Görgei emlékezete

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.

„Cassandrának igaza volt!”

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A Nemzeti dal története: Petőfi négy helyen is elszavalta március 15-én

Ha csak egyetlen momentumot kellene kiemelnünk az 1848. március 15-én történt események kapcsán, akkor legtöbben valószínűleg azt említenék meg, amikor Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva a hatalmas tömegnek elszavalta a Nemzeti dalt. A kortársi feljegyzésekben azonban nyoma sincs annak, hogy a költő a Nemzeti Múzeumnál szavalt volna, de még annak sem, hogy bárki elszavalta volna a verset, a "forradalom himnuszát". Az ünnep alkalmából e legenda keletkezésének körülményeit, valamint a március 15-i események legfrissebb kutatási eredményeit jártuk körbe Hermann Róbert történésszel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ...

Ilyen volt az 1848-49-es szabadságharc a magyar filmekben - képgaléria

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt.

Miért követeltek önálló nemzeti bankot a márciusi ifjak?

Az önálló magyar jegybank megalakítása már az 1848-49-es forradalom követelései között is megjelent. Vajon miért került 1848-ban a forradalom követeléslistájára a szabadságjogok mellett a független jegybank megteremtésének igénye, és miért volt ez ugyanolyan fontos, mint a közteherviselés vagy éppen a sajtószabadság? Az önálló jegybank létrehozására ugyanakkor Magyarországon még jó ideig kellett várni: a független pénzügyi intézmény létrejötte csak 1924-ben valósult meg.

Ezekkel a programokkal várnak a múzeumok március 15-én

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából országszerte érdekes programokon, kiállításokon, történelmi sétákon vehetünk részt a mai napon. Ne felejtsétek, hogy március 15-én a legtöbb múzeum állandó kiállítása ingyenesen látogatható! Az alábbiakban kiemelünk néhány, népszerűnek ígérkező programot.

Nagy István: Most józan fejjel, felelős döntéseket kell hozni

Az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc örök érvényű üzenete, hogy a szabadság, a szuverenitás nem örökkévaló, minden nap meg kell küzdeni érte - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc március 15-i évfordulója alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen, pénteken, Budapesten, a rendezvényről közleményben tájékoztatta az MTI-t a szaktárca.

Kossuth Zsuzsannát végül egy osztrák tiszt mentette meg a halál torkából

Az 1848-49-es szabadságharc idejében Kossuth Zsuzsannát nevezték ki a tábori kórházak főápolójának. Kossuth Lajos legkisebb húgának nemcsak harcban elesetteket kellett ápolnia, hanem a kolerában szenvedő betegeket is. Mitől volt ennyire erős nő, és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie életében? 

Ezt Aradért kapod! - A londoni munkások amint felismerték, jól megverték az osztrák hóhért

Az aradi tizenhármak október hatodikai mártírhalála az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbetiprásának szomorú szimbóluma. A szabadságharc bukása után a bosszúszomjas bécsi udvari körök, különösen Zsófiai Friderika főhercegné, az ifjú Ferenc József császár anyja kíméletlen megtorlását követeltek a „lázadó és rebellis" magyarokkal szemben. A vérgőzös megtorlás levezénylésre keresve sem találhattak volna alkalmasabb személyt a kíméletlenségéről hírhedt báró Julius von Haynau táborszernagynál, akit itáliai rémtettei miatt csak bresciai hiénaként emlegettek a Habsburg Birodalom határain túl. A korabeli Európa közvéleménye ...

12+1 érdekesség a kokárdáról - Te tudtad?

A kokárdáról valószínűleg minden magyarnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jut az eszébe, hiszen ez a legfőbb alkalom, amikor viselni szoktuk a nemzeti színű szalagrózsát. De tudjuk-e, honnan ered, miért van „elrontva" vagy mely országokkal hordunk ugyanolyan szalagcsillagot?

Velünk élő forradalmak

1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk – állapítja meg a XXI. Század Intézet elemzésében. Az azóta eltelt több mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti-nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét" azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban, és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társaddalmi ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? Teszteld tudásod!

Ha szeretnéd felfrissíteni tudásod Magyarország történelmének egyik legjelentősebb eseményével kapcsolatban, most megteheted. Bizonyítsd be, hogy figyeltél az törin!

A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban

A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.

Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot

Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...

Kiállítják Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját Szegeden

Megérkezett a Móra Ferenc Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja, amelyet más 1848-as ereklyék társaságában mutatnak be augusztus közepétől a felújított szegedi Kultúrpalotában - tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története

Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...

A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.

Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról

Március 15. kapcsán Petőfi Sándor neve egészen biztosan az elsők között jut az eszünkbe. A költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotójának alakja mondhatni egybefonódott az 1848-as forradalommal és az azt követő szabadságharccal. A pesti forradalom lánglelkű vezérének rövid élete tele volt izgalmakkal, érdekes momentumokkal és az olyan, kevéssé ismert tényekkel, mint hogy balkezesként mindkét kezével egyaránt tudott jól írni, éveken át élt nélkülözésben és nyomorban, alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és hogy Nietzsche több versét megzenésítette.

Fidesz: fogjunk össze most is, vigyázzunk egymásra!

Nemzeti hőseink bátorsága az, ami ezekben a nehéz időkben erőt és kitartást adhat - hangsúlyozta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a kormánypárt Facebookon közzétett vasárnapi ünnepi videoüzenetében.

Áder János: A szabadság és a hűség adja március 15. erejét

A szabadság és a hűség adja március 15. erejét - jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap.

A szabadságharcra emlékezve engedték szabadon a hortobágyi gólyákat

Sérülésekből felépült, gyorsan leváló nemzeti színű szalaggal is megjelölt gólyákat engedtek szabadon szombaton a Hortobágyi Madárparkban. A hétvégén összesen tizenkét gólya nyeri vissza a szabadságát. A jelképes eseménnyel a szervezet az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezik. A gólyákon kívül a gyógyult egerészölyvek is visszanyerik szabadságukat.

Szinte minden megyeszékhelyen elmaradnak a március 15.-ei ünnepi megemlékezések

A nyíregyházi önkormányzat sajtószolgálata kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a lakosság védelmében, a vírusos megbetegedések megelőzéséért elmaradnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tervezett megemlékezések a szabolcsi megyeszékhelyen.

Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott

A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.

Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst

Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.

Gábor Áron rézágyúja és más 1848-49-es ereklyék a Hadtörténeti Múzeumban

Gyötrelmekkel néztek farkasszemet férjük halála után az aradi özvegyek

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után alig egy hónappal, 1849. október 6-án kivégezték Aradon a forradalom legfőbb tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A szemtanúk szerint valamennyien bátran álltak a hóhérok elé és az utolsó pillanatig kitartottak a magyar ügy mellett. Feleségeiktől és menyasszonyaiktól nem tudtak mindannyian illően elbúcsúzni, akiknek élete örökre megváltozott mártír férjeik halála után és bár nem a hóhérral, de számos nehézséggel kellett szembenézniük.

Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?

Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...

Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije

Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...

Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán

Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.

Tuzson Bence a nemzetek megmaradását hangsúlyozta Brüsszelben

A nemzetek megmaradásának jelentőségét hangsúlyozta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára hétfőn Brüsszelben.

Drónfelvétel készült a rekordhosszúságú magyar zászló kifeszítéséről - videó

Szombaton 1848 önkéntes 1848 méter hosszú szakaszon menetelt egy 1848 méteres magyar nemzeti zászlóval. Az eseményről a Szeretlek Magyarország csapata készített csodálatos felvételeket - madártávlatból!

1848 az ingatlanpiacon is forradalmi év volt

Hitelfelvételről pedig csak nagyon kevesen álmodhattak akkoriban - derül ki az Ingatlan.com történelmi visszatekintéséből.

Rétvári Bence: Közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján tartott pénteki megemlékezésen azt mondta, hogy Közép-Európa népei nem beáldozhatók a történelemben, vagyis sem a szovjet birodalomnak nem dobhatók oda különböző nemzetközi paktumokban, sem modern kori globális gazdasági letarolás helyszínei nem lehetnek. Kijelentette, hogy „a birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens, és országaink ne legyenek bevándorlóországok”.

Semjén Zsolt: Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. Kijelentette, hogy 1848. március 15., Arad üzenete az, hogy meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön, és nem engedünk a jogainkból a globalizáció könyörtelen világában sem. Március 15-öt a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepnek nevezte. 

Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért

Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.

Dömötör Csaba: Ez a nap a magyar hazaszeretet napja

Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze, ez a nap a magyar hazaszeretet napja - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Nagykanizsán.

Gulyás Gergely: A nemzet közös terv a jövőre

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest XII. kerületének ünnepi rendezvényén vett részt pénteken. A miniszter úgy fogalmazott ünnepi beszédében, hogy a nemzet közös emlékezet a múltról és terv a jövőre, "legfontosabb hivatásunk pedig a megmaradás." 

Műveltségi kvíz a család minden tagjának

Március 15-én iskolai, városi és országos szinten is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. De mennyire ismerjük jól ennek az időszaknak a főbb eseményeit, szereplőit, valamint a forradalom kiemelkedő alakját, Petőfi Sándort? Kvízünkkel a család apraja-nagyja tesztelheti tudását. A kisiskolásoknak a költő életének főbb állomásait kell felidézniük, a szülők korosztályát a történelmi kérdések szólítják meg, az idősebbek pedig a memoritereknél brillírozhatnak. Kvízre fel!

Rétvári Bence: Büszke nemzet vagyunk

Mi egy büszke nemzet vagyunk, nem szeretünk birodalmi alattvalók lenni - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Szobon.

Varga Mihály: A függetlenségre kell építeni a magyar emberek boldogulását

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb megőrizendő gondolata, hogy a haza előrejutását, a magyar emberek boldogulását Magyarország függetlenségére kell építeni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a fővárosi II. kerület március 15-ei megemlékezésén.

Kövér László: A szabadság saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni életünket

A magyarság számára a szabadság ezer esztendeje ugyanazt jelenteti: nem mások, hanem saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni az életünket szülőföldünkön - mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Vasváron, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező városi megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.

Kocsis Máté: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől

A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük 1848 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.

A forradalmat felidéző magyar klasszikusokat lehet megnézni ingyen - videó

80 huszár, Föltámadott a tenger, Szirmok, virágok, koszorúk, Psyché és A kőszívű ember fiai - az ünnepi hétvégén a reformkort és a 48-as forradalmat felidéző felújított klasszikusok nézhetők szabadon a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum videómegosztó csatornáján. A forradalom évfordulója előtt egy klasszikus magyar filmekből összevágott montázzsal is tiszteleg a Filmalap.

Belenézhetünk az 1848-49-es szabadságharcról szóló magyar film forgatásába - videó

Werkfilm érkezett a Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmjéhez, a Guerillá-hoz, amit március 7-étől játszanak a magyar mozik. 

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Mi történt velem? – Ezek voltak a boldogtalan királyné, Sisi utolsó szavai

Rudolf trónörökös 1889. január 30-án történt tragikus és máig tisztázatlan hátterű öngyilkossága után, a tartós és mély depresszióba esett Erzsébet császárné, a magyarok népszerű Sisije többnyire Bécstől távol bolyongva töltötte el élete utolsó éveit. Kereken százhúsz éve, 1898. szeptember 10-én kedvenc udvarhölgye és bizalmasa, Sztáray Irma grófnő társaságában éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon, amikor a könyörtelen végzet egy olasz anarchista képében sújtott le a boldogtalan császárnéra.

Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?

Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.

Öt film az 1848-49-es szabadságharcról

Meglepően kevés film készült az 1848-49-es szabadságharcról. A forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkorról vagy szabadságharc utáni megtorlásról és a kiegyezés utáni időszakról már kicsivel több, de még a rendszerváltás utáni időszak is tartozik a nemzetmitológiának, hiszen csupán olyan filmek érintik így vagy úgy az 1848-49-es időszakot, mint A Hídember vagy a Kincsem, és nem készült igazi szabadságharcos szuperprodukció.

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.