1848-49-es szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- március 15.
- Petőfi Sándor
- aradi vértanúk
Milyenek voltak valójában a betyárok?
Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.
- legfrissebb
- legrégebbi
Haynau megalázta a magyar főtiszteket
Az aradi vértanúkról, az oroszok szerepéről és az osztrákok ígéreteiről kérdeztük a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Csorba Lászlót. Szerinte az oroszok késlekedtek a szabadságharc végén ejtett foglyaik átadásával, így a közben felerősödő nemzetközi tiltakozás sokak életét mentette meg. Ausztria viszont nem volt hálás a cárnak, 1853-ban, a krími háborúban nem állt az oroszok mellé.
Tizenhatan voltak az aradi vértanúk
Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.
Áder: Élet sarjad az áldozatok véréből
Áder János szerint az 1848-49-es szabadságharc értelme az azt követő évek polgárosodása volt.
A forradalom legjobb férfi mellékszereplői
Magyarországon 1848 márciusában egyrészt reformokra, másrészt forradalomra hasonlító folyamatok zajlottak. A kortársak ezt talán nem érzékelték ennyire összetetten: egyeztettek egymással, és a döntéselőkészítő tárgyalásokban sok olyan szereplő vett részt, akikre ma már csak egy-egy utcanév, vagy még annyi sem emlékeztet.
Angol volt a szabadságharc egyik legjobb tábornoka
Kétszáz éve, 1813. március 31-én született az angliai Bath városában gróf Richard de Beaufré Guyon, azaz Guyon Richárd gróf, az 1848-49-es magyar szabadságharc tábornoka.
Egy forradalom, négy temetés
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 3. rész: Ön mióta ekkora magyar?
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...
Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok
Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...