atmoszféra
címke rss- kapcsolódó címkék:
- légkör
- klímaváltozás
- NASA
- kutatás
- Föld
Hogy távolítsuk el a jeget az autóról? - Egy mérnök megoszt néhány gyors és könnyű technikát
Hideg teleken az utcán parkoló autókat jég borítja. Mi okozza ezt, és hogy tudunk gyorsan megszabadulni tőle? Egy mérnök, Suresh Dhaniyala, aki a levegő által szállított részecskéket tanulmányozza, megoszt néhány gyors és könnyű technikát a The Conversation magazinban.
- címkék:
- autó
- fizika
- atmoszféra
- termodinamika
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyugtalanító, ami az óceánokkal történik
Az óceánok hőmérséklete 2023-ban - immár az egymást követő ötödik évben - ismét rekordmeleg volt, és a felmelegedés tendenciája akkori is folytatódik ebben az évszázadban, ha mérséklődik az üvegházhatású gázok kibocsátása - állítja az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmány.
- címkék:
- óceán
- felmelegedés
- atmoszféra
- hő
- Címkefelhő »
Hatalmas lyuk keletkezett a Nap légkörében, geomágneses vihart hozhat a karácsony - videó
A következő napokban geomágneses viharokat okozhat az a nagy energiájú részecskesugárzás, amely a központi csillagunk felszínén keletkezett hatalmas kiterjedésű napfoltból kiáramolva éri el a Földet.
Döbbenetes új elmélet a földi életről
Jelenleg csak egyetlen létformát ismerünk az univerzumban, a földi életet. Noha a világegyetem hatalmas mérete és a matematikai valószínűség egyaránt azt sugallja, hogy más létformák is létezhetnek az univerzumban, erre azonban mindeddig nem sikerült konkrét bizonyítékot találni. A tudomány ismeretei szerint az élet mintegy 3,6 milliárd éve jelent meg a Földön. Arra többféle magyarázat is létezik, hogy egy alapvetően szervetlen anyagokból álló világban hogyan jöhettek létre azok a bonyolult kémiai építőkövek, amelyek nélkül az élet sem alakulhatott volna ki a Földön. A Kepler űrtávcsővel gyűjtött adatok alapján most egy új és merészz ...
- címkék:
- élet
- Nap
- elmélet
- atmoszféra
- napkitörések
- Címkefelhő »
A Föld felső atmoszférája érzékeny robbanóanyag érzékelő
A nukleáris robbanásokból származó hullámok felfogásához használt technika megfigyelheti a földrengéseket és a kitöréseket is. A kutatók az eredményeket ebben a hónapban publikálták az Earth and Space Science magazinban. - írja a Science magazin.
Nem nyugszik a veszélyes trópusi ciklon
Időtartamban és több más szempontból is rekordot dönthet Freddy, az ismét Mozambik felé közeledő trópusi ciklon - jelentette ki pénteken Genfben az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) szóvivője.
Sikeresen, ellenőrzötten semmisítették meg a Progressz MSZ-21 teherűrhajót
Sikeresen, ellenőrzött körülmények között semmisült meg vasárnap egy megsérült teherűrhajót a Csendes-óceánba csapódva - jelentette be a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat, amelyet az Interfax orosz hírügynökség idézett.
Drámai felfedezés: az űrből jövő sugarak elpusztíthatják az életet a Földön
Nagyjából a felszíntől mért 2900 kilométeres mélységben húzódik a földköpeny és a forró fémes földmag határa, a Gutenberg-Weichert felület. Az olvadt fémekből álló földmag külső része cseppfolyós halmazállapotú, a felette lévő viszkóz földköpenyt a magban termelődő hő keltette áramlások lassú, de folyamatos mozgásban tartják, ez a motorja a lemeztektonikának, vagyis a kontinensek vándorlásának. A forgó földmag úgy viselkedik mint egy óriási dinamó, az általa keltett mágneses erőtér védi meg az élővilágot a Földet érő kozmikus részecskesugárzástól. Ez az éltető védőernyő azonban csak addig marad fenn, amíg nem csökken kritikus érték ...
- címkék:
- Alfred Wegener
- lemeztektonika
- napszél
- Föld
- magnetoszféra
- atmoszféra
- földmag
- részecskesugárzás
- geofizika
- földköpeny
- napkitörések
- Coriolis-erő
- mágneses mező
- dinamóhatás
- asztenoszféra
- kozmikus sugárzás
- mágneses pólusok
- kontinensvándorlás
- örvényáramok
- modellkísérlet
- Zürichi Műszaki Egyetem
- Carnagie Tudományos Intézet
- Címkefelhő »
Döbbenetes élmény: mintha csak a Marson sétálnánk
2021. február 18-án landolt sikeresen a vörös bolygó felszínén a NASA távvezérlésű Mars-járója, a Perseverance rover. Az amerikai űrkutatási szervezet passadenai (Kalifornia, Egyesült Államok) Jet Propulsion Laboratoryjában (JPL) kifejlesztett eszköz legfőbb célja a lehetséges marsi életnyomok kutatása egy egykori sós vízzel borított kiszáradt tó medrében, a Jezero-kráter területén. A Perseverance tűéles képkockáiból a NASA szakemberei most elkészítették a Mars felszínének mindeddig legrészletesebb nagy felbontású panorámafelvételét, amit ha kinagyítva megtekintünk, úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott állnánk a kietlen marsi p ...
Ilyen még nem volt: hurrikánveszély fenyeget a Földközi-tengeren
Magas annak a kockázata, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt - állítja egy francia klímakutató.
Látványos égi tűzijátékra számíthatunk, érdemes az eget fürkészni
Noha a legfényesebb meteorraj az augusztusi Perseidák felbukkanása még várat magára, de július utolsó napjaiban érdemes lesz az éjszakai égboltot fürkészni, mert ekkorra már megérkeznek a nagy nyári „csillaghullás" előörsei.
Igen kétélű a klímaváltozás ellen bevetett geomérnökség
A napfényt az űrbe visszaverő technika, amely lassíthatja a globális felmelegedést, maláriát terjesztő szúnyogok populációjának növekedését okozná egy új kutatás szerint.
Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget
A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.
A hatodik legmelegebb év volt 2021 a NASA és a NOAA mérései szerint
A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hőmérsékleti adatok alapján csütörtökön.
A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget
Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott: nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.
Rövid idő alatt kipusztul a Föld
Jelen pillanatban Földünk egy paradicsomi hely az élet számára, nem lesz ez azonban mindig így: egy bizonyos idő elteltével a légkör összetétele megváltozik, és az ősi atmoszférához hasonlóan ismét a metán válik dominánssá, míg az oxigénszint erősen visszaszorul. Ez a forgatókönyv szerencsére nem a közeljövőben valósul meg, de rövid idő alatt fog végbemenni – írja egy nemrég megjelent tanulmány, amit a Nature Geoscience című szaklapban publikáltak.
- címkék:
- Föld
- Nap
- napsugárzás
- légkör
- atmoszféra
- oxigén
- Címkefelhő »
Szokatlanul nagy az ózonlyuk idén
Szokatlanul nagy idén a déli félteke fölötti ózonlyuk, és máris nagyobb, mint maga az Antarktisz teljes területe - közölte csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S).
Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében
A Stanford Egyetem tudósi rájöttek, hogy pontosan mi okozza a tornádókat. A tanulmány épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók, az Egyesült Államok északkeleti részét sújtó rekordot döntő óriási esőzést és villámáradásokat okoztak a régióban. A tanulmányt jegyző kutatók azt állítják, hogy megállapításaik előrejelzést adhatnak a tornádó kockázatáról, az orkánokról, és jégverésről, különösen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapuló technológia nem működik, vagy nem használható.
Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást
Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.
Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda
Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.
Hamarosan levegőből előállított műhús kerülhet a tányérokra
Egyre hihetetlenebb fejlesztések látnak napvilágot a levegő hasznosításának kérdésében. Ezek között vannak azok, amelyek révén olyan anyagok is előállíthatók a levegővel, amikre korábban még csak gondolni sem volt érdemes, mert teljesen lehetetlen kihívásnak tűnt. Az Air Protein nevű kaliforniai vállalat például kifejlesztett egy, az eddigi megközelítésektől alapjaiban különböző póthúsgyártó technológiát, amelynek segítségével levegő alapú műhúst állítanak elő. Egy másik újítás segítségével pedig gyémántot vonnak ki a levegőből.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Űrügynökség új távcsöve
Az Európai Űrügynökség elfogadta az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját, amely a világon az első küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
Elkészült a technológia, ami a levegőt gyémánttá változtatja
Egy brit multimilliomos és környezetvédő azt tűzte ki maga elé célul, hogy laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben állítson elő olyan, úgynevezett karbon-negatív gyémántköveket, amelyek elkészítéséhez teljes egészében Földünk atmoszférája szolgáltatja az alapanyagokat.
Egy kozmikus katasztrófa, ami megváltoztatta a Földet
Eredeti légkörének 10-60 százalékát veszíthette el az ősi Föld abban a 4,5 milliárd évvel ezelőtti óriásütközésben, amelynek hatására a Hold kialakult.
- címkék:
- Föld
- Hold
- légkör
- bolygó
- atmoszféra
- ütközés
- Címkefelhő »
Teljesítette küldetését a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja
Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült - közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek
Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tűzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhői között.
Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában
Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.
A Déli-óceán felett a legtisztább a levegő a Földön
A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől - állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét.
Az erdők korai kizöldülése melegíti fel a levegőt az északi féltekén
A mérsékeltövi és boreális (sarkköri) erdők vegetációs időszakának korai kezdete miatt melegszik a levegő az északi félteke közepes és magas földrajzi szélességein - állapították meg a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmányukban.
A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl
A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.
Európai takarítómisszió indul a kozmoszba
A világon elsőként akar űrmissziót indítani az Európai Űrügynökség (ESA) a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére - jelentették be hétfőn az illetékesek.
Érdekes jelenség zajlik a Naprendszer legerősebb viharzónájában
Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.
Háromszáz méter magas megacunami söpört végig a Marson
Egy friss kutatás szerint nagyjából három és félmilliárd éve akkora aszteroida csapódott be az egy egykor volt marsi óceánba, hogy ennek nyomán háromszáz méter magas megacunami pusztított a vörös bolygón.
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot
„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.
A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát
A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.
Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk
Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.
- címkék:
- klímaváltozás
- Nyár
- légkör
- forróság
- atmoszféra
- MTA
- Címkefelhő »
Óriási lila szalag jelent meg az égen, nem tudni, mi lehet
2016 júliusában egy hosszú, lilán izzó sávot figyeltek meg Kanada északi részének égboltján. A különös jelenség a STEVE nevet kapta. Egy ideig azt hitték, a sarki fény része csupán, egy új kutatás azonban cáfolta ezt. A szakértők arra jutottak, hogy egy, a tudomány számára ismeretlen képződménnyel van dolguk.
- címkék:
- sarki fény
- légkör
- atmoszféra
- rejtély
- Auróra
- Címkefelhő »
Vasat és titánt rejt a pokoli bolygó légköre
Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelű gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtől és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" - közölték szerdán a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.
- címkék:
- légkör
- bolygó
- atmoszféra
- Vas
- titán
- gázóriások
- Címkefelhő »
Meghökkentő dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta
Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kőzetmintát az égitestről. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtől nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan időszak létezett a Föld égi kísérőjének történetében, amikor az élet számára kedvező feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlődhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földről a Holdra.
- címkék:
- Hold
- élet
- légkör
- atmoszféra
- földönkívüli
- múlt
- Címkefelhő »
Tudja-e, miért van lyuk az utasszállító gépek ablakán?
Igen, akármilyen furcsa is, a repülőgépek ablakán egy apró lyuk található, ami lehet, hogy ijesztően hangzik, de az utasok biztonságát szolgálja ez az úgynevezett lélegző nyílás, derül ki Mark Vanhoenacker, a British Airways pilótájának a Slate magazinban megjelent cikkéből.
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Melegebbek lehetnek a telek az Északi-sarkon, mint Európában
Szokatlanul kemény február köszöntött Európa nagy részére, és könnyen lehet, hogy egy ismétlődő folyamat elején állunk, paradox módon a globális felmelegedés miatt. Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása.
Tudja-e, hogy hol mérték a legerősebb széllökést a Földön?
A természet pusztítói erői, a földrengések, a vulkánkitörések, a szökőárak és a szélviharok közös jellemzője, hogy rengeteg energia szabadul fel bennük, ami a sűrűn lakott területeken gyakran katasztrofális következményeket okoz. A 2010. december 9-én az Országos Meteorológiai Szolgálat Kab-hegyi mérőállomásán mért 172 km/órás magyarországi abszolút szélsebesség-rekord azonban csak enyhe szellőnek számít az eddig mért legerősebb széllökéshez képest.
Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars
Miután befejezte a Mars felső légkörében végrehajtott teljes fékezési manőverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).
Aggasztóak a légkör szennyezettségéről küldött műholdfotók
Elküldte első felvételeit az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Őrszem)-5P műholdja a Föld légkörének szennyezettségéről, köztük a nitrogén-dioxid-koncentráció nagyságáról az európai kontinens térségében, az indiai erőművek okozta légszennyezésről a dél-ázsiai térségben, a szén-monoxid globális eloszlásáról és az indonéziai Agung vulkán kitörésekor a légkörbe került kén-dioxid mennyiségéről.
Földönkívüli élet rejtőzhet alig tizenegy fényévre tőlünk
Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.
Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet
Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentéséből, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.
Múltbeli madarak tollai bizonyítják a növekvő légszennyezettséget
Múzeumokban őrzött madarak kormos tollaival szemléltetik az Egyesült Államok egyes részein tapasztalt 20. századi légszennyezettség mértékét a Chicagói Egyetem kutatói.
Meglepő felfedezést tettek a Holddal kapcsolatban
Nagyjából 3-4 milliárd évvel ezelőtt saját légköre volt a Holdnak – derült ki egy új kutatásból.
- címkék:
- Hold
- gáz
- légkör
- vulkán
- atmoszféra
- Címkefelhő »