Apolló-program
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- Hold
- asztronautika
- asztronauta
Ötven éve járt utoljára ember a Holdon
Ötven éve, 1972. december 7-én UTC szerint hajnali öt óra harminc perckor emelkedett a magasba a floridai Kennedy Ûrközpont 39-A jelû kilövõállásából az a hatalmas Saturn-V hordozórakéta, amely az Apolló-17 ûrhajó legénységét, a mindeddig utolsó emberes Hold-expedíció személyzetét vitte a kozmoszba. Az Apolló-17 küldetése számos mindmáig érvényes rekorddal írta be nevét a 20. század legnagyobb tudományos-technikai vállalkozása, a Hold-utazások történetébe.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Holdkõzetet is láthatunk a Természettudományi Múzeum új kiállításán
A holdkõzeteket, valamint a holdkutatást bemutató kiállítás nyílt szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumban A Hold felfedezése címmel. A tárlat decemer 31-ig látható - közölte az intézmény az MTI-vel.
A náci rakétaprogram vezetõje, aki eljuttatta a Holdra Amerikát
Az elsõ ember alkotta eszközt, amely áttörte a világûr határát, az Adolf Hitler szupertitkos „csodafegyver-programját", az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítõ fejlesztõcsoport vezetõje, dr. Wenher von Braun konstruálta meg. Az SS-õrnagyi rendfokozatot viselt náci párttag von Braun 1945 után, a hidegháború éveiben nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének is, Amerika elsõ ballisztikus hadászati rakétáinak megalkotásával, 1958-tól pedig mint az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA fõkonstruktõre szerzett hervadhatatlan érdemeket abban, hogy 1969. júliusában az Egyesült Államok küldhetettt ...
Elsõ díjat nyert el a NASA pályázatán a magyar Puli Space
Elsõ díjat nyert az amerikai ûrügynökség (NASA) "Honey, I shrunk the NASA payload" (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) kihívásán a magyar Puli Space csapatának Puli Lunar Water Snooper (holdi vízszaglászó) elnevezésû detektora.
Holdi illemhely tervezésére írt ki pályázatot a NASA
Az ûrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére írt ki pályázatot az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára - olvasható a szervezet portálján.
A Hold elsõ átfogó geológiai térképét adták közre amerikai kutatók
Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold elsõ hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának 4,5 milliárd éves történetét.
Japán is csatlakozik a NASA új holdmissziójához
Japán csatlakozik az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA missziójához, mellyel 2024-re újra ûrhajósokat küldene a Holdra - jelentette be csütörtökön a japán Nemzeti Ûrkutatási Bizottság.
Csillagász: fontos mérföldkõnek számított a Holdra szállás
Az ötven évvel ezelõtti Holdra szállás alapvetõen átformálta a Naprendszerrõl és a Földrõl alkotott képet - nyilatkozta a Magyar Csillagászati Egyesület fõtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.
Majdnem a kozmoszban ragadt az elsõ nõi ûrhajós
1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétõl kibontakozó ûrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 ûrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos ûrutazást hajtott végre a történelem elsõ nõi ûrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova ûrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ elsõ nõi asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes ûrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...
A Holdra szállás témájában hirdettek pályázatot diákoknak
Jövõre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebbõl az alkalmából pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános és középiskolás diákok számára.
Tudja-e, melyik volt az ûrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 mûholdat, az Egyesült Államok kemény ûrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követõ kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet ûrhajós jutott ki elsõként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
Meghalt az asztronauta, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világûrben
Nyolcvanéves korában meghalt Bruce McCandless amerikai asztronauta, az elsõ, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világûrben - közölte a NASA.
Csaknem kétmillió dollárért kelt el a holdporos zacskó
Egy New York-i árverésen 1,8 millió dollárért (471,5 millió forintért) adták el csütörtökön azt a cipzáras zacskót, amelyben az Apollo 11 ûrmisszió holdköveket hozott a Földre.
Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból
1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 ûrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az ûrhajó fedélzetrõl a földi irányító központba beérkezõ adatok nem jeleztek semmilyen mûszaki problémát. A fékezõernyõk rendben kinyíltak, és az ûrkabin elõírásszerûen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó mûszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.
Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot
John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ elõtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentõségével – valójában a szovjet rakéta- és ûrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.
- 1