Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint.

Az őskorban a nők is ugyanúgy vadászhattak, mint a férfiak

Lehet, hogy ezekkel a szögekkel feszítették keresztre Jézust

Egy friss tanulmány szerint azt az erősen korrodálódott római szögpárt, amit még korábban tártak fel Jeruzsálemben, bizonyíthatóan egy első század elején történt keresztre feszítésnél használták, és a szegeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz, aki Jézust a rómaiak kezére adta.

Ismét megtekinthetőek a világhírű váci múmiák

2020. október 14-étől újból megtekinthető a Rejtélyek, sorsok, múmiák vándorkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. Az időszaki vándorkiállítás a Váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak kutatása

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata - tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) az MTI-t.

Ókori gyilkosság is segíthet a népvándorlás feltérképezésében

Egy évezredekkel ezelőtt erőszakos halált halt, közép-ázsiai származású nőnek a mai Törökország területén feltárt csontjai segíthetik a kutatókat az ókori népességmozgások tanulmányozásában.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Innen származhatott a horrorisztikus Csontkápolna „anyaga”

További középkori tömegsírokat tártak fel régészek a kelet-csehországi Kutná Horában. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős és figyelemreméltó leletről van szó.

Meghatározták a Homo sapiens születésének pontos helyszínét

A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve a mai Botswana területének északi részén élt még az előtt, hogy más térségekbe vándorolt volna - olvasható a Nature című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányban.