Hihetetlen dolgokat kezdett látni a puskával fejbe lőtt férfi

Egy újonnan közzétett tanulmány újra felfedezte a történelem egyik legkülönösebb agysérülési esetét: a szimplán M. betegként ismert férfit 1938-ban, a spanyol polgárháború idején érte fejlövés, amelynek hatására fejjel lefelé kezdte látni a világot, de a tárgyak is szokatlan módon jelentek meg neki.

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek az aggyal kapcsolatban

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Sperlágh Beáta vezette Molekuláris Farmakológiai Laboratóriumának kutatói a Madridi Autonóm Egyetem munkatársaival együttműködve közvetlen kapcsolatot mutattak ki a P2X7 purinerg receptor (P2X7R) és a piramissejtek növekedése és nyúlványaik képződése között az emlékezéssel kapcsolatos szerepe miatt leginkább ismert agyi régióban, a hippokampuszban. A felfedezés kulcsfontosságú lehet a normális agyfejlődés kritikus időszakainak hátterében álló mechanizmusok megértéséhez. A tanulmányt a tekintélyes Nature Index folyóiratban, a The Journal of Neuroscience című folyóiratban tették közzé.

Óriási felfedezés az agykutatásban - magyar tudósoknak köszönhetjük az áttörést

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között.

Eddig nem látott agyi kapcsolatokat fedeztek fel magyar kutatók

Magyar kutatók új kommunikációs útvonalat találtak a gondolkodás központja, az agykéreg és egy olyan agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában. Ez az agyterület a talamusz, amelynek kutatásában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) a világ élvonalába tartozik.

Különös dolgot azonosítottak az agyban magyar kutatók

Az agykéreg és az információfeldolgozásban legfontosabb kéreg alatti partnere, a talamusz között új kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

Új szenzációs felfedezésre jutottak magyar agykutatók

Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. A kutatás eredményei alapul szolgálhatnak egyes kórállapotok, például az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatások tervezéséhez.

Miniagyakat tenyésztettek egy csészében, ami utána jött, arra nincsenek szavak

800 000 sejtből álló emberi miniagyakat tanítottak meg videójátékozni a tudósok – írja a Neuron című folyóiratban megjelent úttörő tanulmány.

Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az aggyal kapcsolatban

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásban - közölte az ELKH.

Így javíthatjuk a memóriánkat az idegtudósok szerint

Egyes memóriatrükkök, amilyen például a memóriapalota vagy a mnemonika technikák segítenek a memória fejlesztésében, illetve hozzájárulnak az emlékek jobb felidézéséhez. De milyen idegi folyamatok állnak a memóriajavítás hátterében?

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.

Álmodtál már rosszat? Van valami, amiről tudnod kell

Nem elég, hogy ciki helyzetbe kerültél az egész osztály előtt, már erről is álmodsz? Eláruljuk, miért nem katasztrófa, ha vannak rémálmaid. Sőt, kifejezetten hasznodra is válhatnak!

KVÍZ: Mekkora része víz? Milyen nehéz? Mennyit tudsz az emberi agyról?

Agyunk tele van rejtélyekkel és érdekességekkel. Ez az egyik legfontosabb szervünk, hiszen a mozgástól, a beszéden és az érelmeken át egészen a memóriáig minden innen indul és ide is érkezik vissza.

Elképesztő találmány: emberi agyat kötöttek számítógépre vezeték nélkül

Az apró, agyba ültethető eszköz nagy segítség lehet azoknak a mindennapok során, akik nem képesek végtagjaikat használni.

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.

Betekintést nyerhetünk az emberi agyba!

A nemzetközi Agykutatás Hete programsorozat keretein belül immár 12. alkalommal tartanak tudománynépszerűsítő előadásokat. Idén " A mozgás és az agy" témakörével készülnek a kutatók. Mutatjuk a részleteket!

Neurális kódolásért kapott rangos nemzetközi díjat a hazai agykutató

Az Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience - SfN) legrangosabb díját, a Ralph W. Gerard Díjat október 26-án Buzsáki Györgynek ítélték oda Washingtonban. A Pécsett végzett agykutató az idegtudomány területén végzett kiemelkedő munkásságának elismeréseként a társaság alapítójának, Ralph W. Gerard-nak, a híres idegtudósnak emléket állító díjat az SfN Díjátadó Hetén veheti át - tájékoztatta szerkesztőségünket a Pécsi Tudományegyetem.

Minden emlős ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik

Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is - állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.

Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel

Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. 2008-ban egy hirtelen fellépett súlyos bakteriális agyhártyagyulladás miatt hét napra olyan kómába esett, amikor az agykéreg működése bizonyíthatóan leállt. Felépülése után „ A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös halál közeli élményeiről, amelyekre a tudomány mind a mai napiig ...

Tudja-e, hogy milyen intelligens állat a birka?

A birka az egyik legigazságtalanabbul szereotipizált állatok egyike, állapították meg a kutatók. Nem hogy nem buta, bamba állat, de rendkívül intelligens is, és sok embernél jobb memóriával rendelkezik.

Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai - írta az MTA.

A gyorsjárású emberek fizikálisan és agyilag is fittebbek

Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is, a gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója ugyanis jó jelzője a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint.

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését - írta a BBC hírportálja.

Tudja-e, miért nem ájulnak el a mélyre merülő tengeri emlősök?

A mélyre alámerülő tengeri emlősök nem vesztik el eszméletüket, toleránsak az alacsony oxigén szinttel szemben, míg egy ember mindezt legfeljebb csak néhány percig bírja ki. A jelenség kutatása fényt deríthet a stroke-ra, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a betegség okozta agykárosodást.

Egyedülálló eset: egy nő tud írni, de nem tudja elolvasni, amit írt

Egy 40 éves nő váratlanul összeesett a munkahelyén. A kórházba szállítás után stroke-ot diagnosztizáltak nála. Szinte teljesen felépült, de néhány furcsa tünet maradandónak bizonyult. Az egyik legkülönösebb ezek közül, hogy a nő elfelejtett és nem is tud újra megtanulni olvasni. Ezt még furcsábbá teszi, hogy ugyanakkor az írásképessége megmaradt.

A nők között több az Alzheimer-kóros, mint a férfiak között

Több az Alzheimer-kóros a nők között, mint a férfiak között. Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt - adta hírül a BBC News szerdán.

Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap

A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

A demencia új típusát azonosították

Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak.

Komoly előrelépést tettek az agykutatás terén az ELTE kutatói

Az ELTE kutatóinak a PLoS One folyóiratban most megjelent eredménye az agyi kapcsolatok irányításával foglalkozik: a világon először publikáltak egy olyan módszert, amellyel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni.

Agyhullámokkal emelgettek sziklákat a diákok Budapesten - videó

Jedi lovagnak érezhette magát, aki pusztán összpontosítással, egyetlen mozdulat nélkül képes volt felemelni egy sziklát a számítógép képernyőjén – csak egy példa az Agykutatás Napjainak rengeteg látványosságából. 

Mindig ki akarta próbálni a hazugságvizsgálót? Akár már holnap megteheti!

A Brain Awarness Week nemzetközi rendezvénysorozat hazai programjai az Agykutatás Napjai címen futnak. A szervezők idén március 12-én és 13-án várják az érdeklődőket az ELTE lágymányosi kampuszán.

Magyar tudósok különleges kutatása a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Magyar kutatók új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” szólásnak

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tíz perces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

Majmok kínzása miatt ítéltek el agykutatókat

Bírói végzéssel pénzbírságot szabtak ki német agykutatókra, akiket rejtettkamerás felvételek alapján állatvédők jelentettek fel, amiért a tübingeni Max Planck Intézetben majmokat kínoztak állatkísérletek során.

Meglepő dolog derült ki a zongoristák agyműködéséről

Máshogy jár a dzsesszzongoristák és máshogy a klasszikus zenét játszó zongoristák agya: különböző agyi folyamatok játszódnak le náluk, amikor zongoráznak, még akkor is, ha ugyanazt a darabot játsszák.

Láss csodát

Beau Lotto, a neves agykutató, az idegtudományok professzora vizuális gyakorlatokon, érdekes esettanulmányokon keresztül mutatja meg, hogyan űz tréfát velünk napi szinten az agyunk, elzárva ezáltal minket egy rejtett és izgalmas világtól.

Újabb áldozatai vannak a szintetikus kannabisznak

Júliusban eddig mintegy nyolc áldozatot követelt a szintetikus kannabisz fogyasztása Új- Zélandon. Népszerűsége pedig egyre csak növekszik a fiatalok körében, szerte Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. 

Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?

Hallott már az agyműködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztő dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlő lehetőségek. Megdöbbentő, hogy ez a tévképzet mennyire népszerű, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sőt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerű, ám téves elképzelés?

Le akarják rántani a leplet a náci eutanázia programról

Egy müncheni intézet, a Mark Planck társaság vezeteésével indul vizsgálat a náci eutanázia program nyomán. Egy cipősdobozban találtak rá néhány emberi maradványra, melyről megállapították, hogy olyan emberektől származnak, akik a koncentrációs táborokban végeztek kényszermunkát, majd az eutanázia program során kivégezték őket. 

Lehet, hogy gyógyíthatóvá válik a notórius hazudozás

Célzott agyi stimulációval erősíthető az őszinte viselkedés: svájci és amerikai kutatók megtalálták azt az agyi területet, ahol az őszinteség és az önző érdekeket szolgáló hazugság közötti mérlegelés zajlik.

Újabb titkát tárta fel az emberi agy

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével - állapította meg kutatók egy nemzetközi csoportja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) szakembereinek részvételével.

Milliárdok jutnak agykutatásra

Hat és fél milliárd forintos támogatással folytatódhat a következő négy évben a nemzeti agykutatási program, amely 2013 és 2017 között 12 milliárdos támogatással indult - írta a Világgazdaság szerdai számában.

Kedvenc zenénket hallgatni az agyunknak olyan, mintha szeretkeznénk

Az agyunk ügyesen párhuzamot von a jó zene és a drogok, a szex, valamint a gaszronómiai élvezetek között. Van, akinél Mozart, másnál Nicki Minaj hallgatása ér fel egy szeretkezéssel.

A terhesség valóban és tartósan megváltoztatja a nők agyának működését

Ha csak MR-képeket látnánk különböző nők agyáról, akkor is pontosan meg tudnánk mondani, hogy melyikük terhes, és melyikük nem. Fantasztikus bizonyítékokat találtak a kutatók arra, hogy a terhesség több évre átszabja a nők agyát. Azaz csökkenti a szürkeállományuk egy részét.

Schumacher családja alapítványt hozhat létre

Webcímet és Twitter-fiókot jegyeztetett be Michael Schumacher irodája egy várhatóan hamarosan induló non-profit szervezet számára. A korábbi világbajnok számára fontos ügyekkel foglalkoznának.

Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk

Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelőtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végső soron mindannyian csillagokból vagyunk. 

Az agya is olyan egyedi, mint az ujjlenyomata

Amerikai kutatók megállapították, hogy a fehérállományt alkotó idegpályák valójában az ujjlenyomatokohoz hasonlóan minden embernél különbözőek, és a genetikán kívül a múltbéli tapasztalatok is formálják. Ebből következik, hogy folyton változnak is, így azért agyszkennerekkel nem fogjuk igazolni magunkat a jövőben.

Vigyázzon, nem minden történt meg, amire emlékszik!

Mindenki érezte már azt a zavarba ejtő érzést, hogy valakit ismer valahonnan, de sehogy sem jut eszébe, hol és hogyan találkoztak. Néha pedig egészen banális helyzetekben villan be az agyunkba a déjà vu érzés: ez az egész egyszer már megtörtént velem. A kutatók szerint nem szabad elsőre bedőlni az ismerősségérzetnek, mert igazából két agyterület játékáról van szó. 

A majmok is tudatában vannak a saját gondolataiknak

Az amerikai Yale és Harvard Egyetem kutatói vadon élő makákókon tesztelték, hogy mennyire vannak tudatában saját gondolataiknak. Nagyon is tudják, hogy mit csinálnak. 

A nagyobb aggyal összefüggő új géneket találtak

Brit kutatók számos új kapcsolatot találtak egyes géncsaládok és az agyméret között. Ez teljesen új utakat nyithat meg az agyfejlődés és egyes betegségek, amilyen az időskori elbutulás megértését célzó kutatások előtt.

Ezért piszkálja annyi ember az orrát

Az agykutatóknak van egy lehetséges magyarázata a rossz szokásra. 

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Így dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A rangos Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák, akárcsak az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak.

Miért van sokszor déjá vu érzésünk?

Sokáig azt gondolták a kutatók, hogy a déjá vu érzés az agyban keletkezett hamis emlékek miatt alakul ki bennünk. Egy új brit kutatás szerint azonban a déjá vu csak memória-ellenőrző eszköze az agyunknak, és érdemes még fiatalon kiélvezni a hatását, mert a memória romlásával egyre ritkábban lesz részünk benne. 

Most már hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni

Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.

Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életű, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetővé teszi, hogy az idők végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak. 

Csoda, hogy életben maradtam a stroke után

A stroke alattomosan támad, és senkit nem kímél: idősek és fiatalabbak egyaránt veszélyben lehetnek. A hazai szakemberek szerint a szélütés ma már népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, nagyon gyakran nem túlságosan kedvező kimenetellel. Hogyan változtathatja meg a stroke egy ember életét, és miként száll szembe az utóhatásokkal egy nemzetközileg is elismert magyar kutatónő?

Mindent megoszt a barátod a Facebookon? - Ez állhat a háttérben

Mindenki ismer néhány olyan embert, akik életük legintimebb részleteit is megosztják a Facebookon. Minden érzésüket és testi funkciójukat leírják, és a többiek sokszor nem értik, mi az oka ennek a kitárulkozásnak. Nos, a tudósok szerint létezik az agynak egy területe, amely ezekért a túlosztásokért felelős.

Agykárosodás és misztikus élmények

A történelem folyamán számos ember állította, hogy misztikus élményeket élt át, és gyakran olyan mély spirituális kapcsolat érzéséről számoltak be, amelyek örökre megváltoztatták életüket. Egy új kutatás szerint ezeket az élményeket egy agyterület hibás működése okozhatja.

Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké

A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.

Ez történik az agyban szakítás után

Amerikai kutatók feltérképezték, hogy egy fájdalmas szakítás az agy mely szektorait hozza mozgásba – kiderült, hogy ilyenkor hasonló folyamatok játszódnak le, mint amikor rózsaszín ködben úszunk a szerelemtől, csak ezúttal a fájdalmat érzékelő receptorok is mozgásba lendülnek.

Egyenként hallgatja le az idegsejteket a beinjekciózható mikroháló

Óriási segítséget adhat a stroke- és Alzheimer-betegek kezeléséhez az az új fejlesztés, amely az idegsejtek közé beépülve figyeli és akár stimulálja azok működését.

Így kommunikál egymással két agy

Lehetséges lesz-e valaha beszéd nélkül gondolatokat, sőt képességeket, érzéki benyomásokat átutaztatni egyik ember agyából a másikba? A Smithsonian cikke megvizsgálja, a sci-fik világához képest hol tartunk ma telepátia-ügyben.

Mozart jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Magyar kutatók megtalálták a bambulás idegpályáját

Az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Az optogenetikára épülő kutatás eredményeinek ismeretében kevésbé kell szégyenkeznünk, ha egyszer-egyszer elbambulunk. 

Az agyunk kikapcsol, ha hangosan beszélünk

Százötven éve ismerték fel az agy Broca-területét, az emberi beszéd és a hangok kiejtésének „parancsnoki központját”. A marylandi Johns Hopkins Egyetem és a UC Berkeley tudósai újabb kutatások alapján bizonyítani tudják, hogy az említett agyi rész kikapcsol, amikor hangosan beszélünk.

Pontosabb képet kaphatunk az agyról

Átadták Magyarország legkorszerűbb MR-készülékét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az új készülékkel nem csak az agy szerkezete, de az agyi funkciók is vizsgálhatók, ami nagy segítséget nyújt a betegek kezelésében.

Agykutatásért kapta három tudós az idei orvosi Nobel-díjat

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. May-Britt Moser kisebb sokkot kapott, és még mindig nem ocsúdott fel abból a hírből, hogy - a bejelentés pillanatában éppen repülőn ülő - férjével, Edvard Moserrel és egykori tanárával, John O'Keefe kutatóval együtt neki ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A pedofilok agyában fordítva működik egy létfontosságú kapcsoló

Az utóbbi években kiderült, hogy a pedofil emberek intelligenciahányadosa alacsonyabb az átlagosnál, sok balkezes van közöttük, és kevesebb idegrost van az agyukban. A legújabb kutatások szerint azonban az lehet a fő probléma, hogy egy alapvető fontosságú agyi kapcsoló éppen fordítva működik bennük.

Megbuherálták a legyek agyát

Amerikai kutatóknak sikerült lézersugár segítségével úgy módosítaniuk a legyek viselkedését, hogy azok bármilyen közeli tárgynak, például egy viaszgolyónak is udvarolni kezdtek.

Ki számít igazán okosnak?

Jonathan Rothberg genetikus-üzletember ambiciózus célt tűzött maga elé: sikeres matematikusok és elméleti fizikusok genetikai állományának vizsgálatával szeretné kideríteni a tehetségnek a DNS-ben rejlő kódját. Ez az Einstein-projekt.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Orbán az agykutatásban látja a magyar jövőt

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

A felejtés még nem Alzheimer-kór

Egy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Miniatűr emberi agyakat építettek

A fejlődő emberi agyra emlékeztető háromdimenziós szövetet hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport őssejtekből. Az önszerveződő miniagyak egyebek mellett fejlődési rendellenességek modellezésére is alkalmasak.

Meglepően aktív a haldokló agy

Egy új kutatás szerint közvetlenül a klinikai halál beállta után az agy igen intenzív tevékenységet folytat, ami alátámaszthatja a hirtelen szívmegálláson átesettek halálközei élményeinek valóságtartalmát.

Valóra vált az Emlékmás: hamis emléket ültettek egerekbe

Japán és amerikai kutatóknak sikerült hamis emlékképet beültetniük egerek agyába. A technika valószínűleg alkalmazható lesz embereknél is.

A férfi, akinek nem áll keresztben a szeme

Rendkívül ritka rendellenességgel született az a ma már 28 éves férfi, akinek agyában nem fejlődött ki az úgynevezett látóideg-kereszteződés, így a bal szemből érkező jeleket kizárólag a bal, míg a jobb szemből érkezőket a jobboldali látókéreg dolgozza fel.

MRI-vizsgálattal olvastak gondolatot

Az emlékek felidézéséhez és jövőbeli történések kikövetkeztetésére használt agyi terület árulkodik. A speciális, egyénekhez kötődő mintázatok elárulják, hogy éppen kire gondolunk.

Elindult Európa legerősebb számítógépe

Európa legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét, a JuQueent helyezték üzembe csütörtökön a németországi Jülichben. A szupergép fontos szerepet kap majd az Európai Unió agyszimulációs projektjében is.

A rohamnál is rosszabb a kiközösítés

Az epilepsziás gyerekek 80 százalékánál már teljesen kiiktathatók a rohamok, amelyeket egyébként a szülő segíthet kevésbé félelmetessé tenni. A kívülállók pedig azzal segíthetnek a legtöbbet, ha nem közösítik ki a beteg gyerekeket.

Vitatják a sztársebész mennyei utazását

A halál torkából visszatért emberek víziói nem azért hasonlóak, mert mindannyian a mennyországban tettek látogatást, hanem azért, mert az agy jellegzetes módon reagál a halálközeli élményre. Ez a lényege azoknak a kritikáknak, amelyek egy idegsebésznek a mennyországban tett állítólagos utazásáról szóló beszámolója nyomán születtek.

Agyvizsgálattal is kimutatható a magabiztosság

Brit kutatók felfedezték, hogyan méri fel az agy, mennyire megbízhatók a döntései. Az eredmények magyarázzák, hogy miért döntenek egyes emberek magabiztosabban, mint mások.

Így őrizhető meg az agy fiatalkori szerkezete

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét - ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.

Soha nem látott képek Einstein agyáról

A világ egyik legnagyobb zsenijének "jó agya volt, jó helyen és jó időben". Agyát a kutatók alaposan szétcincálták, és megállapították, hogy több pontban is jelentősen különbözött egy átlagos emberi agytól.

Lehallgatták, mit énekel az agy

Kínai kutatók nyugalmi állapotban lévő emberek agyhullámait vizsgáltak. A kétféle eszközzel rögzített agyhullámokat aztán remixelték, és zenévé alakították. Hallgassa meg!

Egy francia genetikus a világ legboldogabb embere

Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként. A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.

Másképp pihen a két agyfélteke

 Pihenéskor a jobb agyfélteke sokkal intenzívebb kommunikációt folytat, mint a bal, ami átértékelheti a bal félteke kitüntetett szerepét az agykutatásban.

Melyek a legfülsértőbb hangok?

A táblán csikorgó kréta zajára a hallásért felelős agyterület és az agy érzelmekért felelős régiója között megugrik a kommunikáció intenzitása, ezért találjuk fülsértőnek a hangot.

Áttörést hoz az új agymodell

Az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása, hogy feltérképezze az idegsejtek között létrejövő szinaptikus kapcsolatokat. Egy új kutatási program résztvevői meghatározták az idegi kapcsolódásokat megszabó alapelveket.

Pár év zenetanulásból is hosszú távon profitál a gyerek

A néhány évig tartó gyerekkori zenetanulás hosszú távon is előnyös az agyműködésre - állapították meg amerikai Northwestern Egyetem kutatók. Az új eredmények szerint a zenetanulás hatékonyabbá teszi a figyelmet, illetve az összetett hangok feldolgozását, aminek a beszédértésben is fontos szerepe van.

Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók

Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.

Mi áll a szex közbeni fejfájás hátterében?

Egy 24 éves indiai fiatalember furcsa jelenségre lett figyelmes: két éven át valahányszor pornót nézett, olyan erős fejfájás tört rá, hogy sürgősen abba kellett hagynia az izgató képsorok tanulmányozását.

Megfejtették, miért tudjuk kitalálni mások gondolatait

Nem kell ahhoz gondolatolvasónak lenni, hogy előre meg tudjuk jósolni egy másik ember várható döntéseit: agyunk két területe ugyanis mérlegeli azokat az előnyöket és kockázatokat, amelyekkel mások meghozott döntése jár.

Ma is rejtély, mi történik műtéti altatáskor

A műtéti altatás az agy viselkedése szempontjából jobban hasonlít a kómára, mint az alvásra - azzal az óriási különbséggel, hogy a valódi kómával ellentétben teljesen visszafordítható. Ám ha ezt tudnák a betegek, valószínűleg felugranának a hordágyról, és elfutnának.

Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek

A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.

Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő

Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral képes volt megfogni és a szájához vinni egy kávés poharat.

Így módosítja a meditáció az agy szerkezetét

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Először vizsgálták, mire gondol a kutya

Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.