állambiztonsági iratok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állambiztonság
- Kenedi János
- titkosszolgálat
- MSZP
- Fidesz
Újra nekifut az ügynökaktáknak az LMP
Az LMP pénteken újra benyújtotja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát - jelentette be sajtótájékoztatóján Schiffer András képviselő. A politikus a lépést azzal indokolta, hogy "pofátlanságnak tartja", hogy a kormány a korábbi ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatát.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Orbán mellélőtt az ügynökügyben
Bár Orbán Viktor és felesége is az egykori állambiztonság célkeresztjében állt, a miniszterelnök ma nagyon óvatosan bánna az iratokkal, amelyekből kiderülhetne, hogy ki volt "Szalkai" ügynök, aki a feleségét figyelte, és melyik munkatársa volt kapcsolatban a III/III-as ügyosztállyal. Orbán arra hivatkozik, hogy meg kell védeni az áldozatokat, pedig azt a nyilvánosságot pártolók is garantálnák, hogy a személyes ügyek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.
Orbánt sem kímélték a bepipult fideszesek
Azt sem bánja a Fidesz elnöksége, ha hónapokig tartó huzavona után lecseng az ügynökvita - az [origo] információi szerint ez a döntés született a párt vezetésében, mielőtt hétfőn azt a javaslatot tették a frakciónak, hogy egy bizottság foglalkozzon a kormánypártokat erősen megosztó kérdéssel. A pártvezetés javaslata miatt a képviselők hétfőn alig vitatkozhattak a problémáról, de az indulatokat jelzi, hogy volt olyan képviselő, aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is azt ajánlotta, tisztázza magát az ügynökvád alól.
Nem lehet már halogatni a szembenézést a múlttal
Egyelőre a Fideszben sem tudják, hogyan néz ki saját javaslatuk az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozataláról, bár az ígéretek szerint másfél hét múlva a frakció elkezd vitázni a kérdésről. Több elképzelés is van arról, hogyan lehetne lezárni az ügynökügyeket, de az átfogó koncepcióról csak egy szűk kör tudhat. Bár az iratok nyilvánosságát egyre több kormánypárti képviselő sürgeti, ők maguk is szinte kizártnak tartják a teljes közzétételt. A parlament a rendszerváltás óta legalább tizenkétszer futott neki az ügynökmúlt rendezésének, de végleges megoldás egyszer sem született.
Hazugságkényszer
A Fidesz és a KDNP leszavazta a múlt héten azt az LMP-s javaslatot, amely nyilvánossá tette volna a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervezet ügynökaktáit. A pártállami múlttal való szembenézés, mint a magyar politikai osztály csődje. Ungváry Krisztián történész írása.
MN: Állambiztonsági tiszt lehetett Gyurcsány korábbi államtitkára
Születési éve és anyja neve alapján azonosítani vélte a Magyar Nemzet Fekszi Márta korábbi államtitkárt a szigorúan titkos állambiztonsági tisztek listáján. Ha a lap következtetése helyes, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkára a '80-as években a kémelhárításnak és a külföldi hírszerzésnek is dolgozott. Fekszi korábban azt állította, hogy minden külügyesnek köze volt az állambiztonsághoz, de tagadta, hogy szt-tiszt lett volna.
Orbánhoz fordult a Kenedi-bizottság
A levéltárak "széthordása" megteremti a történeti forrásokkal való manipulálás lehetőségét - többek között ez áll a Kenedi János történész által vezetett tanácsadó testület Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán eljuttatott jelentésében.
Kiakadtak a történészek az állambiztonsági iratok kiadásán
Értelmezhetetlennek és aggasztónak tartják a történészek, hogy a kormány tervei szerint bárki hazaviheti, és akár meg is semmisítheti az előző rendszerben róla készített állambiztonsági iratokat - írja a Népszabadság. A lapnak többen, köztük Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is bírálta a tervezetet, amely veszélybe sodorhatja a múlt kutatását. Rétvári Bence államtitkár nyugalomra intette a történészeket, szerinte még nincsenek kidolgozva a tervezet részletei.
Az állambiztonsági adatok miatt bírálja a kormányt az LMP és a Jobbik
Az LMP és a Jobbik is bírálta a kormányt, amiért megszüntette az állambiztonsági szolgálatok adattárainak vizsgálatát felügyelő Kenedi-bizottságot, és az Álkotmányvédelmi Hivatalra bízta a mágnesszalagokat. Az ellenzéki pártok szerint a kormány nem kíván szembenézni a múlttal, ráadásul megeshet, hogy egykori állambiztonsági tisztek döntik el, mi számít ma is titkosnak.
Megszűnik a pártállami titkokat vizsgáló Kenedi-bizottság
Három héten belül megszűnik az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagon tárolt adatainak felülvizsgálatát felügyelő Kenedi-bizottság megbízás a kormány döntése szerint. A hálózati személyek adatait is tartalmazó adattárat ezentúl az Alkotmányvédelmi Hivatal őrzi. A kormány szerint törvénytervezet készül arról, hogy részben nyilvánossá válhatnak a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratok.
Törvénytervezet készül az állambiztonsági iratok visszaadásáról
Egy friss kormányhatározat szerint jövő novemberig törvényben kell rendezni az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadását.
Csak egy főnökjelöltet engednek az állambiztonsági levéltárhoz
Csak Gyarmati Györgynek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának jelenlegi főigazgatójának meghallgatását kérte Katona Béla házelnök a parlament két bizottságától hétfőn. A nemzetbiztonsági bizottság egyhangúlag el is fogadta Gyarmati jelölését, a kulturális és sajtóbizottság azonban nem szavazott. Két SZDSZ-es képviselő tiltakozásul kivonult a bizottsági ülésről amiatt, hogy Katona Béla a másik két pályázó meghallgatását nem is kérte.
Új Kenedi-bizottság vizsgálja a titkos mágnesszalagokat
Egy Kenedi János vezette bizottság felállítását jelentette be Bajnai Gordon kormányfő a parlamentben hétfőn. A kormányfő az SZDSZ-es Bőhm András interpellációjára adott válaszában elmondta, a háromfős testület az állambiztonsági szolgálatok adattárait tartalmazó mágnesszalagok feldolgozását ellenőrzi majd. Bajnai arról is beszélt, hogy meg kellett volna születnie egy dossziétörvénynek is, azonban ehhez hiányzott a politikai konszenzus.
Elítélték az alkotmánybíró állampárti múltjáról író történészt
Elítélte becsületsértés és rágalmazás miatt Ungváry Krisztián történészt a Fővárosi Bíróság kedden, aki azt írta Kiss László alkotmánybíróról, hogy a pártállami állambiztonság hivatalos kapcsolataként "besúgásban (...) serénykedett". A nem jogerős ítélet szerint a bíróság egy év próbára bocsátotta a történészt, aki októberben még jogerősen személyiségi jogi pert nyert Kiss ellen. Ungváry fellebbez az ítélet ellen, Kiss pedig közölte, hogy könyvet ír a történtekről.
A Fekete Lovag mindig győz?
Nem tudni, hogy mi van abban a dokumentumban, amelyet az Igazságügyi Minisztérium annak ellenére nem ad ki Kenedi Jánosnak, hogy az ügyben mind a hazai bíróság, mind az európai emberi jogi bíróság megállapították a szabad véleménynyilvánítás jogának megsértését. Hova vezet és meddig folytatható a hazai hatóságok látványos önkénye?
Informatikusok vizsgálják meg először a titkosszolgálatok szalagjait
Hetekig vizsgálják informatikusok azokat a mágnesszalagokat, amelyekre a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok vitték fel ügynökeik és a megfigyeltek listáját. A cél, hogy kiderüljön, manipulálták-e később a szalagokat.
Mégis megfejthetik a megfejthetetlen mágnesszalagokat
Elkezdték a nemzetbiztonsági szolgálatok azoknak a korábban megfejthetetlennek bélyegzett titkos mágnesszalagoknak a feldolgozását, amelyek a pártállami rendszer ügynöklistáit tartalmazzák - derült ki Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős miniszter leveléből. Hamarosan kormánydöntés és törvényjavaslat készül a máig tikos állambiztonsági iratok sorsáról.
Titkos szalagokat venne elő a Kenedi-bizottság
Az iratmegsemmisítések, lopások és a többszöri szállítás miatt már lehetetlen rekonstruálni az állambiztonsági irattárak eredeti rendjét. A Kenedi-bizottság jelentése szerint azonban nem igazak a legendák, hogy 1989-90-ben mindent ledaráltak volna, hiszen az NBH ma is őrzi a mágnesszalagokon lévő nyilvántartást. A bizottság azt javasolja, alkossanak új dossziétörvényt, ami közszereplőnek nyilvánítana minden hálózati személyt, és felszabadítaná a ma még titkokként kezelt iratokat.
Nyilvános lesz a Kenedi-bizottság anyaga
Néhány hét múlva nyilvánosságra hozza a kormány a MeH honlapján a máig titkos állambiztonsági iratokról szóló szakértői jelentést, méghozzá az ígéretek szerint teljes terjedelmében - értesült a miniszterelnök környezetéből a szombati Népszabadság.
Meghosszabbították az ügynökbizottság mandátumát
A kormány az ügynökbizottság kérésére három hónappal meghosszabbította a testület eredetileg március végéig tartó mandátumát. A Kenedi János vezette testület tavaly szeptemberben kezdte az állambiztonsági iratok feldolgozását.
Elölről indul a per az egyházi vezetők aktáiért
Visszakerült az elsőfokú bírósághoz az egyházi vezetőkről szóló állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügye, amelyben az [origo] egy korábbi munkatársa indított pert. Az állambiztonsági iratok eddig azért nem kerültek nyilvánosságra, mert az érintettek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat közszereplőknek, ezért a róluk szóló akták is titkosak. A per célja, hogy kiderüljön: közszereplőnek számítanak-e a történelmi egyházak vezetői.
Eldőlt: közszereplők az egyházi vezetők
Közszereplőnek minősülnek az egyházi vezetők, így megismerhetők a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratok - mondta ki a bíróság a perben, amelyet az [origo] indított. A döntés nem jogerős, az alperesek együtt döntenek arról, hogy fellebbeznek-e.
Sok fontos személy aktáját tüntették el a rendszerváltáskor
A rendszerváltás utolsó pillanataiban sok, nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a titkosszolgálatok - mondta az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, hozzátéve, hogy ezek utólag már nem rekonstruálhatóak. A most lezajlott iratátadás során a nemzetbiztonsági szolgálatok minden negyedik iratot megtartották maguknak.
A Fidesz is nyilvánossá tenné a múlt rendszer titkos iratait
A Fidesz a pártállam tikos iratainak nyilvánosságát szorgalmazó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Hasonló javaslatot korábban már a szocialisták is beterjesztettek, azonban az ellenzéki párt indítványa nem csak az állambiztonsági iratokra vonatkozik.
Véletlenül visszavonták az ügynökaktákról szóló módosítást
Az Országgyűlés honlapján olvasható, hogy az MSZP visszavonta az állambiztonsági iratok megismerhetősége érdekében a történeti levéltárról szóló törvényt módosító javaslatát, amelyet hétfőn terjesztett be. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint félreértésről van szó.
A Times szerint kezdjük feltárni a kommunista múltat
Az elmúlt 15 évben újabb és újabb politikusokról, hírességekről - köztük az 1960-as évek egyik futballcsillagáról, és egy miniszterelnökről, Medgyessy Péterről - derült ki, hogy besúgók voltak, vagy a titkosrendőrség tagjai - írja a The New York Times Magyarországról az állambiztonsági iratok körüli huzavonával kapcsolatban.
Az MSZP mégis nyilvánossá tenné az ügynökaktákat
Fordulat várható az ügynökkérdésben, miután a szocialisták megváltoztatták korábbi álláspontjukat: az MSZP ugyanis olyan módosítást készít elő, ami lehetőséget biztosít a volt állambiztonsági iratok korlátozás nélküli megismerésére. A tervet a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár is támogatja. Demeter Ervin fideszes politikus üdvözölte, hogy a szocialisták is "hajlandók végre foglalkozni" a problémával.
Az SZDSZ ragaszkodik az állambiztonsági iratok megismerhetőségéhez
Addig nem tudjuk lezárni a rendszerváltást, amíg nem ismerjük a közelmúlt történelmét, ezt pedig az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságra hozatala nélkül nem lehetséges - jelentette ki az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták szerint mind az MSZP, mind a Fidesz, mind az MDF érdekeinek a múlt megismerésének elszabotálása felel meg.
Évekig is eltarthat az állambiztonsági iratok átadása
Megkezdődhet az egykori állambiztonsági iratok átadása az idén létrehozott új történeti levéltárnak. Az átadás évekig is eltarthat, az ezt felügyelő bizottság mandátuma azonban csak négy hónapra szól. Az átadás több millió dokumentumot érint, de a bizottságnak három hónapon belül jelentést kell készítenie az irategyesítésről. Egyes szupertitkos iratok a törvény értelmében továbbra is külön kezelésben maradnak, ezek listáját a Legfelsőbb Bíróság egy erre kijelölt bírája hagyja jóvá - írja a Magyar Hírlap.
Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról
Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.
Új levéltárban a titkosszolgálati iratok
A parlament hétfőn elfogadta a levéltárral kapcsolatos törvényt, amely szerint az 1990 előtti állambiztonsági iratok - két kategória kivételével - a Történeti Levéltárba kerülnek. A jogszabály része volt az ügynöktörvény módosításának, amelynek másik részét, az átvilágításra vonatkozó szabályozást az Országgyűlés nem fogadta el.
Újabb állambiztonsági iratokat kap a Történeti Hivatal
A polgári titkosszolgálatok az 1990 előtt keletkezett iratok egy újabb csoportját adják át a közeljövőben a Történeti Hivatalnak. Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szerveket felügyelő politikai államtitkára ismertette: a Nemzetbiztonsági Hivatal 500 munkadossziét ad át, ami mintegy 30-40 folyóméternek felel meg, az Információs Hivatal pedig megközelítőleg 1 millió oldalnyi hírszerzési anyagot továbbít.
Tízezren kutattak múltjukban a Történeti Hivatalban
Eddig 9821 magánszemély kért betekintést a rá vonatkozó állambiztonsági iratokba az öt éve működő Történeti Hivataltól és a kutatás az esetek harmadában sikerrel járt. A kutatásra és személyes betekintésre kiadott iratok közel 180 ezer oldalt ölelnek fel - hangzott el a Történeti Hivatal hétfői könyvbemutatóján.
- 1