szerint a baleset nem veszélyeztette a környezetet.
Kend a cunamira!
Egy évvel a fukusimai baleset után még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát az atomerõmûben: mennyiben felelõs érte a cunami, és mennyiben játszottak közre más tényezõk is. Titkok és kérdések.
Lebecsülte a cunami hatását a fukusimai erõmû üzemeltetõje
Elkészült a japán kormány által rendelt szakértõi jelentés a fukusimai atomerõmûben bekövetkezett katasztrófáról. Az elemzés megállapította, hogy az erõmûvet kezelõ Tepco vállalat nem készült fel minden eshetõségre, így arra sem, hogy az erõmû a fûtõelemek hûtéséhez nélkülözhetetlen energiaforrás nélkül marad.
Téves atomriasztás miatt pánikoltak Szlovákiában
Tévesen szólalt meg az egyik szlovákiai atomerõmû szirénája, de az ott élõk egy ideig nem tudták, hogy valóban veszélyben vannak-e, vagy csak tesztelik a riasztást.
Kártérítést kapnak szenvedéseikért a fukusimai kitelepítettek
A saját lakhelyen kívül töltött minden egyes hónapért 100 ezer jen (228 ezer forint) kártérítést fizet a fukusimai nukleáris katasztrófa minden érintettjének az erõmû üzemeltetõje, a Tepco áramszolgáltató vállalat. Stressztesztnek vetik alá az összes atomerõmûvet Japánban.
Fukusima sem ásta alá az atomterveket
Hõsiesen küzdöttek a gyorsan túlmelegedõ reaktorokkal a fukusimai dolgozók, de nem lett volna szükség az óriási teljesítményre, ha az üzemeltetõ és a japán nukleáris biztonsági hivatal jobban odafigyel a szökõárveszélyre - állapította meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Míg Japánban, Németországban és Olaszországban alig akad határozott támogatója a nukleáris energiának, addig Magyarországon a lakosság 40 százaléka inkább atompárti.
Újra lezárják a turisták elõtt Csernobilt
Az ukrán hatóságok egyelõre megtiltják a turistáknak, hogy a huszonöt évvel ezelõtti csernobili atomkatasztrófában fertõzötté vált területekre utazhassanak.
Nagyobb szigort akar az ENSZ atomellenõre
Véletlenszerû mintavétellel a világ összes atomerõmûvét ellenõrizni kéne a fukusimai katasztrófa tanulságait levonva - javasolja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fõigazgatója. A japán Amano Jukija szerint szigorítani kell az atomenergia felhasználására vonatkozó nemzetközi biztonsági elõírásokat.
Szennyezett levegõt engednek ki a fukusimai atomerõmûbõl
Kinyitják a márciusi földrengésben és szökõárban megrongálódott fukusimai atomerõmû második reaktorának ajtaját, hogy csökkentsék odabent a magas páratartalmat. Az üzemeltetõ cég szerint emiatt kis mennyiségû radioaktív levegõ kerül majd a szabadba.
Durvább volt a fukusimai helyzet, mint eddig hitték
A korábban közölt szintnél legalább kétszer erõsebb sugárzást bocsátottak ki a fukusimai atomerõmû leolvadt reaktorai a március 11-i katasztrófában - jelentette be a japán nukleáris biztonsági hivatal. Talán 2012 januárjára állítják majd le a Fukusima-1 (Daiicsi) három érintett reaktorát, amelyekben jórészt leolvadt az üzemanyag. Eközben egyre nagyobb gond az üzemeltetõnek a sugárszennyezetté vált hûtõvíz tárolása.
Az eddigi legnagyobb sugárzást mérték a sérült fukusimai atomerõmûnél
Az eddigi legmagasabb szintû sugárzást mérték a fukusimai atomerõmû egyes reaktoránál szombaton. Az erõmûvet üzemeltetõ társaság már korábban közölte, hogy a szükségesnél jóval alacsonyabb a hûtésre szolgáló víz szintje az épületben.
Lezuhanó repülõkre is tesztelik az atomerõmûveket az EU-ban
Megállapodtak az Európai Unió tagországainak szakértõi abban, hogy emberek elõidézte katasztrófahelyzetek szempontjából is elvégzik majd az uniós atomerõmûvek állapot- és biztonsági kockázatfelmérését. A kompromisszum szerint a terrorakciók kockázataival külön foglalkoznak. A vizsgálatokat mind a 143 erõmûre elvégzik, köztük Paksra is.
Ismét baj van a fukusimai erõmûvel a teljes leolvadás miatt
A korábbi feltételezésekkel ellentétben nemcsak részleges, hanem úgynevezett teljes zónaolvadás volt a márciusi földrengésben megsérült fukusimai atomerõmû egyes reaktorában, vagyis az egész fûtõanyag leolvadt. Az üzemeltetõ elismerte: a kettes és a hármas blokkban is részleges leolvadás történt. Mindez tovább bonyolítja a reaktorok leszerelését. Magyarországon eközben gyakorlatilag visszaállt a fukusimai balesetsorozat elõtti szintre a levegõbõl kimutatható radioaktív anyagok szintje.
Így öntötte el a szökõár a japán atomerõmûvet
Öt méter magas, sáros, piszkos tengerár kavarog az 1-es és 2-es reaktorépületben: eddig nem látott fotókat tett közzé a súlyosan megsérült japán atomerõmû üzemeltetõje arról, hogyan tört be a cunami a Fukusima Daiicsibe. A Tepco az elmúlt években ismételten alulbecsülte az erõmûvet fenyegetõ veszélyt és nem vette számításba a figyelmeztetéseket.
Meghalt egy munkás a sérült fukusimai atomerõmûben
Bár állítólag nem érte sugárfertõzés, összesett és a kórházban meghalt egy hatvanas éveiben járó munkás a földrengésben megsérült japán atomerõmûben. A tokiói kormány jelentõs támogatást szavazott meg az erõmû üzemeltetõjének, mert az nem képes egyedül fedezni az óriási költségeket.
Teljesen leolvadtak a fûtõelemek a fukusimai egyes reaktorban
Öt méterrel alacsonyabb a vízszint a szükségesnél a fukusimai atomerõmû egyes reaktorában - ismerte el az erõmûvet üzemeltetõ japán Tepco csütörtökön. Víz nélkül a négyméteres fûtõrudak teljesen leolvadtak.
Újra dolgoznak a fukusimai atomerõmû sérült reaktorában
Hétfõ hajnalban a fukusimai atomerõmû dolgozói megkezdték a hûtõrendszer helyreállítási munkálatait. Az üzemeltetõ Tepco arra számít, hogy fél éven belül sikerül leállítaniuk a sérült reaktort.
- címkék:
- Japán
- Fukusima
- atomerõmû-baleset
- Címkefelhõ »
Tízméteres töltéssel védenék a fukusimai atomerõmûvet
Újabb óriáshullámoktól tartanak Fukusimánál, ezért kövekbõl és dróthálóból tíz méter magas töltést építenek az atomerûmû közelében a tengerparton. A munkát a tervek szerint június közepére fejezik be.
Három futballpálya területû új védõburok épül Csernobilban
Egyre romlik a csernobili szerencsétlenség után nyolc hónap alatt felhúzott betonszarkofág állapota. Azért, hogy biztonságosan elszigeteljék, és robotok segítségével szétbonthassák a megrongálódott építményt, egy hatalmas acélhangárt építenek fölé. A 29 ezer tonnás létesítmény várhatóan 2014-re készül el.
Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait
Noha a Fukusima Daiicsi atomerõmû károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyezõdésekbõl, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Pokoli munka: 180 japán dolgozik az életveszélyes fukusimai atomerõmûben
Japánban már a 180 hõsként emlegetik azt a 180 munkást, aki életét kockáztatva dolgozik az atomerõmû romjain, hogy megakadályozzák a további katasztrófákat.
Pirula atomveszély esetén - Hol tart a gyógyszerek fejlesztése?
Az Egyesült Államok hadserege rendkívüli érdeklõdést mutat az olyan szerek iránt, amelyeket a radioaktív sugárzásnak való kitettség elõtt, vagy röviddel utána lehetne bevenni. Egy ilyen szer nemcsak a nukleáris támadások vagy balesetek áldozatainak, hanem a rákbetegség miatt sugárkezelésben részesülõknek, a legyengült immunrendszerûeknek, sõt a nagytávolságú ûrutazásban részt vevõ asztronautáknak is segítséget nyújthatna.
A japán katasztrófa fellendítette az atomturizmust
Akad, aki a Nevada sivatagban bámulja meg a 98 méter mély robbanási krátert, akad, aki Arizonában ereszkedik le egy Titan II rakéta silójába: sok ilyen és ehhez hasonló hely akad a világon, amely bemutatja az atomkor történetét - és egyes esetekben tanulságait is.
Mutációk lehetnek az atomerõmû közelében élõ tengeri állatoknál
A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerõmû radioaktív hûtõvize a tengerbe szivárog, és hétfõn a mentést végzõ dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erõmû közelében élõ állatoknál elõfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentõs veszély sem a tenger élõvilágát, sem a tengeri élõlényeket fogyasztó emberek egészségét.
Sugárszennyezettséget vizsgálnak az iskolákban Fukusima környékén
A szakemberek megkezdték a fukusimai atomerõmû környékén az iskolai játszótereken a sugárszennyezettség mérését. Közben továbbra is szivárog a víz az óceánba az atomerõmûbõl, melynek radioaktivitása a határérték 7,5 milliószorosa.
Németországban a japán autókon sugárzási tesztet végeznek
Németországban a Japánból származó autókat és alkatrészeket is megvizsgálják, hogy nem tartalmaznak-e sugárzó anyagot - számolt be az Automobilwoche.
- címkék:
- autós hír
- atomerõmû-baleset
- Címkefelhõ »
Még az esõvel kimosódó radioaktív jód sem veszélyes itthon
A japán atombalesetbõl származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegõjében is, sõt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet már esõvízben is kimutatta a jód-131 izotópot. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegõben.
Közzétették a Japánra dobott atombombák hosszú távú hatásait
A hirosimai és nagaszakii atomtámadás túlélõinek 63 éve tartó követéses vizsgálatairól számol be az Amerikai Orvosi Társaság. A testület különszámot jelentetett meg a fukusimai nukleáris balesetet követõen a sugárzás közegészségügyi hatásairól.
Teherautójával betört a fukusimai erõmûbe egy japán aktivista
Õrizetbe vettek egy feltehetõen szélsõjobboldali japán aktivistát, aki teherautójával csütörtökön áttört a március 11-ei földrengésben és az azt követõ szökõárban súlyosan megsérült Fukusima-1 atomerõmû kapuján. Egyelõre nem tudják, hogy a férfi miért tört be az atomerõmû két blokkjába.
Nem kaphatunk a radioaktív szennyezésbõl ártalmas mennyiséget
"Egészségre ártalmas mennyiségben még a Japánnal szomszédos Koreáig sem fog eljutni a levegõvel a Fukushimából kibocsájtott radioaktív szennyezés, nemhogy Magyarországra" - írja az MTI-nek írt nyílt levelében dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) vezetõje.
Már jobban értik, mi történt - a japán atombaleset folyamata képekben
A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a Fukushima Daiichi atomerõmû Japánban. Az események pontos forgatókönyvét dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mutatta be rengeteg kép és egy fizikai bemutató kíséretében. A szakember szerint a paksi üzemidõ-hosszabbítás és az új blokkok építése nem szenvedhet késedelmet a japán események miatt.
Elérte az USA-t az atomfelhõ, de nem veszélyes
Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek jelenlétét mutatták ki a Fukusima Daiichi erõmûtõl körülbelül 300 kilométerre található japán mérõállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévõ (Sidney, Vancouver) mérõállomáson is. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél.
Itthon is megugrott a jódtabletta-vásárlás az atombaleset után
Egy hét alatt felvásárolták a teljes jódtabletta-készletet a gyógyszertárakat ellátó egyik hazai nagykereskedõnél. Van már olyan budapesti gyógyszertár, amely kezd kifogyni a jódtablettákból. A jód fogyása összefüggésben van a japán nukleáris veszély miatti nemzetközi aggodalmakkal. Pedig Magyarországon nem indokolt az extra jód bevitele, sõt bizonyos esetekben kifejezetten veszélyes lehet.
Atombaleset: megelõzhetõ-e a frontális ütközés?
A fukusimai atombaleset háttérbe szorította a híradásokban azt, hogy Japán lakossága és az ország katasztrófaelhárítói rendkívül magas hatásfokkal kezelték a természeti katasztrófát az utóbbi egy hétben. De mi az, ami egy atomkatasztrófánál egyáltalán megtehetõ?
Mindent bevetve hûtik a japán atomerõmûvet
Egyelõre lefújták a pihentetõ medencékben fekvõ nukleáris üzemanyagrudak vízágyúzását a Fukusima-1 atomerõmûnél a túl erõs sugárzás miatt, de a helikopteres vízpótlás sikeres volt. Az 1-es blokk fûtõelemei háromnegyedrészt használhatatlanná váltak a katasztrófában. Egyeé magyar szakértõ szerint bátrabb fellépéssel el lehetett volna érni azt, hogy az atomerõmû blokkjai kibírják addig, amíg a hûtésüket kívülrõl meg tudják oldani.
A nukleáris félelmeket próbálták oszlatni egy parlamenti bizottságban
Magyarország mûszaki mentõket ajánlott Japánnak, de a földrengéstõl sújtott szigetország pénzt, élelmet és vizet kér Európától - derült ki a parlament fenntartható fejlõdés bizottságának ülésén, ahol a kormány és az állami hatóságok képviselõi igyekeztek megnyugtatni a nukleáris veszély miatt aggódókat. Az ellenzék az átláthatóságot hiányolta, a Greenpeace szerint pedig egyértelmûen kiderült, hogy az atomenergia felhasználása nem biztonságos.
A legfõbb egészségügyi kockázatok atomerõmû-robbanás után
A japán Fukushima-Daiichi erõmûben történt robbanások és tûz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv/óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.
"Hõsöknek kell nevezni õket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerõmûben
Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerõmûben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértõ szerint igazi hõsök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti õket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.
A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon
A japán földrengés miatt megsérült fukusimai atomerõben zajló események miatt felelevenítjük azt a 2006-ban készült felmérést, amely azt vizsgálta, hogy az 1986-os csernobili balesetnek milyen egészségügyi hatásai voltak, illetve vannak Európában és Magyarországon.
Tûz volt a szlovákiai Mohi atomerõmûben
Tûz ütött ki november végén a szlovákiai Mohi atomerõmûben, de a hatóságok nem tájékoztatták róla a közvéleményt - közölte az egyik szlovák hírportál szerdán. Az ország atombiztonsági felügyelete szerint a baleset nem veszélyeztette a környezetet.
Megnyitják a turisták elõtt a csernobili atomerõmûvet
Az ukrán hatóságok azt tervezik, hogy a jövõ évtõl megnyitják a turisták elõtt a csernobili atomerõmû eddig lezárt részeit. Az erõmû közelében lévõ Pripjaty városa a katasztrófaturisták egyik kedvelt célpontja és a lépéssel várhatóan még több látogató érkezik majd a térségbe.
Csernobil - 20 év után
A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a elõtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerõmû-baleset szinonimája. Az elsõ híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkezõ végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetrõl és következményeirõl.
Beszélgetés a csernobili katasztrófáról
A Kijev melletti település nevét nagyon kevesen ismerték 1986. április 26-a elõtt. Csernobil mára fogalom lett, az atomerõmû-baleset szinonimája.
Börtönbüntetés egy atomerõmû-baleset miatt
Többéves börtönbüntetésre ítélték annak a japán atomerõmûnek a volt igazgatóját, amelyben 1998-ban súlyos baleset történt. A Csernobil után történt legkomolyabb nukleáris balesetben ketten meghaltak, többen súlyosan megbetegedtek.
- 1