Különös egyezség született a Holdon járt első ember halála miatt

Egy ohiói kórház hatmillió dollárt fizetett  Neil Armstrong családtagjainak egy titkos megállapodás keretében, hogy ne hozzák nyilvánosságra - szakértői véleménnyel is alátámasztott - meggyőződésüket, amely szerint az űrhajós halálát a nem megfelelő kórházi kezelés okozta - derült ki a The New York Times amerikai napilap birtokába került bírósági dokumentumokból.

Így néz ki az 50 évvel ezelőtti holdra szállás két asztronautája, Buzz Aldrin és Michael Collins

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta az 50 évvel ezelőtti holdra szállás még életben lévő két űrhajósát, Buzz Aldrint és Michael Collinst.

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek

Fél évszázada szállt le a Sas a Holdon

Magyar idő szerint 1969. július 20-án, 21 óra 18 perckor az Apollo–11 holdkompja enyhe döccenéssel megérkezett a Holdra. „Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt" – jelentette Neil Armstrong a Földnek. A holdkomp pilótájával, Edwin „Buzz" Aldrinnal kitekintettek a holdi tájra, mint az első emberek, akiknek ilyen látványban lehetett részük. Nagy volt a kísértés, hogy azonnal a felszínre rohanjanak, de az erre a pillanatra összpontosult, alapos felkészüléssel eltöltött évek egyúttal a beidegződés évei is voltak; a két űrhajós pontosan tudta a rájuk váró feladatokat. A történelmi pillanat mégis legyőzte őket, mert a program szerinti pihhenés ...

Lebukott a NASA, mégis kamu a holdra szállás?

Az Apollo 11 küldetés azóta áll az összeesküvés-elméletek hívőinek célkeresztjében, amióta a holdra szálló modul megérintette a Hold felszínét 1969 július 20-án. Hiába cáfolnak meg minden holdra szállást kétségbe vonó állítást, mégis egyre újabbak és újabbak bukkannak fel mind a mai napig. A legújabbat nemrég cáfolta meg a snopes.com oldal.

Elárverezik a holdporos zsákot

A becslések szerint 2-4 millió dollárért (540 millió-1 milliárd forintért) kelhet el a Sotheby's aukciósház júliusra meghirdetett New York-i árverésén az az apró, cipzáras zsák, amelyet Neil Armstrong töltött meg holdi porral az emberrel történő első holdraszálláskor.

Miért nincsenek csillagok az Apollo-11 fotóin?

Az összeesküvés-elméletek kedvelői gyakran emlegetik, hogy abból is látszik a holdra szállás hazugsága, hogy nincsenek csillagok az ekkor készített képeken. Valójában azonban nem az amerikai kormány nagy átverését kell a dolog mögött sejteni, csupán saját napunk fényessége nyomta el a csillagos égboltot a Holdon is.

Mit ettünk először a Holdon?

Buzz Aldrin és Neil Armstrong ízletes vacsorát csaptak a Holdon, az Apollo-11 leszállómoduljában - Aldrinnak azonban nem ez volt az első étele, amit elfogyasztott a kísérőnkön.

Holdraszálláskor használt tárgyakat nyúlt le Armstrong

Az özvegye találta meg a becses relikviákat tartalmazó kis fehér táskát – a felbecsülhetetlen értékű műszereket és használati tárgyakat hamarosan kiállítják. Armstrong a holdraszállást rögzítő kamerát is elrakta.

Senki nem tudná megcsinálni most a Holdra szállást

Negyvenöt évvel ezelőtt lázban égett az emberiség: úton volt a Hold felé az amerikai Apollo-11 űrhajó, amelynek legénysége elsőként lépett egy másik égitest felszínére 1969. július 20-án. A teljesítmény nagyságát érzékelteti, hogy jelenleg egyik állam sem lenne képes megismételni.

Muszáj gyarmatosítani a Marsot

Stephen Hawking szerint kétszáz évünk van hátra a Földön. A második emberként Holdra lépő Buzz Aldrin erre azt mondta, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. A Smithsonian Intézet az űrrepülés aktuális kérdéseiről, többek közt a Mars-utazás szükségességéről faggatta a legendás űrhajóst.

Ma negyvenegy éve lépett először ember a Holdra

Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.

Az első műemlékek egy másik égitestről

Meg kell őrizni az első holdraszállás emlékeit - jelentették be kaliforniai múzeológusok. A javaslat nyomán ezek a tárgyak a világörökségi listára is felkerülhetnek, elsőként egy másik égitestről. Armstrong híres lábnyoma viszont a jogszabályok alapján nem tartozhat az emlékek közé.

Lábnyomokat fotóztak a Holdon

A holdkomp, a kihelyezett műszerek és az összemosódó lábnyomok is látszanak a Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda által készített új felvételeken. Ilyen képalkotási teljesítmény valóban segít majd a leendő holdbázis helyének kijelölésében.

Lefotózták a magasból az Apollo-11 holdkompját - kép

Ez az első alkalom, hogy az Apollo-11 Sas nevű leszállóegységét biztosan sikerült azonosítani a magasból - korábban csak a hajtómű által szétfújt holdpor nyomát tudták a távolból kimutatni. Az új amerikai Hold-szonda, az LRO a hat Apollo-expedíció leszállóegységei közül ötöt is megörökített. Ezek után még nehezebb lesz megkérdőjelezni, hogy valóban jártunk-e a Holdon.

Negyven éve tényleg leszállt a Sas

1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt években olyan véleményeket is hallani lehetett, amelyek szerint a holdutazás nem történt meg. Összeállításunkban ezeket is cáfoljuk.

Az Apollo-11 indítóállványa - kép

1969. július 16-án milliónyi amerikai gyűlt össze, s a televíziók képernyőin további milliók követték figyelemmel világszerte, amint az Apollo-11, fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnel és Michael Collins-szal elindult a Hold felé. Az Apollo-11 a floridai Cape Canaveral 39A jelű indítóállványáról emelkedett a magasba.

A holdraszállás közvetítése csak az utolsó pillanatban dőlt el itthon

Ma 40 éve, hogy a floridai Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo-11, amelynek Holdra szállását 1969. július 20-án a Magyar Televízió is közvetítette. Mennyire lehetett előre tudni, hogy az amerikaiak leszállnak a Holdra? Milyen volt a közvetítés hangulata? Hogyan fogadta a nagyközönség az eseményt? A történelmi műsor alatt Dr. Almár Iván is a stúdióban volt szakértőként - a csillagász-űrkutatót arról kérdeztük, miként emlékszik vissza az eseményekre.