Tárgyalt az Alkotmánybíróság, de nem döntött a devizahitelekről

Hétfői ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyéről, döntés azonban egyelőre nem született. Az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, rövidesen megszülethet a döntés – írja a Portfólió.hu az Alkotmánybíróságra hivatkozva.

Ab: alaptörvénybe ütközik a 98 százalékos különadó

Tárgyalt, de nem döntött a devizahitelekről az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság kedden nyilatkozhat a devizahitelesekről

A kormány korábban arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a hitelszerződéseket. 

A vesztegetéssel vádolt bírónak is jár a fizetés

A bírói függetlenséget korlátozta azzal a szegedi bíróság, hogy a vesztegetéssel gyanúsított N. Norbert szegedi bíró bérét letiltotta. A bíró ugyan pert nyert munkáltatója ellen, ezt viszont később a Kúria felülbírálta. Az Alkotmánybíróság szerint ki kell fizetni N. Norbert bérét.

Az Alkotmánybíróság már tárgyalja a devizahitelesek ügyét

Tényleg kijön Lázár János egyenlete?

Hiába csökken az államadósság most, ha a paksi atomerőmű felépítéséhez felvett orosz hitellel ismét eladósodik az ország. És ennek mi köze van az alaptörvényhez?

Az Alkotmánybíróság is dönt a devizahitelekről

Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkereséséről – értesült a Figyelő Fidesz-közeli parlamenti körökből. Az Alkotmánybíróság főtitkára a lap információira azt reagálta: még bizonytalan, hogy mikor döntenek.

A devizahitelek alkotmányosságára kíváncsi a kormány

A kormány indítványt adott be az Alkotmánybírósághoz, amelyeben főként a devizahiteles szerződések alaptörvény szerinti értelmezését kéri.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a kormány a devizahitelek ügyében

Alkotmányos lenne-e utólag megváltoztatni devizahitel-szerződéseket? Ezt veti fel a kormány egy az Alkotmány-bírósághoz intézett pénteki beadványban. A kormány ennek fényében kéri az alkotmány több rendelkezésének értelmezését.

Paczolay: Kár volt megkötözni az Alkotmánybíróságot

Hetven év felett is maradhatnának az alkotmánybírók

Paczolay Péter mégis marad a Velencei Bizottságban

A kormány nyáron bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert az alkotmányosság felett őrködő Velencei Bizottságból, most maga a testület választotta meg tiszteletbeli elnökévé. Az Alkotmánybíróság elnöke 1991 óta vesz részt a Velencei Bizottság munkájában.

Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az új Ptk. közéleti szereplők bírálhatóságát szűkítő feltétele miatt.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékok

Az alapvető jogok biztosa után most az Alkotmánybíróságtól kérik az ágazati egyeztetések nélkül elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság nem engedi a korlátlan megfigyelést

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvényt, mert szerintük alaptörvény-ellenes az, ha valakit állandó nemzetbiztonsági megfigyelés alatt akarnak tartani. 

A Fidesz élvezi Áder János pofonjait

Gáncsolta a takarékszövetkezetek államosítását, a médiahatóság elnökének megválasztását és még vagy egy tucat másik törvényt is, mégsem haragszanak a fideszesek Áder János államfőre. A vétók pont jók arra, hogy lemossák a Fideszről a mindig készséges Schmitt Pál szégyenét, de ha akarna, jobban is keresztbe tudna tenni a kormánypártoknak. A legkeményebb fegyverét eddig csak egyszer vetette be, de furcsa módon még az is jól jött a Fidesznek.

Az Alkotmánybíróság nem döntötte el, lehet-e médiafőnök Deutsch Tamás

A kormány azért kért alkotmányértelmezést, mert túl szigorúnak bizonyultak az NMHH elnökével szemben támasztott feltételek. Az Alkotmánybíróság csak egy kérdésben döntött, a többiről azt mondta, azt Orbán Viktor és Áder János dolga eldönteni.

Orbán: Nincs már vita az alaptörvényről

A miniszterelnök szerint szép és izgalmas volt az alkotmányos viták korszaka Magyarországon, de az Alkotmánybíróság keddi döntésével ennek vége.

Figyelmeztette a kormány, de átengedte az Alaptörvény módosításait az Ab

Nem megalapozott, illetve nincs hatásköre - ezekkel utasította el Szabó Máté ombudsman negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróság.

Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke

Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.

Az Alkotmánybíróság előtt az alaptörvény

Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tűzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.

A DK nem alakíthat frakciót

Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselő létszámot.

Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást

Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.

Hány követ fújnak az alkotmánybírók?

Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.

Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül

Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetők mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.

Aki a Fidesz árulója lett

Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.

Új alkotmánybírót választott az Országgyűlés

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.

Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak

Az alkotmányos normák túllépéséről, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.

Szabadabb lesz a választás

Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszűnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó időkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a  választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.

Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró

Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.

Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt

Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldről pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.

Semmi hatalmat senkinek

Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.

Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk

Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szűkül, hanem bővül az AB jogköre.

Mit értett félre Jagland?

Az alaptörvény jövő hétfőre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács főtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.

Vallásszabadságról szó se essék

Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételéről.

A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást

Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők. A most elfogadott módosítások szerint a legfőbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből.

Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?

Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelőre számol.

Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag

A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.

A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni

A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyező lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.

Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett

Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.

Sólyom veszedelmes visszalépést lát

Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - erről Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi előadáson. Az Alkotmánybíróság első elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.

Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat

Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.

Puskázik-e az Alkotmánybíróság?

A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevő alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.

Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak

Az Alkotmánybíróságot érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erősítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerősítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".

Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak

Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.

Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván

Sztojka Iván védője azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendőrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.

Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány

Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.

Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.