alkotmányozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- alkotmány
- Országgyûlés
- Fidesz
- Orbán Viktor
- alaptörvény
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Orbán szerint a családalapításhoz is bátorságot adhat az új alkotmány
A magyar újjászületés legfontosabb dokumentumának és Európa legmodernebb alaptörvényének nevezi a húsvéti alkotmányt Orbán Viktor a Magyar Nemzet szombati számában megjelent írásában. A miniszterelnök szerint az új alkotmány küldetése az, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését és növelje az emberek erejét.
Félmilliárdba kerültek az alkotmányozós kérdõívek
Az alkotmányügyi kérdõívek feldolgozása 487 millió forintba került - írta a Blikk. A kormány a visszaküldött válaszok feldolgozására egy diákszervezettel kötött szerzõdést.
Beszáll az alkotmányt megalapozó törvények vitájába az MSZP és az LMP
Lamperth Mónika szocialista képviselõ szerint az MSZP-nek ott kell lennie a kétharmados törvények parlamenti vitájában, mert a Fidesz az új alkotmánnyal bilincset készített. Az LMP-s Schiffer András szerint pártjában fel sem merült, hogy ne vegyenek részt az egyeztetésen.
A Facebookon vitatkozik Orbán és Fodor az alkotmányról
Bár Orbán Viktor és Fodor Gábor a rendszerváltáskor még ugyanazon párt alapítói voltak, ma már gyökeresen mást gondolnak az alkotmányról. Az egykori harcostársak a Facebookon nyilvánosságra hozott levelekben üzentek egymásnak. Fodor szerint oktrojált alkotmány született, Orbán szerint viszont soha nem volt még ilyen jó okunk reménykedni.
A német, aki már másodszor dühítette fel Orbánékat
Elõbb a médiatörvényt bírálta, most pedig az alaptörvényrõl adott ki kemény hangú nyilatkozatot Werner Hoyer német kormánytag, és mindkettõvel kiváltotta a magyar kormány haragját. Mi mozgatja a német liberális politikust, aki régóta követi a magyar fejleményeket, és ott bábáskodott az ország uniós csatlakozása körül is?
Kövér László aláírta az alkotmányt
Kövér László házelnök aláírta az új alkotmány szövegét, és továbbküldte azt Schmitt Pál államfõnek, aki húsvét hétfõn fogja szignózni azt - közölte az Országgyûlés szóvivõje szerdán.
A Bizottsággal vizsgáltatná a magyar alkotmányt az EP liberális frakciójának vezetõje
Levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetõje azért, hogy vizsgálják meg a magyar alkotmány európai jogrendnek való megfelelését. Szerinte az alaptörvény ütközik az európai értékekkel.
Mesterházy amint lehet, megszüntetné az új alkotmányt
Mesterházy Attila, az MSZP pártelnöke a TV2 Mokka címû mûsorában elmondta, hogy az új alkotmány nem a nemzet alkotmánya, ezért pártja amint lehet, megszüntetné azt. Mesterházy szerint, ha egy kormánynak nincs kétharmados többsége, akkor is léteznek "kreatív eszközök" erre.
A Miniszterelnökség szerint nem avatkozhat Németország a magyar alkotmányozásba
A miniszterelnök szóvivõje elfogadhatatlannak tartja, hogy bármely más országból beavatkozzanak a magyar alkotmányozásba. A magyar Külügyminisztérium megdöbbenéssel fogadta, hogy Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere aggodalmát fejezte ki hétfõn a magyar alkotmányozás miatt.
A brüsszeli szocialisták is támadják az alaptörvényt
Múlt felé tett lépésnek értékelte a magyar alkotmányt Martin Schulz, az európai parlament szocialista frakciójának vezetõje. Schulz felszólította az Európai Bizottságot és az Európa Tanácsot, hogy alaposan tanulmányozza át az új magyar alaptörvényt. A hétfõn elfogadott jogszabályról kedden tartottak meghallgatást az EP alkotmányügyi bizottságában.
Sietve elfogadott ultrakonzervatív alkotmányról írnak a külföldi lapok
Több külföldi lap is foglalkozik a hétfõn elfogadott új magyar alkotmányról. A Le Figaro szerint az "Orbán-alkotmányban" bõven vannak vitatott pontok, egy ír lap pedig az ellenzék megkerülésérõl ír. Navracsics Tibor kormányfõ-helyettes a Wall Street Journal napilapban publikált írást az új alaptörvényrõl.
Brüsszeli össztûz alatt védte az alaptörvényt Szájer
Több kritikus megjegyzést is kapott az alaptörvényrõl Szájer József kedden az Európai Parlamentben, amikor egy bizottsági ülésen a hétfõn elfogadott jogszabályt ismertette. Fõleg baloldali és liberális képviselõk fogalmaztak meg bírálatokat, de a Fidesz szövetségesei is tettek fel kényes kérdéseket. Az egyik német képviselõ a magyar kormányt olyan sikeres focicsapathoz hasonlította, amely ahelyett, hogy szabályosan focizna, átírja a szabályokat, és lecseréli a bírót.
Sólyom László titkársága szerint Lázár János csúsztatott
Sólyom László korábbi államfõ októberben egy magyarországi hetilapban ismertette véleményét a készülõ alkotmányról, és több elõadást is tartott errõl Budapesten. Ezt Sólyom László titkársága közölte válaszul a Fidesz frakcióvezetõjének megjegyzésére, amely szerint a volt köztársasági elnöktõl elvárható, hogy elõször Magyarországon ismertesse az álláspontját. Sólyom a Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában nyilatkozott.
Sólyom szerint visszalépés lesz az új alaptörvény
Kemény bírálatokat fogalmazott meg Sólyom László egykori államfõ egy interjúban a hétfõn elfogadandó új alaptörvényrõl. Bár mondvacsináltnak tartja az új alaptörvény tervezetét ért kritikák egy részét, szerinte is vannak súlyos visszalépések az új alaptörvényben. Azt mondta, támadható annak egypártisága, az alkotmányozás elvesztette méltóságát, de kijelentette azt is: Magyarország európai demokrácia marad.
Néma maradt az EP szocialista frakciója a magyar alkotmányozásnál
Az Európai Parlament (EP) zöld és liberális frakciója kritizálta az új, magyar alkotmányt, a szocialisták azonban az EurActiv értesülése szerint azért nem, mert nem akarnak konfrontálódni a néppártiakkal az EP-elnökének megválasztása elõtt.
"A Fidesz demokratáinak" üzent Mesterházy
Az alaptörvény tervezetét bírálta az MSZP hétfõi rendezvényén Mesterházy Attila pártelnök, aki szerint a Fideszben is vannak demokraták, de "történelmi bûnt" követnek el azzal, hogy hallgatnak. Mesterházy négy ilyen kormánypárti politikust nevezett meg: Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Pokorni Zoltánt és Rogán Antalt.
Taps és árulózás - videó az alaptörvény megszavazásáról
A parlament hétfõn megszavazta az ország új alaptörvényét a kormánypárti frakciók és egy független képviselõ igen szavazatával. A jobbikosok demonstráltak a teremben, a kormánypártiak tapsoltak, Kövér László házelnök pedig emelkedett hangú beszédet mondott.
Régi önmagával is szembement az alkotmányozó Fidesz
Saját korábbi, még ellenzékben vallott álláspontjukkal több ponton is ellentétes alaptörvényt szavaznak meg április 18-án a Fidesz és a KDNP képviselõi. A leghangsúlyosabban az Alkotmánybírósághoz és a népszavazáshoz való hozáállásukban módosult a kormánypártok véleménye.
- címkék:
- Orbán Viktor
- alkotmányozás
- Címkefelhõ »
Az utolsó igazi afrikai királyságtól is tanulhatott az alkotmányozó Fidesz
A nemzetközi sajtó is figyelemmel kísérte a magyar alkotmányozást, de nem Magyarország volt az egyetlen ország az utóbbi években, amely új alaptörvényt alkotott. Milyen tanulságai voltak a bolíviai, a montenegrói vagy épp a szváziföldi alkotmányozásnak?
Martonyi János: A magyar szellemi megújulást célozza az alkotmány
Szellemi és erkölcsi megújulásra van szükségünk - mondta Martonyi János külügyminiszter az új alkotmányról. A poltikus a német Die Welt címû lapnak adott interjúban azt mondta, nem igaz, hogy a kormánypártok kizárták az ellenzéket az alkotmányozásból.
Aggódik az alkotmány miatt a német külügy
Nem minden aggodalom nélkül figyelik a magyarországi eseményeket - jelentette be a német külügyminisztérium államminisztere. Azt mondta, a médiatörvény miatti aggodalmaik nõttek a hétfõn elfogadott alkotmány miatt.
Elmélyült szembenállással ért véget az alkotmányozás
Egy független képviselõ csatlakozott a kormánypárti frakciókhoz az alaptörvény elfogadásában, amellyel egy sokszor indulatos és kemény vitákkal teli folyamat zárult le. Az ellenzéki pártok szerint sérül a demokrácia, ezért õk már most illegitimnek nevezték az alaptörvényt, amelyrõl a kormánypártok viszont azt mondták, hogy egy régi adósságot törlesztettek.
"Az alkotmány nem fogja átvenni a kormány szerepét" - interjú Szájer Józseffel
A szabadság dokumentumának tartja az új alaptörvényt Szájer József fideszes EP-képviselõ, aki maga szövegezte iPadjén annak bevezetõjét, a Nemzeti hitvallást. Az alaptörvény szerinte azért hagy nyitva egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született meg minden politikai döntés, de január 1-jéig ezek is eldõlnek. Bár az alaptörvényt hosszú távra szánják, Szájer szerint akár már fél év után érdemes lehet megnézni, mit kell javítani rajta.
Amikor a Fidesz még harcolt a mostani alkotmányért
A Fidesz politikusai keményen ostorozták az utóbbi hónapokban a jelenleg hatályos alkotmányt, de 22 évvel ezelõtti megalkotásában õk is tevékenyen részt vettek. Meghatározó figurája volt az alkotmányozásnak Orbán Viktor is, aki az MSZMP-vel csapott össze azon, milyen ideológiai töltete legyen a szövegnek. Az [origo] felidézi, hogyan készült az az alkotmány, amelyet a hétfõi parlamenti szavazással lecserél a mostani kormánytöbbség.
Tölgyessy kétszáz problémás pontot talált az alaptörvényben
Magyarország ugyanott marad, ahol eddig volt az új alaptörvénnyel is Tölgyessy Péter szerint, de a jelenlegi alkotmányos berendezkedés egyik létrehozója számos kockázatot is lát a hétfõn megszavazott alkotmányban. Az egykori SZDSZ-elnök és fideszes képviselõ szerint veszélybe kerül a kormányzás, és "kilépünk abból a világból, ami a Nyugatot sikeressé tette".
"Nagyjából belenéztem" - vélemények az alaptörvényrõl a Parlament tövében
Miközben a Parlamentben az új alaptörvény zárószavazására készültek, az [origo] a Parlament tövében kérdezgette az arra járókat arról, hogy mit gondolnak az alkotmányról, amely minden állampolgár életére hatással lehet, például elõírja azt is, hogy a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni szüleikrõl.
Lázár: Megdöbbentõ, hogy Sólyom külföldrõl kritizálja az alkotmányt
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje amiatt kritizálta Sólyom László volt köztársasági elnököt, mert külföldrõl fogalmazta meg bírálatát az új alkotmányról. Szerinte veszít a kritika hitelességébõl, hogy Sólyom múlt pénteken egy német lapban fogalmazta meg, miért tartja visszalépésnek az új alkotmányt.
A szólásszabadság védelmére intette Magyarországot az ENSZ-fõtitkár
A szólásszabadság tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt hétfõn Budapesten Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár, aki Schmitt Pál köztársasági elnökkel egyeztetett a Sándor-palotában. A fõtitkár Magyarországot dicsérve azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben elért demokratikus magyar átalakulás inspiráció lehet a forrongó arab országok számára, és hozzátette, bízik abban, hogy a kormány az alkotmányozás során sem feledkezik meg az emberi jogokat védõ nemzetközi kötelezettségekrõl. A fõtitkár a líbiai helyzetrõl is friss fejleményeket közölt a budapesti találkozón.
Elfogadta Magyarország új alaptörvényét a parlament - percrõl percre
Hétfõn délután negyed négykor 262 igen szavazattal az országgyûlés elfogadta Magyarország új alaptörvényét, amely átírja az ország nevét, megváltoztatja az Alkotmánybíróság jogköreit, és bevezet egy sor, a hétköznapi életre is kiható új szabályt. Az új alaptörvényt a szavazás elõtt Kövér László mutatta be, de az ülés elején napirend elõtt beszélt róla Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János is. Kövesse az eseményeket percrõl percre!
- címkék:
- Orbán-kormány
- alkotmányozás
- Fidesz
- KDNP
- Címkefelhõ »
Az utolsó pillanatban is módosult az alaptörvény tervezete
Néhány órával a zárószavazás elõtt került az új alaptörvény szövegébe a génmódosított növények termesztésének tilalma, illetve az a rendelkezés, amely alapján a kormányhivatalok felléphetnek a törvények vigrehajtását szabotáló önkormányzatokkal szemben. A kormánytöbbség a bírák után nyugdíjba küldi a 62 évnél idõsebb ügyészeket is.
Alkotmányozás: szomorú fordulatról és csekély konzultációról írnak a külföldi lapok
Hétfõn szavaz a magyar parlament az új alkotmányról, a brit Financial Times és a francia Libération is elemzést közölt az új alaptörvényrõl. A francia lap szomorú fordulatról ír, és úgy véli, hogy az új alaptörvény megteremti a lehetõséget egy késõbbi alkotmányos puccsra a Fidesz számára. A Financial Times szerint az új alkotmány gyengítheti a demokratikus ellenõrzõ rendszereket és ellensúlyokat.
A demokrácia túlélése és Fluor Tomi slágere az alaptörvény utolsó vitájában
Az LMP frakcióvezetõje és kormányzati politikusok vitáztak az új alaptörvényrõl a parlamentben néhány órával a tervezett végszavazás elõtt. Az LMP-s érvelés szerint az alaptörvény veszélyezteti a demokráciát, a kormánypártiak azonban ezt visszautasították, és többek között egy Fluor Tomi-slágerrel vágtak vissza.
Rendõrök, mentõsök és Gyurcsány Ferenc tüntet a kormány ellen szombaton
Az alkotmányozás és a kormányzati tervek ellen tüntetnek ma több helyen is Budapesten. A rendvédelmi dolgozók 24 órás demonstrációra készülnek, de utcára vonul Gyurcsány Ferenc és a Charta is.
"Nem lesz bocsánat" - az új alkotmány ellen tüntetett Gyurcsány és a Charta
Körülbelül háromezer ember gyûlt össze szombaton délután Budapesten Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Charta hívására, hogy az alkotmányozás ellen tüntessenek. A volt miniszterelnök bírálta a kormány és Orbán Viktor politikáját, és közölte, nem bánná, ha egy új párt alakulna az általa demokratikusnak nevezett oldalon.
Az új alaptörvény ellen tüntet a médiatörvényt bíráló Facebook-csoport
A médiatörvény elleni március 15-ei tüntetés után az új alaptörvény ellen demonstrál pénteken az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport. A szervezõk szerint az alaptörvény korlátozza a szabadságjogokat.
- címkék:
- tüntetés
- alaptörvény
- alkotmányozás
- Címkefelhõ »
Tiltakozik az Amnesty International a készülõ alkotmány ellen
Több ponton is sérti a nemzetközi emberi jogi egyezményeket a készülõ alkotmány az Amnesty International szerint. A magzati élet védelme és a szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetés tilalmának elhagyása az érintettek hátrányos megkülönböztetését okozhatja a szervezet szerint.
Hogyan változtatja meg az ön életét az új alaptörvény?
Hétfõn várhatóan megszavazza a parlament az ország új alaptörvényét, amelynek számos olyan eleme van, amely konkrét hatással lehet minden magyar állampolgár életére. Tényleg mindenkinek el kell mennie dolgozni? Ki kaphat segélyt? Ki házasodhat kivel? Összegyûjtöttük a fontosabb változtatásokat.
"Tépjük szét!" - több ezren tüntettek az alkotmányozás ellen
A kisebbségek jogait hiányolták, a házassággal, a magzati élet védelmével kapcsolatos és a romákat érintõ intézkedések miatt kritizálták a Fidesz-KDNP új alaptörvény-tervezetét a szónokok az Egymillióan a magyar sajtószabaságért nevû Facebook-csoport pénteki tüntetésén.
Lefújta a rendõrség a Schmitt Pálhoz tervezett civiltüntetést
Bárhol máshol megtarthatja a "Szellemjárás Schmitt Pálnál" elnevezésû akciót a 4K! civilmozgalom, csak nem a Sándor-palota elõtt - közölte a rendõrség. A mozgalom csütörtök estére jelentett be békés tiltakozó akciót az alkotmányozási folyamat ellen a köztársasági elnöki rezidenciánál, a rendõrség azonban lefújta a rendezvényt.
Az új alkotmány bevezetõjét is ki kell függeszteni a közintézményekben
Az új alkotmány elfogadása után okafogyottá válik a Nemzeti Együttmûködés Nyilatkozata, ezért az új alaptörvény preambulmát alkotó Nemzeti hitvallást kell majd kifüggeszteni a közintézményekben - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvívõje.
A demokráciát féltik a Fidesztõl a bírósági vezetõk
Minden eddiginél keményebben bírálják bírósági vezetõk azt a kormánypárti tervet, amely szerint az új alaptörvénybe belefoglalnák a bírák korábbi nyugdíjba küldését. A fõbírók politikai szándékot sejtenek a lépés mögött, amely szerintük megteremti a bírói függetlenség felszámolásának lehetõségét. Megjegyzik azt is, nem gondolták volna, hogy "a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük épp azokkal szemben, akik részt vettek a diktatúra felszámolásában.
Konfliktusokra számít az alaptörvény körül egy brüsszeli lap
Az egységes magyar nemzet eszméjének alaptörvénybe foglalása konfliktusokat okozhat Magyarország és más EU-s tagállamok közt - írja a European Voice címû brüsszeli lap. Az Orbán Viktor csütörtöki látogatásához igazított cikk megjegyzi, hogy a szlovákok máris tiltakoztak az alaptörvény ellen.
Népszerû lehet az alkotmány egy közvélemény-kutatás szerint
A témában állást foglalók kétharmada szerint szükség van új alaptörvényre, és a végszavazásra váró normaszöveg egyes tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatják - derült ki a Nézõpont Intézet április 4. és 7. között, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából.
Mélyebb reform indul a bírókat felháborító nyugdíjtervvel
Bírósági vezetõk lázadoznak amiatt, hogy az új alaptörvény szerint a nyugdíjkorhatár elérése után nem dolgozhatnának tovább a bírók, ez a lépés azonban csak az elsõ az igazságszolgáltatás várható átalakításában. Az alaptörvénnyel ugyanis gyakorlatilag megkezdte a bírósági rendszer reformját a Fidesz, csak egyelõre azt nem tudni, milyen irányba indul el. Egy korábbi törvénymódosítás a fõbíró megerõsítésére utal, de az is lehet, hogy a kormány alá rendelik a bíróságok igazgatását.
Nyílt levélben ír Gyurcsány "alávaló érdekeirõl" a Fidesz-frakció
Gyurcsány Ferenc csak eszközként tekint a szocialista párt elkötelezettjeire, akiknek a hátán vissza akar mászni a hatalomra - írja szerdai nyílt levelében a Fidesz-frakció. A Fidesz a korábbi miniszterelnök Schmitt Pálnak írt levelére reagált.
Nem foglalkozik a magyar alkotmánnyal az Európai Parlament
Elutasította az Európai Parlament szakbizottsága, hogy a magyar alkotmányozással foglalkozzon, mivel az nemzeti hatáskörbe tartozik.
Szlovákiának nem tetszik az alkotmányterv határon túliakra vonatkozó része
A magyar alkotmányozásról fogalmazott meg burkolt kritikát a szlovák külügyminisztérium hétfõn. Szlovákia a készülõ alaptörvény határon túli magyarokra vonatkozó része miatt figyelmeztette Magyarországot a nemzetközi kötelezettségvállalások betartására. A magyar kisebbségi törekvések miatt a szlovák szuverenitás tiszteletben tartására figyelmeztetett a külügyminisztérium.
Eldõlt, hogy nem lesz vármegye az alaptörvényben
Nem lesznek vármegyék és a Himnusz kottája is kimarad az új alkotmáynból, a bírák és az ügyészek pedig csak az öregségi korhatárig dolgozhatnak majd a Fidesz képviselõcsoportjának döntései alapján. A parlament hétfõ délután szavaz az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványokról.
Hazaárulózás és nemzeti rock a parlamentben - percrõl percre
Az alaptörvényhez benyújtott, mintegy 150 módosító indítványról szavazott hétfõn a parlament. Bár egy alkalom még lesz a változtatásra, a szöveg ezzel elérte közel végleges formáját. Az ülés holocaust-megemlékezéssel kezdõdött, majd Schmitt Pál köztársasági elnök szólalt fel. Kövesse az ülést percrõl percre az [origo]-n!
Egymást érik a kormányellenes tüntetések a héten
Tüntetések lesznek a kormány vagy a parlamenti többség több intézkedése ellen is a héten. Hétfõtõl péntekig az új nyugdíjazási tervek ellen váltásban tiltakoznak a Parlament elõtt a rendvédelmi dolgozók, a hétvégén utcára vonul több politikai szervezet és a médiatörvény ellen alakult csoport is demonstrációt szervez.
A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényrõl szavazó fideszesek
Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfõn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyérõl és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.
Belenyugodott a KDNP a kritizált fideszes módosító javaslatba
Támogatni fogja a KDNP az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslatot, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérõ bírák nem dolgozhatnak tovább - közölte KDNP-s forrásokra hivatkozva az MTI. Csütörtökön konfliktust okozott a koalíción belül a javaslat, akkor ugyanis bírálta a KDNP.
- címkék:
- alkotmányozás
- Fidesz
- KDNP
- Címkefelhõ »
A szocialisták arra kérik Schmitt Pált, hogy ne írja alá az alkotmányt
Az MSZP szóvivõje és a Societas elnöke szombaton levélben kérte Schmitt Pált, hogy ne írja alá a tervezett új alkotmányt.
Lázár visszavonta a rejtélyes alaptörvény-módosítót
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövõben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság elõtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület elõtt vannak olyan nagy horderejû ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
Economist: Az alkotmánynak politikai alkukon felül kéne állnia
A magyar alkotmányozási folyamatról közölt kritikus cikket az Economist. A brit hetilap szerint a kormány korlátozott konzultációval, gyorsított menetben fogadtatja el az új alkotmányt.
- címkék:
- alkotmányozás
- Economist
- Címkefelhõ »
Fellázadt a KDNP egy fideszes módosító javaslat ellen
A kormánykoalíción belüli konfliktushoz vezetett az az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérõ bírák nem dolgozhatnak tovább. Ezzel elõbb Lázár János Fidesz-frakcióvezetõ állt elõ, és második nekifutásra elfogadta a parlament alkotmányügyi bizottsága. Az ötletet azonban nem támogatja a KDNP, a kisebbik kormánypárt valószínûleg külön szavazást kér majd az indítványról.
Felforr a fõvárosi fideszes belháború az alkotmányozás végén
Az alkotmányozási folyamat végén akár komolyabb konfliktust is okozhat fideszes politikusok szerint a párton belül egy olyan formálódó javaslat, amely megerõsítené a fõvárosi kerületek pozícióját. Az [origo] információi szerint fideszes kerületi polgármesterek által támogatott terv tovább élezheti a Tarlós István fõpolgármesterrel korábban kirobbant konfliktusukat. A kérdés még nem dõlt el, a Fidesz vezetése ezen a héten hoz döntést az ügyben.
Népszabadság: Nem lesz kötelezõ új esküt tenni az új alkotmányra
A közigazgatási tárca államtitkára és az alkotmányelõkészítõ bizottság fideszes alelnöke is cáfolta azt a korábbi lapértesülést, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók, katonák és mások is kötelesek lesznek esküt tenni az új alaptörvényre.
Régi alkotmányos félelme érte utol Gyurcsányt
Bár Gyurcsány Ferenc egykori igazságügyi minisztere, Petrétei József szerette volna közzétenni a felügyelete alatt készülõ alkotmánykoncepciót, az [origo] információi szerint épp a kormányfõ volt az, aki visszatartotta ettõl. Egykori tisztviselõk szerint Gyurcsány valóban nem ismerte a terv részleteit, de elõbb a 2006-os kampány miatt nem akart vele foglalkozni, késõbb pedig attól tartott, hogy hiába nem volt hozzá köze, az õ nevéhez fogják kötni.
Utoljára szólhatnak hozzá a képviselõk az új alkotmányhoz
Ha szerdán és csütörtökön nem születik új módosító indítvány a készülõ alaptörvény-tervezethez az alkotmányügyi bizottságban, akkor hétfõn szólhatnak hozzá utoljára az új alkotmányhoz a honatyák. A menetrend szerint április 18-án elfogadhatják a tervezetet, ha így lesz, április 25-én ünnepélyes keretek között írják alá az új alkotmányt.
Egybetûs módosítóval szûkítené tovább az Alkotmánybíróság jogkörét Lázár
A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfõn benyújtott indítvány szerint. A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen
Többen is érkeznek Magyarországra a következõ hónapokban az Európa Tanács nevû jogvédõ testület részérõl, hogy megvizsgálják a készülõ alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.
Szijjártó: A kormány nem akarja visszaállítani a sorkatonaságot
A miniszterelnök szóvivõje szerint nincsen napirenden a sorkötelezettség visszaállítása. Szijjartó Péter errõl a hétfõi Mokkában beszélt, ahol Pósán László fideszes képviselõ nyilatkozatáról kérdezték. Pósán a múlt héten azt mondta, hogy minimális sorkatonai kiképzés szükséges ahhoz, hogy az alkotmányban lévõ kötelezettségeket el lehessen látni.
Orbán is hajlik arra, hogy ne legyen vármegye
Egy szimbolikus kérdés osztotta meg talán a leginkább a kormánypárti frakciókat az alkotmányozás során: az, hogy szerepeljen-e az alaptörvényben a vármegye szó, vagy sem. Bár jelen állás szerint benne lesz a szövegben a kifejezés, az [origo] információi szerint a kérdésben már korábban is vívódó Orbán Viktor miniszterelnök sem támogatja az ötletet, így az utolsó pillanatban kikerülhet a kifejezés az alaptörvénybõl.
Törött felni és névtévesztés a parlamentben - tudósítás percrõl percre
Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtti felszólalásával kezdõdött hétfõn a parlament ülése, amelyen a képviselõk várhatóan lezárják az új alaptörvény részletes vitáját. A kormánypárti és jobbikos képviselõk hétfõn ötórás idõkeretben beszélhetnek az alaptörvényrõl. A hétfõi ülésre egy jobbikos képviselõ törött felnivel érkezett, az ülés vezetõje pedig MSZP-snek hitt egy fideszes képviselõt. Kövesse az ülést percrõl percre az [origo]-n!
Az emberek tizenegy százaléka mondott véleményt az alkotmányozásról
Összesen 916 941 ember küldte vissza a Nemzeti Konzultációs Testület alkotmányozási kérdõívét. A testület vezetõje ezt óriási sikernek nevezte.
Jogászkonferencia az alkotmányról
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében, a Kovács Réti Szegheõ Ügyvédi Iroda támogatásával megrendezett, Az új alkotmány, változások és lehetõségek elnevezésû konferencia célkitûzése az alkotmányozási folyamat szakmai szempontú tárgyalása volt.
Lázár nem adja fel a vármegye elleni küzdelmét
Mellõzné a vármegye kifejezést az új alaptörvénybõl Lázár János fideszes frakcióvezetõ, aki szerint a 21. századnak szóló alkotmányban túl régies díszítõelem lenne ez a szó. Azt mondta, nincs még róla frakciódöntés, és érvelni fog ellene.
Alkotmányvita helyett hazamentek a képviselõk
Felszólalók hiányában bõven az este fél nyolcas határidõ elõtt lezárult az új alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról szóló részletes vita pénteken. Az ülést áprilisi tréfák foglalták keretbe: az elején Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke nagy megdöbbenésre azt mondta: õszre halasztják az alkotmányozást, a végén pedig a jobbikos Novák Elõd emlegette Csurka István MIÉP-elnök 2005-ös hamis lemondását. A képviselõk elõtt száz módosító indítvány fekszik, ezekrõl vitáztak volna estig, de az ülés már négy óra elõtt véget ért.
"Értsd meg, Viktor!" - Daniel Cohn-Bendit Budapesten
Orbán Viktor helyett Puskásban és Hidegkutiban hisz Daniel Cohn-Bendit zöld EP-képviselõ, aki azt álmodta, hogy a magyar kormányfõ is elmegy az Európai Zöldpárt budapesti rendezvényére. A miniszterelnökkel már az Európai Parlamentben is összeszólalkozó politikus szerint elõbb-utóbb elpárolog a kétharmados támogatás, de magyar beszélgetõtársai azt mondták, nem bíznak ebben.
Szájer szerint kapkodás miatt lett pontatlan az alaptörvény fordítása
Valóban pontatlan lett az alaptörvény tervezetének Brüsszelbe küldött angol nyelvû fordítása - írja Szájer József fideszes EP-képviselõ a blogján, de hangsúlyozza, hogy a szöveg csak egy nem hivatalos változat. Az alaptörvény szövegezését vezetõ képviselõ szerint azért vannak hibák az EP-nek küldött fordításban, mert az szöveget "rekord gyorsasággal" készítették. Szerinte azonban az EU-ban nem is a pontosság, hanem az érthetõség a fontos, hogy a kormány megelõzze terveinek "rosszindulatú félremagyarázását".
Az alaptörvény ellen szerveznek tüntetést a melegszervezetek
A férfi és nõ házasságának alaptörvényben való rögzítése ellen szerveznek tüntetést a budapesti Kossuth térre a melegek jogait képviselõ civil szervezetek. Úgy vélik, a megfogalmazás kirekesztõ, és másodrendû állampolgárokká nyilvánítja a melegeket.
Az Alkotmánybíróságért aggódik az EP liberális frakciója
Az Európai Tanács állandó elénöléhez fordul az EP lioberéális fgrakciója, hogy megtudja, mit tesz az alapjogok fokozottabb védelme érdekében Magyarországon. Az új magyar alaptörvényrõl kedden tartottak meghallgatást Brüsszelben, ahol több bírálatot is kapott a tervezet.
Sokkal keményebb önvédelmet fog megengedni a kormány
Olyan jogi változtatásokon dolgozik a kormány, amelyek értelmében a bíróságok elnézõbbek lesznek azokkal is, akik önvédelembõl okozzák mások halálát. Az önvédelemhez való jog és a tényleges életfogytiglan büntetése bekerül az új alaptörvénybe is, de az [origo] információi szerint már a kormány hivatalba lépése óta készülnek az ezzel kapcsolatos tervek. A kormány számol azzal is, hogy a változtatások miatt konfliktusba kerül Brüsszellel.
Orbán szerint a romáktól való félelem miatt bukott el a családi szavazati jog
A miniszterelnök szerint azért bukott el a családi szavazati jog, mert az emberek szerint a roma családoknál több gyerek van, így magasabb arányban részesednének a szavazati jogból. Orbán Viktor a Tv2 Tények címû mûsorának adott interjújában emellett beszélt arról is, hogy ma már nem a határon túl élõ magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája.
Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövõben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselõk negyedének, hanem minden egyes képviselõnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Összefogtak a vármegyékért a kormánypártiak a Jobbikkal
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti és jobbikos tagjai kedden leszavazták azt a módosító indítványt, amely törölte volna az alaptörvény tervezetébõl a vármegye kifejezést, és meghagyta volna a most használatos elnevezést. A parlament ezek után már nem szavaz a kérdésrõl, marad a vármegye elnevezés, amelyrõl egy belsõ pártfórumon Orbán Viktor is azt mondta, nevetséges lehet.
- címkék:
- alkotmányozás
- vármegye
- Fidesz
- Jobbik
- Címkefelhõ »
Az alaptörvénnyel is külföldi pofonba futott bele a kormány
Keményen bírálja a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság. A testülethez a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztûz kialakulását. A Bizottság azt írja, hogy nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, és aggasztja õket az Alkotmánybíróság korlátozása.
Félti az információszabadságot az új alkotmánytól az adatvédelmi biztos
Jóri András adatvédelmi biztos szerint az alkotmánytervezetben foglaltak nem garantálják az információszabadság védelmét. Az ombudsman szerint az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi mûködés lehet a megoldás.
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védõinek
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzõje. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
A magyar alkotmányozásról kérdeztek EP-képviselõk Brüsszelben
A magyar alkotmányozásról tartottak közmeghallgatást az Európai Parlament székházában. Az európai képviselõk kérdéseket tettek fel a magzatvédelem, az Alkotmánybíróság jogkörének szûkítése, a férfi-nõ kapcsolat, a gyermekek után járó szavazat, de még az "Isten, áldd meg a magyart" sorra vonatkozóan is. A meghallgatáson Szájer József fideszes és Szili Katalin volt szocialista politikusok is felszólaltak.
A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?
Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdõjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.
Orbán: Lesz rezsibefagyasztás
A miniszterelnök a köztelevízióban nyilatkozott hétfõ este az alkotmányozás folyamatáról és az alkotmánytervben szereplõ vitás elemekrõl. Orbán Viktor szerint az alaptörvény nem zárná ki a fegyvertartást, de egyben mértéktartásra intett. A kormányfõ arról is beszélt, hogy be fogják fagyasztani a rezsiköltségeket, az áfacsökkentés kérdésében azonban idõt kért.
Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben
Hétfõn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekbõl kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névrõl, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.
Növelné az Alkotmánybíróság létszámát a Fidesz
Nem támogatná a gyermekek utáni szavazati jogot és növelné az Alkotmánybíróság létszámát a Lázár János Fidesz-frakcióvezetõ által hétfõn bejelentett, az alkotmánytervezet módosítását célzó javaslatcsomag. A több mint negyven módosító indítványból álló csomag beemelné az alkotmányba, hogy a forint Magyarország nemzeti fizetési eszköze, az Alkotmánybíróság jogkörét pedig addig korlátoznák, ameddig nem csökken a GDP 50 százaléka alá az államadósság.
Magyarország, nulladik év?
Történelmi példák sora szól arról, hogy egy-egy új alkotmány elkészítését súlyos események elõzik meg. Mik a veszélyei annak, hogy Magyarország annak ellenére készül teljesen új alaptörvény elfogadására, hogy ilyen megrázkódtatást élt volna át?
- címkék:
- Magyarország
- alkotmányozás
- Címkefelhõ »
Orbán lemondott a gyerekek utáni szavazatról
Bár Orbán Viktor saját bevallása szerint szimpatizál a gyerekek után járó szavazat ötletével, a parlamentben hétfõn mondott beszédében közölte, hogy a javaslat nem fog bekerülni az alaptörvénybe. A kormányfõ ezt azzal indokolta, a lakossági kérdõívekbõl az derült ki, hogy a többség nem támogatja ezt az elképzelést. Orbán szerint a kérdõívek alapján dõlt el azonban az is, hogy bekerül az alatörvénybe: a bíróság kiszabhat tényleges életfogytiglani büntetést.
Új javaslatokat tesz az alkotmányhoz Orbán Viktor
Orbán Viktor napirend elõtti felszólalásával kezdõdik hétfõn az Országgyûlés ülése, mely során a miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményérõl számol be a háznak. A képviselõk ez után döntenek az alkotmányjavaslatok részletes vitára bocsátásáról.
Orbán szerint az alkotmány a magyar élet jövõjérõl szól - a hétfõi parlamenti ülés
Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtti felszólalásával kezdõdött a parlament hétfõi ülése. Orbán a nemzeti konzultáció eredményeit ismertette. A parlament az interpellációk után az alkotmányjavaslatok közül csak a kormánypárti frakció javaslatának részletes vitáját szavazta meg.
Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz
Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövõben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.
Kétszer is megköszönte Orbán az alkotmányozós véleményeket
A Facebook-oldalán többször köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök a készülõ azoknak, akik visszaküldték az új alkotmányról szóló kérdõívet. A videóban aktakupacok elõtt álló Orbán azt mondta, módosító indítványok formájában benyújtják az állampolgári véleményeket.
Sólyom László szerint súlyos visszalépés lenne az új alkotmány
Az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök szerint az is kár lenne, ha a tervezetnek megfelelõen megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat.
Orbán: Bekerülhet az alkotmányba az életfogytig tartó szabadságvesztés
A tervezetben ugyan nem szerepel, de az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdõíven a válaszolók 90 százaléka támogatja, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés bekerüljön az alaptörvénybe. A kérdõíveket feldolgozó hivatalban járt Orbán Viktor.
"Alapjában nehezül meg a védelem" - a zöldombudsman az alaptörvényrõl
Bár a kormánypártok alaptörvénytervezetének egyes céljait jónak tartja Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa, lesújtó véleménye van arról, ahogy a környezet védelmét kezeli. A környezetvédelem ugyanis a tervezetben nem alapjogként, hanem állami feladatként szerepel, ami szerinte megnehezítheti a civil föllépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben. Fülöp kifogásolja hivatalának megszüntetését is, szerinte egy fõombudsman helyetteseként feloldhatatlan konfliktusokba bonyolódna.
Vándorló képviselõk okoznak tömeghatást a parlamentben
Mióta csak robotkamerás közvetítés van a parlamentbõl, szokássá vált, hogy a képviselõk átülnek éppen felszólaló társaik mellé. Pénteken dél körül éppen a KDNP-s Vejkey Imre képviselõ vándorolt, aki szerint az átüléssel nem tömeget imitálnak, csak a szónokot erõsítik. Az alkotmány vitájában végig foghíjasak voltak a padsorok, és ezt a létszámot is leginkább csak a kormánypártok által kialakított beülési rend biztosította.
A Fidesz szerint a gyerekek utáni szavazat kikerül az alkotmánytervezetbõl
Pénteken tartották a parlamentben az alkotmánytervezet általános vitájának utolsó napját. Az elsõ órában a jobbikosok a gazdasági alkotmányozást kritizálták, Rogán Antal pedig a jelenleg hatályos alkotmány hibáira mutatott rá. Délután a fideszes Pelczné Gáll Ildikó visszautasította, hogy a fideszesek üres szólamokat mondanának, szerinte õ nagymamaként is büszke lesz az alkotmányozásra. A fideszes Gulyás Gergely az általános vita zárásaként arról beszélt, hogy minden ellenzéki javaslatot nem fognak politikai alapon elutasítani, a gyerekek után járó szavazati jog azonban valószínûleg ki fog kerülni a tervezetbõl.
Varga Mihály: A forintnak az alkotmányban a helye
Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a forint hivatalos fizetõeszközként való rögzítése az új alaptörvényben magától értetõdik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fõvárosa Budapest. A fideszes politikus szerint az euró késõbi bevezetését nem befolyásolja, hogy a forint bekerül az alkotmányba.
Horn Gyula dicsérete az alkotmányozási vitában
Harmadik napjához érkezett csütörtökön az új alaptörvény parlamenti vitája, délelõtt az okozott izgalmat, hogy a fideszes képviselõk egymással is vitába szálltak a gyermekek után járó szavazati jog ügyében. Mivel az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a kormánypártok mellett csak a Jobbik képviselõi vannak jelen, akik közül Novák Elõd Horn Gyula példáját ajánlotta a fideszesek figyelmébe. Wittner Mária Hornra utalva azt mondta: "ott vergõdik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni".
- címkék:
- alkotmányozás
- Országgyûlés
- Címkefelhõ »
Az új alkotmány parlamenti vitájának második napja percrõl percre
Reggel kilenctõl este kilencig tart szerdán az új alkotmány általános vitája a parlamentben, vita azonban alig zajlik a foghíjas padsorok között, a felszólalók inkább elõre elõkészített beszédeket mondanak. A népköztársaságtól tartó gazdák, egy táltos verse, szünetet követelõ jobbikos törték meg az ülésnap ívét. Tudósítás percrõl percre.
- címkék:
- alkotmányozás
- Országgyûlés
- Címkefelhõ »