abszurd történelem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- történelem
- II. világháború
- baleset
- katasztrófa
- légikatasztrófa
- legfrissebb
- legrégebbi
Péntek 13.: birodalom omlott össze, háborúk sorsa fordult meg ezen a napon
Több kultúrában a péntek illetve a 13-as szám szerencsétlennek számít, de péntek 13. különösen. A szerencsétlen naptól való félelem ma már betegség-címkét is kapott, triszkaidekafóbiának nevezik ezt a kórt. És babona ide vagy oda, péntek 13-án tényleg történnek abszurd dolgok, amelyek különösen hadvezéreknek és királyoknak tanulságosak. Ezekből válogattunk.
Soha nem tanult orvosnak, a papírjait lopta, de minden betegét meggyógyította a csaló doktor
Ferdinand Waldo Demara hasonlóan színes figura volt, mint az a Frank Abagnale, akiről a Kapj el, ha tudsz c. film készült Leonardo DiCaprio főszereplésével. Azért egy nagy különbség volt a két ember között: Abagnale csaló és sikkasztó volt, aki aztán jó útra tért, Demara viszont „csak" egy olyan csirkefogó volt, aki pusztán szórakozásból váltogatta az identitását, és a legsikeresebb szerepét orvosként alakította. Persze, film róla is készült, az Imposztor, amelyben Tony Curtis alakította a csalót.
Egy amerikai vadászbombázó hihetetlen megmentése a vietnámi háborúban
Amikor két jármű közül elromlik vagy bajba kerül az egyik, a másik általában hazavontatja. Erre nem volt lehetősége annak a két amerikai Phantom vadászbombázónak, amelyeket 1967 márciusában többször eltalált a vietnámi légvédelem Hanoi közelében. Az egyikből annyira folyt az üzemanyag, hogy lezuhant volna még a kommunista területeket felett, ezért a másik jobb híján alárepült és eltolta a laoszi határig. A társait megmentő pilótát Bob Pardónak hívták.
Megcélozta az ellenséget, aztán saját magát lőtte ki az amerikai tengeralattjáró
A tengeralattjárók sokáig első számú fegyvere a torpedó volt. A víz alatti fegyver működése egyszerűnek tűnik a kívülállók számára: meg kell célozni az ellenséges hajót, ki kell lőni a torpedót, az pedig üldözőbe veszi a célpontot, és addig megy, amíg el nem találja. De mi van akkor, ha a torpedó elveszti a célpontot, ezért újat keres magának? Ma már több, évekig vagy évtizedekig megmagyarázhatatlannak tartott haditengerészeti katasztrófáról tudjuk, hogy hibás torpedó okozta. Az amerikai flotta legalább három tengeralattjárója önmagát süllyesztette el így a XX. században.
Megkínozták és megölték az apját, szétlőtt több vonatot meg a Gestapo-székházat
Több vonat szétlövése, a Gestapo-székház szétlövése az apja halálának bosszújaként, sétarepülés Brüsszel felett és több ezer zászló ledobása, az angliai hazatérés előtt légiharc, leszállás után lefokozás a repülőtéren, az esti kocsmai ünneplés után egy taxi ellopása, majd a letartóztatás – ez Jean de Sélys-Longchamps belga RAF-pilóta egyetlen napjának termése 1943. január 20-án. A belga báró a brit Királyi Légierő idegenlégiósaként harcolt a hazájáért.
Olyan jól sikerült a NATO-hadgyakorlat, hogy majdnem kitört az atomháború
A közhiedelemmel ellentétben nem az 1962-es kubai válság idején volt a legnagyobb veszélye a harmadik világháborúnak, hanem 1983-ban, amikor a szovjet vezetés félreértett egy NATO-hadijátékot. Az Able Archer nevű manővert a Politbüro tagjai a Szovjetunió elleni atomháború előkészítéseként értékelték, ezért a megelőző csapást fontolgatták. A világot két kém, egy brit-szovjet kettősügynök és egy Stasi-hírszerző mentette meg a nukleáris téltől.
A Becstelen Brigantyk tényleg léteztek - itt a történetük
Az 1940-es években a CIA elődje, az Office of Strategic Services (OSS) németül beszélő zsidó emigránsokat toborzott európai hírszerző és kommandós bevetésekre a nácik ellen. A legsikeresebb ilyen akció a Greenup-hadművelet volt 1945-ben, amelyben egy német és egy holland zsidó, valamint egy volt német Wehrmacht-tiszt elérte a tiroli német haderő kapitulációját. Így a szövetségesek egyetlen puskalövés nélkül foglalhatták el Innsbruckot. Részben a Greenup-csoport története adta az ötletet Qunetin Tarantino 2009-es filmjéhez, a Becstelen Brigantykhoz, amely a nácik által megszállt Franciaországban bevetett, zsidó származású amerikai koommandósokról ...
Az igazi Ocean's Eleven: egy férfi dollármilliókat lopott a Las Vegas-i kaszinókból és észre sem vették
Mindig a kaszinó győz – ez a szerencsejátékok birodalmának alapszabálya. Amióta egy Bugsy Siegel nevű gengszter 1945-ben erőszakkal átvette a Flamingo hotelt a nevadai sivatag egy poros kisvárosában, Las Vegasban, szerencsejátékosok tízezrei próbálták megcáfolni ezt a szabályt. Az egyik legsikeresebb csaló egy tévészerelő volt, aki a lebukása előtt évekig úgy élt, mint az Ocean's Eleven filmek nagymenői. Végül mindent elbukott – mert a végén mindig a kaszinó győz.
Náci tisztek hajtották végre a történelem legnagyobb bankrablását
Hitler életének utolsó napjaiban, az ezerévesre tervezett Harmadik Birodalom végóráiban egy SS-tiszt és egy csoport katona besétált a német Nemzeti Bank berlini épületébe, fegyverrel kényszerítette az alkalmazottakat a hatalmas trezor kinyitására, majd kirámolta a páncéltermet. Csak az aranyrudakat hagyták ott, mert túl nehéz lett volna a zsákmány. Mai értéken 2 milliárd dollárt raboltak. A történet kísértetiesen emlékeztet a Kelly hősei c. filmre, amelyben amerikai katonák harc közben, német segítséggel, kirabolnak egy bankot. A filmben a szerethető, jó figurák győztek, a valóságban viszont a rosszak, mert a SS-bankrablók sikeresenn ...
A világ legfélelmetesebb mesterlövészei: kilométerekről találják el a célpontot
A modern háborúk legrettegettebb harcosai a mesterlövészek. Az álcázás mesterei, kitartóak, órákig képesek mozdulatlanul várni a megfelelő pillanatra, és a saját puskájuk hatásos lőtávolságánál messzebbről is képesek eltalálni a célt. A Pentagon a vietnámi háborúban megvizsgálta a harcoló egységek statisztikáit, és kiderült, hogy míg egy átlagos katona 50 ezer lövésenként találta el az ellenséget, egy mesterlövésznek ehhez 1,3 lövés kellett. Bemutatjuk az elmúlt 60 év legeredményesebb mesterlövészeit.