Kiderült miért nem találjuk a vajat a hűtőben

Skót és német kutatók felfedezték, hogy az agy úgy spórol energiafelhasználásával, hogy megjósolja, valószínűleg mit fog látni a jövőben. Ennek köszönhető, hogy ismerős környezetben nehezebben veszünk észre új tárgyakat.

Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?

Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.

A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk

Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi. 

Kiderült, hogy a túlzott jutalomvágy hajszolja a pszichopatákat

A pszichopatákat sokszor hidegvérű bűnözőknek tekintik, akik elveszik azt, amit akarnak, és nem törődnek a következményekkel. Amerikai pszichológusok kutatásából most kiderült, hogy egy agyi rendellenesség is hozzájárulhat ennek az antiszociális viselkedésnek a kialakulásához. A pszichopaták agyában túlműködik az agyi jutalmazási központ, ezért ezek az emberek folytonosan és bármi áron ki akarják elégíteni a jutalom iránti vágyukat.

Védtelenek lennénk az agyi hazugságvizsgálattal szemben

Egy San Diego-i cég szerint az orvosi vizsgálatokra használt agyi képalkotó eljárással csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy valaki hazudik-e. Más szakemberek szerint a gondolatolvasás ennyire még nem fejlett, a jövőben azonban már valóban felmerülhet a magánszféra megsértésének lehetősége. Az agytevékenység mérése alapján egy indiai nőt már megpróbáltak börtönbe zárni.

Az ember csak egy kicsit intelligensebb a delfinnél

Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. Egy másik új kutatásban azt is meghatározták, hogy az általános intelligencia az embernél milyen agyterületekkel áll összefüggésben.

Fénykezelést próbáltak ki agyban

A normálistól eltérő agyi aktivitással járó betegségek kezelésében segíthetne az a módszer, amelynek során kék és sárga fénnyel fogják vissza az idegsejtek működését. Az ötlet kétféle, egy baktérium- és egy gombafajban előforduló membránfehérje működésén alapul, amelyek fény hatására energiát szabadítanak fel az említett szervezetek számára. 

Hasznunkra válna, ha ismernénk a földikutya titkát

A csupasz földikutya sokkal jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember - derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak legfrissebb sajtóközleményéből.

Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét

Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.

Tíz éven belül jöhet a gondolkodó számítógép

Az IBM egyik vezető kutatója szerint tíz éven belül elkészülhetnek azok a számítógépek, amelyek az emberi agyáéhoz hasonló komplex gondolkodásra lesznek képesek. A jelenlegi technológiával legfeljebb egy macska agyának működését lehet szimulálni, de ehhez is szuperszámítógép szükséges.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Hatszáz ezredmásodperc a gondolattól a beszédig

Amerikai kutatók jelentős áttörést értek el az agykutatásban. Sikerült bepillantást nyerniük az agyi nyelvfeldolgozásba és részletesebb képet kaptak az agykéreg egy különleges régiójának működéséről. Eredményeik a Science legújabb számában jelentek meg.

Az alvás valóban rögzíti az emlékeket - első közvetlen bizonyíték

Egy magyar származású idegkutató vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia egy alvás közben működő mechanizmust, amely egyértelműen szerepet játszik a tanulásban és a memória kialakulásában.

Egy kis agyterület gátolja, hogy ne másszunk bele más arcába

Minden embernél, sőt az állatok nagy részénél is megvan az az egyedek közötti távolság, amelyet igyekszik fenntartani a többiekkel való kontaktus folyamán. Ha egy idegen ezen a távolságon belülre lép, akkor az emberek kezdik kellemetlenül érezni magukat, az állatok meg rendszerint támadással reagálnak. Amerikai idegkutatók most fölfedezték azt az agyi területet, amely jelentős mértékben megszabja ezt a személyes távolságot.

Tíz éven belül kész a mesterséges agy

Akár egy évtizeden belül lehetővé válik a működőképes mesterséges agy létrehozása - jelentették be egy oxfordi konferencián.

Az izom-összehúzódásból ismert aktin szerepet játszik az emlékek rögzítésében

Amerikai kutatók új tanulmánya segít megmagyarázni, miért könnyű rögzíteni az új emlékeket, de miért olyan nehéz hosszú távon megtartani őket. A folyamatban jelentős szerepet játszik a legtöbb ember számára főként az izom-összehúzódásban betöltött szerepe alapján ismert aktin.

Kiderült, mire szolgálnak az agyban keletkező új idegsejtek

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az agyunkban lévő idegsejtek születésünk után már nem osztódnak. Ez az elképzelés mára megdőlt, mert - legalábbis az agy egyes központjaiban - bizonyították az új idegsejtek létrejöttét. Ezeknek a célja azonban sok vitát váltott ki. Most egy nemzetközi kutatócsoport jelentős eredményeket ért el annak megválaszolásában, mire szolgálnak ezek az újonnan létrejövő neuronok. A Science-ben megjelent tanulmányukban azt mutatják be, hogyan segítik ezek a fiatal idegsejtek a környezetben való tájékozódást.

A társas élet hatása az agy evolúciójára

Az állati agyak evolúciójával foglalkozó amerikai kutatók fölfedezték, hogy az agyszerkezetben bekövetkező evolúciós változások tükrözik azokat a társas kölcsönhatásokat és környezeti ingereket, amelyek a különböző fajokat érik. Bár a megfigyeléseket darazsakon végezték, a kutatók szerint az ilyen eredmények közelebb vihetnek bennünket az emberi agy evolúciójának megismeréséhez. 

Először fényképezték le a hosszútávú memória kialakulását

Amerikai kutatóknak először sikerült lefényképeznie a hosszútávú memória kialakulásakor képződő fehérjéket.

A gamma-agyhullámok segítenek a figyelem összpontosításában

Az agyunkban lévő idegsejtek sokaságát szinte folyamatosan bombázzák a környezet ingerei. A kutatók korábban már kimutatták, hogy amikor figyelmünket összpontosítjuk, akkor e neuronok egy része összehangolódva kezd kisülni, s ez mintegy kórusként emelkedik ki a háttérzajból. A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint megtalálták azt az agyközpontot, amely karmesterként összehangolja ezt az idegi kórust.

Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

Az emberek simán lekörözik a számítógépeket, ha különféle méretű, színű, elhelyezkedésű, megvilágítású arcok vagy tárgyak felismeréséről van szó. Arról azonban még keveset tudunk, hogyan valósítja meg agyunk a látottak vizuális földolgozását. Amerikai kutatók munkája nyomán most egy lépéssel közelebb kerültünk a folyamat megértéséhez.

Agykéregvastagság, okosság, depresszió: kapcsolatok az eddigi legátfogóbb vizsgálat alapján

A közelmúltban két olyan tanulmány is napvilágot látott neves tudományos szaklapokban, amely összefüggést mutatott ki az agykéreg vastagsága és különböző mentális képességek, illetve azokhoz köthető megbetegedések között. Habár kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a legfontosabb kognitív funkciókért felelős agykéreg vastagsága, valamint az általa végzett funkciók között kapcsolat van, mindezt az utóbbi időkig nem sikerült meggyőzően bizonyítani.

Agykutatás Délutánja

Az agykutatás fontosságára hívja fel a figyelmet a nemzetközi Brain Awareness Week keretében megrendezett Agykutatás Délutánja 2009. március 20-án.

Ötből négyszer talál a gondolatolvasó gép

Infravörös hullámok segítségével az esetek 80%-ában kiolvasták a vizsgálati alanyok agyából, hogy két ital közül melyiket választották gondolatban. A beszéd- és mozgásképtelen emberek életminőségében óriási javulást hozna egy ilyen "gondolatolvasó gép", mert könnyen közölhetnék döntéseiket. Az emberi agy random, komplex gondolatait meg valószínűleg úgysem lehet majd soha kiolvasni.

Nanotechnológia és agykutatás

Aszalós Péter: A dráma a legfontosabb önismereti eszköz

Aszalós Péter, pszichodramatista egykor informatikusként szerzett diplomát, de a mesterséges intelligenciák tanulmányozása és az elméleti agykutatás a pszichológia felé fordította, s immár  tíz éve pszichodrámával foglalkozik, öt éve csoportokat is vezet. Mostanában azon dolgozik, hogy a két területet: a pszichológiát és az informatikát összekapcsolja. A pszichodráma mibenlétéről, hatékonyságáról és e fejlesztés alatt álló módszerről kérdezték az Vendégszobába látogatók.

Agykutatás futószalagon

A közelmúltban elkészült az egér teljes genetikai állományát, a teljes egérgenomot lefedő agy-atlasz. A bárki számára szabadon elérhető adatbázis jól példázza, hogy a fejlett informatikai technológia hogyan segítheti az élettudományi alapkutatásokat. Az eredmények várhatóan nagyot lendítenek az emberi agykutatáson is.

Szent betegség

Agykutatás az antik Görögországban? Hihetetlenül hangzik, ám forrásaink ezt bizonyítják.

Képalkotó eljárások az agykutatásban

A számítástechnika az 1960-as évektől különböző képalkotó módszereket alkotott, melyek az agy vizsgálatát egészen új mederbe terelték.

Képalkotó eljárások az agykutatásban

A számítástechnika az 1960-as évektől különböző képalkotó módszereket alkotott, melyek az agy vizsgálatát egészen új mederbe terelték.

Agykutatás amatőr fokon

Magyar tudós az európai agykutatás élén

Új elnököt iktatott be július 14-én az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) dr. Freund Tamás akadémikus személyében.

Az agykutatás aktuális kérdései

Az agykutatás legfontosabb problémáiról és eredményeiről számoltak be vezető magyar idegtudósok a Magyar Tudományos Akadémián március 13-án, csütörtökön Budapesten.

Agykutatási program - Vas megye is bekapcsolódott

A Vas Megyei Markusovszky Kórház és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) is bekapcsolódik a budapesti Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetében zajló tudományos agykutatási programba.