2. magyar hadsereg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Don-kanyar
- Vörös Hadsereg
- Szovjetunió
- Jány Gusztáv
Tudni lehetett, hogy elpusztul a doni hadsereg
A második világháború menetét megfordító, pusztító erejű szovjet offenzíváknak még hírük-hamvuk sem volt 1942 októberében, ám az új magyar honvédelmi miniszter mintha megsejtett volna valamit a közelgő doni katasztrófáról.
- legfrissebb
- legrégebbi
Elfagyott kezekkel, éhesen vártak sorsukra a Don-kanyarban
Nyomorúságosabbnál nyomorúságosabb bunkerekben, "embertelenül katasztrofális körülmények" között didergett a 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Közeleg a katasztrófa évfordulója.
Egy szál puskával a tankok ellen
Hetven éve, hogy a szovjet csapatok támadást indítottak a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg ellen. A Vörös Hadsereg két ponton roppantotta össze a hiányos fegyverzetű magyarok cérnavékony harcvonalát. Rengetegen vesztek oda azokban a napokban, miközben a csak Hitler parancsára bevethető páncélosok sokáig tétlenül nézték a tragédiát.
Egy hétig hallgattak a doni katasztrófáról
Letargiába esett az ország hetven évvel ezelőtt, amikor kiderültek a Don-kanyarban elszenvedett veszteségek. A 2. magyar hadsereg összeomlása után egy vezérkari alezredes csak annyit tudott mondani a cenzúrázott sajtónak, hogy "a hősi halál mindenesetre dicsőségesebb formája a végnek, mint például az érelmeszesedés".
Egy étlapon kínálták fel a doni magyar sereget
Egy szállodai étlap hátuljára skiccelték fel azt a megállapodást, amely megpecsételte a második magyar hadsereg sorsát. A tárgyalások egy évvel a katasztrófa előtt, 1942 januárjában zajlottak Budapesten. A magyar katonai vezetés nem kért biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a német be is tartsák ígéreteiket, és ez később végzetesnek bizonyult.
Rekviem egy hadseregért
1943 január 12-én kora délelőtt, az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben.
Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét
A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.
Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!
Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...
Tűzgolyóként robbant fel a földbe csapódó vadászgép
Hetvenöt éve, 1942. augusztus huszadikán, hajnali öt órakor, az oroszországi Ilovka község melletti tábori repülőtérről a magyar királyi honvéd légierő 1/1. vadászrepülő századának két Héja típusú gépe a magasba emelkedett. Néhány perccel később, a repülőtér légterében alacsony magasságban köröző géppár V-421-es lajstromjelű vadászgépe élesen bedöntött bal fordulóba kezdett, majd orrát leadva dugóhúzóba perdült, és öt óra hét perckor a földnek csapódva, vakító tűzgömbként felrobbant. Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese a lángoló roncsok közt vesztette életét.
Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön
Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Jány Gusztáv
- Szombathelyi Ferenc
- Bárdossy László
- második világháború
- áttörés
- Harmadik Birodalom
- Sztálingrád
- Don-kanyar
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Magyar Királyi Honvédség
- páncélos hadosztály
- bekerítő haművelet
- Fall Blau
- urivi hídfő
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »