1095. július 29-én hunyt el Szent László király

Amikor 1040 körül az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, aligha lehetett sejteni, hogy lovagkirályi eszménykép és szent válik belőle: nemcsak hivatalos kultusz tárgya, hanem népmondák hőse is lett, Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodónk volt. - írja Szabados György PhD, a Magyarságkutató Intézetmunkatársa,a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója

Egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között került sor a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található lelőhely régészeti feltárására az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében. A helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. Az erősen bolygatott környezetben végzett kutatás megmutatta, hogy a monostor építéstörténete még rengeteg ismeretlen részletet tartogat a szakemberek és az aktív bencés közösség számára. Ezek felderítésével tovább pontosítható ...

A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Ekkora volumenü magyar sorozat még nem készült az Árpád-házi királyokról

Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja

Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...

Befejeződött a tihanyi apátság Királykriptájának feltárása

Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során - közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.

A magyar király, aki kiszúratta testvére és unokaöccse szemét

Könyves Kálmán 905 éve, 1116. február 3-án hunyt el, akinek családi ügyeit mikor is lenne jobb felemlegetni, ha nem a közelgő érettségik előtt?

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...